English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02062/2019
Első irat érkezett: 12/31/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (gyámhatósági ügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/15/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Hörcherné Dr. Marosi Ildikó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése megsemmisítését kérte.
Az indítványozó - perbeli alperesi érdekelt - és a perbeli felperes korábbi házasságából két gyermek született. Az elsőfokú hatóság határozatával elrendelte a gyermekek védelembe vételét, a határozatot a másodfokú hatóság határozatával fenntartotta. A határozattal szemben a perbeli felperes keresetet terjesztett elő. A bíróság a határozatot megváltoztatta, a gyermekek védelembe vételélt megszüntette. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az indítványozó szerint a támadott döntés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát és a jogorvoslathoz való jogát, mivel a Kúria döntését azzal indokolta, hogy az indítványozó nem jelölte meg a befogadási okot, azonban ezzel a Kúria kiterjesztően értelmezte a jogszabályokat, és olyan tartalmi kötelezettséget állapított meg, amelyet nem tartalmaz a törvény, és így olyan tartalmi hiányosságra hivatkozással utasította vissza a felülvizsgálati kérelmet, amely tartalmai elemről a jogszabály nem rendelkezik. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2062_0_2019_inditvany_anonimizált.pdfIV_2062_0_2019_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3344/2020. (VIII. 5.) AB végzés
    .
    Az ABH 2020 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz a Kúria befogadás tárgyában hozott döntése ellen
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/14/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.07.14 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3344_2020 AB végzés.pdf3344_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Méhes László ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben az Alap­törvény 28. cikke, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozással a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában hozott Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a hatóság az indítványozó gyermekeinek védelembe vételét rendelte el, azonban a felperes anya keresete alapján eljáró bíróság a határozatot megváltoztatta, és a védelembe vételt megszüntette. Az indítványozó az eljárásban alperesi érdekeltként vett részt, és e minőségében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 3. § (3) bekezdése, 100. § (2) bekezdése, 115. § (2) bekezdése és 118. § (1) bekezdése alkalmazásával a felülvizsgálati kérelmet visszautasította arra hivatkozással, hogy a kérelem befogadási okot nem jelölt meg. Indokolása szerint a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy „megjelölje azon okot vagy okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható”. A „Kúria a jogerős ítélettel kapcsolatosan megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el” (lásd: Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzés, Indokolás [11]).
      [3] Az indítványozó úgy véli, a Kúria olyan tartalmi hiányosságra hivatkozással utasította vissza a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a törvény nem tartalmaz, mert sem nyelvtani, sem logikai értelmezés útján nem vezethető le a Kp.-ből – továbbá a Kp. javaslatához fűzött indokolásból sem következik –, hogy a kérelmező kötelezettsége lenne a befogadhatóság okának a felülvizsgálati kérelemben történő megjelölése. Mivel a Kúria nem a jogalkotó szándékával, a jogszabály szövegének céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezte az eljárási rendelkezéseket, döntése sérti az Alaptörvény 28. cikkét. A jogszabályi rendelkezéseket sértő döntés továbbá „méltánytalan, igazságtalan és nem tisztességes”, és ezért nem felel meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sem. Végezetül – hangzik az indítvány – a Kúria befogadást visszautasító döntése megfosztotta az indítványozót az érdemi döntéstől, az alsóbb fokú bírósági döntés által okozott jogsérelem orvoslásának lehetőségétől, végeredményben a hatékony jogvédelemtől, ami a jogorvoslathoz való jog sérelmét eredményezte [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés].

      [4] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, megvizsgálva a befogadhatóság feltételeit a jelen ügyben, a következőket lehetett megállapítani.

      [5] 2.1. A támadott kúriai végzést az indítványozó jogi képviselője 2019. október 15-én vette át elektronikus úton, és a panasz 2019. december 13-án – az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőn belül – érkezett az elsőfokú bírósághoz. A kérelmező alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik és a felülvizsgálati kérelem benyújtójaként érintettnek is minősül, jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, a jogi képviselő a meghatalmazását csatolta. A Kúria befogadást megtagadó végzése a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, és alkotmányjogi panasszal támadható {lásd: 3245/2019. (X. 17.) AB végzés, Indokolás [14]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [11]}.
      [6] Az alkotmányjogi panasz részben – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában – eleget tesz az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételnek, amely szerint az indítvány Alaptörvényben biztosított jog sérelmére alapítható. Az Alaptörvény 28. cikke ugyanakkor az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem tartalmaz az indítványozó számára Alaptörvényben biztosított jogot {lásd például: 3127/2017. (V. 30.) AB ­végzés, Indokolás [19]; 3309/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [10]}, ezért e vonatkozásban nincs lehetőség érdemi elbírálásra.
      [7] A kérelem megfelel a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének: a) tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 27. §); b) az eljárás megindításának indokait (az indítványozó felülvizsgálati kérelmét nem fogadta be a Kúria); c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírósági döntést (a Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése); d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés]; e) indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírósági döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel, valamint f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.

      [8] 2.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [9] A befogadhatóság feltételeivel kapcsolatban emlékeztetni szükséges arra, hogy az Alkotmánybíróságnak részletesen kimunkált és következetesen alkalmazott gyakorlata van az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése tartalmát érintően. Jelen ügy ehhez képest nem vet fel olyan új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolná.
      [10] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is megerősíti azon korábbi, hasonló tárgyú ügyben kifejtett álláspontját, amely szerint „[a] Kúria azon döntése, mely – a Kp. 118. § (1) bekezdése alapján – a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő peres féltől várja el, hogy a kérelem befogadhatóságát az ott taxatíve felsorolt valamely okra hivatkozva maga indokolja, és e jogszabályhelyet úgy értelmezi, miszerint a befogadás feltétele – a formai okokból történő visszautasít­hatóságon túl – az ilyen okok kérelmező általi, tartalmi jellegű bizonyítása, nem vet fel alkotmányossági problémát” {3023/2020. (II. 10.) AB végzés, Indokolás [18]; hasonlóan: 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [21]}. „Annak megítélése, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei fennállnak-e vagy sem, nem alkotmányossági, hanem szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melyben az Alkotmánybíróság – következetes gyakorlatának megfelelően – a Kúria döntését nem bírálhatja felül. {3365/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [21]; 3308/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [20]}” {3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [22]}
      [11] Az Alkotmánybíróság a fentieken túl rámutat arra is, hogy következetes gyakorlata alapján az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik, ebből következően nem terjed ki a felülvizsgálatra, mint rendkívüli jogorvoslatra, így nem hozható összefüggésbe a felülvizsgálat során hozott bírói döntéssel {lásd legutóbb a jelenlegihez hasonló ügyben: 3203/2020. (VI. 11.) AB végzés, Indokolás [10]}.
      [12] Összefoglalva: a korábbi döntéseiben írtakra is figyelemmel az Alkotmánybíróság jelen ügyben nem talált olyan körülményt, amelyet az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni, és amely ezért az indítvány érdemi vizsgálatát indokolná.

      [13] 3. A fentiek szerint az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az indítványokkal szemben támasztott törvényi feltételeknek, részben pedig az Abtv. 29. §-ában írt befogadási kritériumoknak, ezért azt az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Dienes-Oehm Egon
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Salamon László
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó
          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Szalay Péter
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/31/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Kfv.II.37.979/2019/2 of the Curia (guardianship authority case)
          Number of the Decision:
          .
          3344/2020. (VIII. 5.)
          Date of the decision:
          .
          07/14/2020
          .
          .