Hungarian
Ügyszám:
.
443/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Vörös Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 10/1991. (III. 22.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1991/388
.
A döntés kelte: Budapest, 03/05/1991
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az Alkotmánybíróság  a Bognár  Emőke ( 1014.    Budapest,
    Dísz tér  16.   alatti lakos ),  és Vogl  Elemér  ( 1014.
    Budapest, Dísz  tér 16.    alatti  lakos )  indítványozók
    által   jogszabály    alkotmányellenességének    utólagos
    megállapítása  és   megsemmisítése  iránt  kezdeményezett
    eljárásban meghozta a következő

                          határozatot:

    Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Építéstervezési
    Szakértői Bizottságokról  szóló 4/1986.   ( III.20. ) ÉVM
    sz. rendelet alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

    Az  Alkotmánybíróság  elrendeli  határozatának  a  Magyar
    Közlönyben   való   közzétételét.      A   megsemmisített
    jogszabály  e   határozat  közzétételének  napján  veszti
    hatályát.
                              Indokolás

                                 I.

      Az    Építéstervezési     Szakértői    Bizottságok    ( a
      továbbiakban:    ÉSzB )     felállítására    a    4/1986.
      ( III. 20. ) ÉVM  rendelet ( a továbbiakban: R. ) alapján
      került  sor   az  épített   környezet  magas   szinvonalú
      alakításához füződő  társadalmi érdek érvényre juttatása,
      az   építéstervezés    szakmai   minősítésének   javítása
      céljából.     Létrehozásuk  indoka   részben  a  hatósági
      engedélyezésre  benyújtott   tervek  építészeti,  műszaki
      szinvonalának folyamatos  romlása, részben  az első  fokú
      építésügyi hatóságoknál jelentkező szakemberhiány volt.

      Az ÉSzB  a helyi  építésügyi feladatokat ellátó szerv ( a
      továbbiakban:  hatóság )  mellett  tanácsadóként  müködő,
      szakmai véleményező szerv.

      Az ÉSzB  szakvéleményét -  az  általa  tervezett  építési
      tervmegoldásról   -    a   R. 5. §    (1)    bekezdésében
      meghatározott körben  - a tervező köteles kérni.  Az ÉSzB
      a szakvéleményadást  öt főből álló szakértői bizottságban
      végzi, melynek összetételét - a benyujtott müszaki tervek
      alapján -  az ÉSzB  vezetője állapítja  meg.   Az ÉSzB  a
      szakvéleményében részletes  indokolás mellett  az építési
      engedélyezésre ( jóváhagyásra ) a

      "- javasolt;
       - átdolgozás, hiánypótlás után javasolt;
       - nem javasolt "

      minősítést adhatja.

      Az ÉSzB  szakvéleménye az építési engedélyezési eljárásra
      vonatkozó jogszabályokban  ( 12/1986.   ( XII. 30. )  ÉVM
      rendelet ) meghatározott  szakhatósági hozzájárulást  nem
      pótolja, elfogadása,  vagy mellőzése  az  eljáró  hatóság
      elhatározásától függ.   A  gyakorlatban azonban általában
      nagymértékben figyelembe  veszik a  hatóságok  az  ÉSzB-k
      minősítését, és  csak kivételes  esetekben  hoznak  azzal
      ellentétes határozatot.

      Az   ÉSzB   szakvéleménye   beszerzésének   elmaradásához
      jogszabály jogkövetkezményt nem fűz.

      Az  ÉSzB   müködtetési  feltételeinek   biztosításáról  a
      hatóság  gondoskodik.     Az   ÉSzB  müködési   ( dologi,
      személyi ) költségeinek  fedezése céljából a tervezőnek a
      müszaki terv  benyujtásakor a  R. 9. §  (1)  bekezdésében
      meghatározott tételü  dijat kell  befizetnie.    Az  ÉSzB
      munkájában  közremüködők  dijazását  végzett  munkájukkal
      arányosan,   a   másodállás,   mellékfoglalkozás   és   a
      munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő
      foglalkoztatás szabályai szerint a hatóság állapítja meg.

