A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Bognár Emőke ( 1014. Budapest,
Dísz tér 16. alatti lakos ), és Vogl Elemér ( 1014.
Budapest, Dísz tér 16. alatti lakos ) indítványozók
által jogszabály alkotmányellenességének utólagos
megállapítása és megsemmisítése iránt kezdeményezett
eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Építéstervezési
Szakértői Bizottságokról szóló 4/1986. ( III.20. ) ÉVM
sz. rendelet alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar
Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített
jogszabály e határozat közzétételének napján veszti
hatályát.
Indokolás
I.
Az Építéstervezési Szakértői Bizottságok ( a
továbbiakban: ÉSzB ) felállítására a 4/1986.
( III. 20. ) ÉVM rendelet ( a továbbiakban: R. ) alapján
került sor az épített környezet magas szinvonalú
alakításához füződő társadalmi érdek érvényre juttatása,
az építéstervezés szakmai minősítésének javítása
céljából. Létrehozásuk indoka részben a hatósági
engedélyezésre benyújtott tervek építészeti, műszaki
szinvonalának folyamatos romlása, részben az első fokú
építésügyi hatóságoknál jelentkező szakemberhiány volt.
Az ÉSzB a helyi építésügyi feladatokat ellátó szerv ( a
továbbiakban: hatóság ) mellett tanácsadóként müködő,
szakmai véleményező szerv.
Az ÉSzB szakvéleményét - az általa tervezett építési
tervmegoldásról - a R. 5. § (1) bekezdésében
meghatározott körben - a tervező köteles kérni. Az ÉSzB
a szakvéleményadást öt főből álló szakértői bizottságban
végzi, melynek összetételét - a benyujtott müszaki tervek
alapján - az ÉSzB vezetője állapítja meg. Az ÉSzB a
szakvéleményében részletes indokolás mellett az építési
engedélyezésre ( jóváhagyásra ) a
"- javasolt;
- átdolgozás, hiánypótlás után javasolt;
- nem javasolt "
minősítést adhatja.
Az ÉSzB szakvéleménye az építési engedélyezési eljárásra
vonatkozó jogszabályokban ( 12/1986. ( XII. 30. ) ÉVM
rendelet ) meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem
pótolja, elfogadása, vagy mellőzése az eljáró hatóság
elhatározásától függ. A gyakorlatban azonban általában
nagymértékben figyelembe veszik a hatóságok az ÉSzB-k
minősítését, és csak kivételes esetekben hoznak azzal
ellentétes határozatot.
Az ÉSzB szakvéleménye beszerzésének elmaradásához
jogszabály jogkövetkezményt nem fűz.
Az ÉSzB müködtetési feltételeinek biztosításáról a
hatóság gondoskodik. Az ÉSzB müködési ( dologi,
személyi ) költségeinek fedezése céljából a tervezőnek a
müszaki terv benyujtásakor a R. 9. § (1) bekezdésében
meghatározott tételü dijat kell befizetnie. Az ÉSzB
munkájában közremüködők dijazását végzett munkájukkal
arányosan, a másodállás, mellékfoglalkozás és a
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő
foglalkoztatás szabályai szerint a hatóság állapítja meg.
II.
Az indítványozók az R. alkotmányellenességének utólagos
megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk
szerint az R. szabályai szerződéskötési kötelezettséget
irnak elő, nem biztosítanak jogorvoslati lehetőséget az
ismeretlen összetételű bizottságok véleményével szemben
és ezzel hátrányos megkülönböztetést eredményeznek a
tervezők helyzetében. Kifogásolták az indítványozók a
bizottságok nem megfelelő gyakorlatát, szakmailag
vítatható tevékenységét is.
III.
Az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. törvény
( a továbbiakban AB tv. ) 1. § b ) pontja alapján, a
31. § (1) bekezdés, valamint a 25. § (2) bekezdés
rendelkezései figyelembevételével lefolytatott eljárásban
beszerezte a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Építőmüvészek
Szövetsége és Építészkamara, valamint a Környezetvédelmi
és Területfejlesztési Minisztérium véleményét. A
minisztériumi állásfoglalás szerint a bizottságok
müködtetése - a hatóság munkájának alacsony szakmai
szinvonala miatt - módosított formában továbbra is
szükséges. Az 1991. első negyedévére tervezett módosítás
szerint:
- az ÉSzB-k müködtetése és felügyelete az önkormányzatok
hatáskörébe kerül;
- az ÉSzB-k személyi összetétele és tevékenysége teljesen
nyilvános lesz;
- az összeférhetetlenség szabályai kizárják az
ellenérdekű személyek eljárását illetve az üzleti
összefonódás hatását.