                                 II.

      Az indítványozók  az R.  alkotmányellenességének utólagos
      megállapítását és  megsemmisítését kérték.   Álláspontjuk
      szerint az  R.  szabályai szerződéskötési kötelezettséget
      irnak elő,  nem biztosítanak  jogorvoslati lehetőséget az
      ismeretlen összetételű  bizottságok véleményével  szemben
      és  ezzel  hátrányos  megkülönböztetést  eredményeznek  a
      tervezők helyzetében.   Kifogásolták  az indítványozók  a
      bizottságok   nem   megfelelő   gyakorlatát,   szakmailag
      vítatható tevékenységét is.

                                III.

      Az  Alkotmánybíróság   az  1989.   évi   XXXII.   törvény
      ( a továbbiakban AB  tv. ) 1. §  b )  pontja  alapján,  a
      31. §  (1)   bekezdés, valamint  a 25. §   (2)   bekezdés
      rendelkezései figyelembevételével lefolytatott eljárásban
      beszerezte a  Legfelsőbb Bíróság,  a Magyar Építőmüvészek
      Szövetsége és  Építészkamara, valamint a Környezetvédelmi
      és  Területfejlesztési   Minisztérium  véleményét.      A
      minisztériumi   állásfoglalás   szerint   a   bizottságok
      müködtetése  -  a  hatóság  munkájának  alacsony  szakmai
      szinvonala  miatt   -  módosított  formában  továbbra  is
      szükséges.  Az 1991. első negyedévére tervezett módosítás
      szerint:

      - az  ÉSzB-k müködtetése és felügyelete az önkormányzatok
      hatáskörébe kerül;

      - az ÉSzB-k személyi összetétele és tevékenysége teljesen
      nyilvános lesz;

      -   az    összeférhetetlenség   szabályai   kizárják   az
      ellenérdekű  személyek   eljárását  illetve   az   üzleti
      összefonódás hatását.

      A másik két megkeresett hatóság érdemi állásfoglalást nem
      terjesztett elő.

                                 IV.

      Az R.   szövegéből,  valamint  az  építési  engedélyezési
      ( bejelentési  stb. )   eljárásra   vonatkozó   szabályok
      egybevetéséből megállapítható, hogy az ÉSzB-k felállítása
      és müködtetése  nem törvényi  felhatalmazáson alapul.   A
      tervező( k )     terhére      indokolatlan,     egyoldalú
      kötelezettséget  teremt   anélkül,  hogy  államigazgatási
      jogviszonyt  vagy   kötelmi  jogviszonyt  hozna  létre  a
      tervező( k ) illetve az ÉSzB között.

      1.      Az   építési   engedélyezéssel   ( bejelentéssel,
      jóváhagyással )  kapcsolatos   hatósági  eljárásban   ( a
      továbbiakban: építési  hatósági eljárás ) államigazgatási
      jogviszony az  építtető és a hatóság között jön létre.  A
      tényállás  tisztázása,   a  jogi   előirások  követésének
      ellenőrzése és  így a határozathozatal bizonyos esetekben
      szakhatóság közremüködését  igényli.    Építési  hatósági
      eljárás  esetén  jogszabály  meghatározott  szakhatóságok
      eljárását,   hozzájárulásának    beszerzését   kötelezően
      előirja.

      Az ÉSzB-k  tevékenysége, szakvéleménye ezen szakhatóságok
      közremüködését,  hozzájárulását   nem  pótolja  ( R. 3. §
      (2)  bekezdés ), a szakhatóságok bevonásának  lehetőségét
      pedig az  államigazgatási eljárásról  szóló 1981.  évi I.
      törvény  ( a   továbbiakban:  Áe. )  20. §-a  biztosítja.
      Ezért ebben  a  körben  külön  ( egy  alacsonyabb  szintű
      jogszabályba foglalt ) rendelkezés szükségtelen.

      Szakhatóság   dolgozójának   meghatározott   képesítéssel
      rendelkeznie kell.  Így az ÉSzB-k müködtetésére nem lehet
      megfelelő    magyarázat     a     hatóságnál     fennálló
      szakemberhiány.     Ha  a  hatóság  dolgozója  az  előirt
      képesítési   feltételeknek    nem   felel    meg,   ennek
      következménye  ( véleményező   szerv  kötelezően   előirt
      közbeiktatása / - az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
      - sem  az ügyfélre  ( az építtetőre /,  sem más személyre
      ( a tervezőre /  nem hárítható.   Ha  az ügyben  jelentős
      tény,  vagy   körülmény  megállapításához,  megítéléséhez
      mégis olyan  különleges szakértelem szükséges, amellyel a
      hatóság  dolgozója   nem  rendelkezik,   az   Áe. 32. §-a
      értelmében szakértő  bevonására nyilik  lehetőség.   Ez a
      rendelkezés  szintén   szükségtelenné   teszi   a   külön
      szabályozást.

      2.    Szakvélemény  megrendelése  illetve  elkészítése  -
      általában  vállalkozási   szerződés  keretében  történik.
      Vállalkozási  szerződés  alapján  a  vállalkozó  valamely
      munkával elérhető  eredmény létrehozására,  a  megrendelő
      pedig a  szolgáltatás átvételére és dij fizetésre köteles
      ( Ptk. 389. § ).   A szerződés lényeges tartalmi elemei a
      szolgáltatás   tárgya    ( a   mennyiség    és    minőség
      meghatározásával ),  a   vállalkozói  dij  összege  és  a
      teljesítési határidő.   A  vállalkozói dij  a  vállalkozó
      által   létrehozott    szolgáltatás   ellenértéke.      A
      vállalkozói szerződés  megszegéséért a  vállalkozó kötbér
      és  kártérítési  felelőssége  fennáll,  hibás  teljesítés
      esetén a megrendelő igényelheti a kijavítást vagy a munka
      ujbóli elvégzését.

      Az ÉSzB-szakvélemény  beszerzését jogszabály irja elő.  A
      folyamat a  terv beadásával  ( a tervezőtől ) indul, és a
      szakvéleménynek a  hatósághoz  beérkezésével  zárul.    A
      tervező   nem    a   szakvélemény   ellenértékét,   hanem
      müködtetési  költséghozzájárulást,  és  nem  az  ÉSzB-nek
      hanem a  hatóságnak fizet.  Az ÉSzB-t szavatosság, kötbér
      és   kártérítési    felelősség   nem    terheli.      Igy
      szakvéleményének  előterjesztése  -  az  Alkotmánybíróság
      álláspontja  szerint   -   nem   vállalkozási   szerződés
      keretében történik,  és az ÉSzB, illetve annak tagjai nem
      a tervezővel,  hanem a  hatósággal állnak  jogviszonyban.
      Ez a jogviszony pedig - R. 6. §  (5)  bekezdése és a 9. §
      (3)  bekezdése  értelmében  másodállás, mellékfoglalkozás
      illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

      Mindezekre  figyelemmel  tehát  megállapítható,  hogy  az
      Építéstervezési  Szakértői   Bizottságok  beiktatása   az
      építési  hatósági   eljárásba   a   jelenlegi   módon   -
      jogszabályi felhatalmazás  hiányában  -  magasabb  szintű
      jogszabályba ütközik, ezért az ezt rendező jogszabályt az
      Alkotmánybíróság megsemmisítette.

      A határozat  egyéb  rendelkezéseinek  alapja  az  AB  tv.
      40. §-a, 42. §  (1)  bekezdése, valamint a 27. §-a.
                    Dr. Ádám Antal      Dr. Kilényi Géza
                    alkotmánybíró        alkotmánybíró

                              Dr. Vörös Imre
                           előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        10/1991. (III. 22.)
        Date of the decision:
        .
        03/05/1991
        .
        .