A másik két megkeresett hatóság érdemi állásfoglalást nem
terjesztett elő.
IV.
Az R. szövegéből, valamint az építési engedélyezési
( bejelentési stb. ) eljárásra vonatkozó szabályok
egybevetéséből megállapítható, hogy az ÉSzB-k felállítása
és müködtetése nem törvényi felhatalmazáson alapul. A
tervező( k ) terhére indokolatlan, egyoldalú
kötelezettséget teremt anélkül, hogy államigazgatási
jogviszonyt vagy kötelmi jogviszonyt hozna létre a
tervező( k ) illetve az ÉSzB között.
1. Az építési engedélyezéssel ( bejelentéssel,
jóváhagyással ) kapcsolatos hatósági eljárásban ( a
továbbiakban: építési hatósági eljárás ) államigazgatási
jogviszony az építtető és a hatóság között jön létre. A
tényállás tisztázása, a jogi előirások követésének
ellenőrzése és így a határozathozatal bizonyos esetekben
szakhatóság közremüködését igényli. Építési hatósági
eljárás esetén jogszabály meghatározott szakhatóságok
eljárását, hozzájárulásának beszerzését kötelezően
előirja.
Az ÉSzB-k tevékenysége, szakvéleménye ezen szakhatóságok
közremüködését, hozzájárulását nem pótolja ( R. 3. §
(2) bekezdés ), a szakhatóságok bevonásának lehetőségét
pedig az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I.
törvény ( a továbbiakban: Áe. ) 20. §-a biztosítja.
Ezért ebben a körben külön ( egy alacsonyabb szintű
jogszabályba foglalt ) rendelkezés szükségtelen.
Szakhatóság dolgozójának meghatározott képesítéssel
rendelkeznie kell. Így az ÉSzB-k müködtetésére nem lehet
megfelelő magyarázat a hatóságnál fennálló
szakemberhiány. Ha a hatóság dolgozója az előirt
képesítési feltételeknek nem felel meg, ennek
következménye ( véleményező szerv kötelezően előirt
közbeiktatása / - az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
- sem az ügyfélre ( az építtetőre /, sem más személyre
( a tervezőre / nem hárítható. Ha az ügyben jelentős
tény, vagy körülmény megállapításához, megítéléséhez
mégis olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a
hatóság dolgozója nem rendelkezik, az Áe. 32. §-a
értelmében szakértő bevonására nyilik lehetőség. Ez a
rendelkezés szintén szükségtelenné teszi a külön
szabályozást.
2. Szakvélemény megrendelése illetve elkészítése -
általában vállalkozási szerződés keretében történik.
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely
munkával elérhető eredmény létrehozására, a megrendelő
pedig a szolgáltatás átvételére és dij fizetésre köteles
( Ptk. 389. § ). A szerződés lényeges tartalmi elemei a
szolgáltatás tárgya ( a mennyiség és minőség
meghatározásával ), a vállalkozói dij összege és a
teljesítési határidő. A vállalkozói dij a vállalkozó
által létrehozott szolgáltatás ellenértéke. A
vállalkozói szerződés megszegéséért a vállalkozó kötbér
és kártérítési felelőssége fennáll, hibás teljesítés
esetén a megrendelő igényelheti a kijavítást vagy a munka
ujbóli elvégzését.
Az ÉSzB-szakvélemény beszerzését jogszabály irja elő. A
folyamat a terv beadásával ( a tervezőtől ) indul, és a
szakvéleménynek a hatósághoz beérkezésével zárul. A
tervező nem a szakvélemény ellenértékét, hanem
müködtetési költséghozzájárulást, és nem az ÉSzB-nek
hanem a hatóságnak fizet. Az ÉSzB-t szavatosság, kötbér
és kártérítési felelősség nem terheli. Igy
szakvéleményének előterjesztése - az Alkotmánybíróság
álláspontja szerint - nem vállalkozási szerződés
keretében történik, és az ÉSzB, illetve annak tagjai nem
a tervezővel, hanem a hatósággal állnak jogviszonyban.
Ez a jogviszony pedig - R. 6. § (5) bekezdése és a 9. §
(3) bekezdése értelmében másodállás, mellékfoglalkozás
illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
Mindezekre figyelemmel tehát megállapítható, hogy az
Építéstervezési Szakértői Bizottságok beiktatása az
építési hatósági eljárásba a jelenlegi módon -
jogszabályi felhatalmazás hiányában - magasabb szintű
jogszabályba ütközik, ezért az ezt rendező jogszabályt az
Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A határozat egyéb rendelkezéseinek alapja az AB tv.
40. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint a 27. §-a.
Dr. Ádám Antal Dr. Kilényi Géza
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre
előadó alkotmánybíró
. |