English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01634/2020
Első irat érkezett: 09/28/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IX.20.179/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (beltag mögöttes felelőssége; elévülés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/15/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Horváth Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.IX.20.179/2019/5. számú ítélete, a Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21.477/2017/7. számú ítélete és a Gödöllői Járásbíróság 2.P.20.904/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó továbbá - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - kérte az 1/2007. számú PJE határozatnak a beltag mögöttes felelősségére vonatkozó részének megsemmisítését.
Az indítványozó tulajdonában álló Bt. gépjármű használatba adására bérleti szerződést kötött, azonban néhány hónap múlva a gépjárművet ismeretlen személy ellopta, így az indítványozó ezt néhány hónappal követően a bérleti díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette. Több mint 14 évvel később a bérbeadó bírósági eljárásban kívánta behajtani az indítványozó bérleti díj tartozását. A Gödöllői Járásbíróság 2.P.20.904/2016/6. számú ítéletében kötelezte az indítványozót a bérleti díj és a késedelmi kamatok megfizetésére. A másodfokú bíróságként eljáró Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21.477/2017/7. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét az indítvány szempontjából releváns részek tekintetében helybenhagyta. A Kúria Pfv.IX.20.179/2019/5. számú ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az eljáró bíróságok eljárásuk során alkalmazták az 1/2007. számú PJE határozatot.
Az indítványozó álláspontja szerint a PJE szövege hiányos, továbbá nem világos, nem érthető, és emiatt nem megfelelően értelmezhető, ami sérti a normavilágosság, ezáltal a jogbiztonság követelményét, bírósági eljárásban való alkalmazása pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói ítéletek az indítványozó mint a Bt. beltagja mögöttes felelősségének megállapításával, valamint azzal, hogy a bíróságok több, mint 14 év elteltével a bérbeadó követelését nem tekintették elévültnek, megsértették az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    1/2007. számú Polgári Jogegységi határozat
    A Kúria Pfv.IX.20.179/2019/5. számú ítélete, a Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21.477/2017/7. számú ítélete, a Gödöllői Járásbíróság 2.P.20.904/2016/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1634_2_2020_Indkieg_anonim.pdfIV_1634_2_2020_Indkieg_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3239/2021. (VI. 4.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 05/18/2021
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.05.11 9:00:00 1. öttagú tanács
2021.05.18 9:00:00 1. öttagú tanács

.

.
A döntés szövege (pdf):
3239_2021 AB végzés.pdf3239_2021 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Juhász Imre alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IX.20.179/2019/5. számú ítélete és az 1/2007. Polgári jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Horváth N. Mónika ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé a Gödöllői Járásbíróság 2.P.20904/2016/16. számú ítélete, a Budapest Környéki Törvényszék
    9.Pf.21477/2017/7. számú ítélete, valamint a Kúria Pfv.IX.20.179/2019/5. számú ítélete ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve, illetve az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján kérte az 1/2007. Polgári jogegységi határozat beltag mögöttes felelősségére vonatkozó 4. pontjának megsemmisítését. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk (1) bekezdése megsértését kifogásolta. Az indítványozó az Abtv. 61. § (1) bekezdése alapján végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet is előterjesztett.

    [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint a felperes és egy betéti társaság 2002-ben bérleti szerződést kötött egy személygépjármű használatba adása tárgyában. Megállapodtak, hogy a szerződés lejártáig a gépjármű a felperes tulajdonában marad. Az alperes indítványozó a betéti társaság tagja volt. A gépjárművet 2003-ban ismeretlen tettes eltulajdonította, így a felperes a szerződést felmondta, a betéti társaság díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette. Az előzményi perben a bíróság jogerősen díjfizetésre kötelezte a betéti társaságot, amely ellen felszámolási eljárás indult, amely során a követelést a felszámoló behajthatatlannak minősítette.
    [3] Az első fokon eljáró Gödöllői Járásbíróság 2.P.20904/2016/16. számú ítéletében díjfizetésre, késedelmi kamat, eljárási díj, eljárási illeték és perköltség megfizetésére kötelezte az indítványozót. Az ítélet indokolása szerint az 1/2007. Polgári jogegységi határozat (a továbbiakban: PJE) szerint a behajthatatlanságról szóló értesítés keltére figyelemmel a felperes követelése az indítványozóval szemben nem évült el, mivel a főkötelezettel szemben a felperes a követelést nem tudta érvényesíteni, ezért az indítványozó köteles azt megtéríteni.
    [4] A másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21477/2017/7. számú ítéletében helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
    [5] A Kúria Pfv.IX.20.179/2019/5. számú ítéletében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria ítéletében kifejtette, hogy az indítványozó nem jelölt meg olyan körülményt, amely alapján a bizonyítékok értékelése felülbírálható, így a PJE értelmében az elévülés a mögöttes felelős indítványozóval szemben a főkötelezettel azonos időpontban kezdődött, és a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig az elévülés nyugszik. A Kúria szerint az eljáró bíróságok a PJE jogértelmezésének és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 326. § (2) bekezdésének megfelelően állapították meg, hogy a felperesnek további egy év állt rendelkezésére, hogy az indítványozóval szemben az igényét érvényesítse.

    [6] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a Kúria 2017. november 1-jétől a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alkalmazásában nem tartotta alkalmazhatónak a PJE-t, azonban a régi Ptk. alapján indult perekben – amilyen az indítványozóé is – alkalmazandó.
    [7] Az indítványozó szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését sérti, hogy a PJE hiányos és a beltag mögöttes felelősségére vonatkozó rendelkezések nem tekinthetők világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalmúnak, ezáltal jogbizonytalanságot eredményeznek, valamint ellentétesek a régi Ptk. elévülésre vonatkozó rendelkezéseivel.
    [8] Az indítványozó szerint az is jogbizonytalanságot eredményez, hogy a mögöttes felelősség megállapítására irányuló per formális, a beltag nem terjeszthet elő konkrét kifogásokat, hiszen a főkötelezettel szembeni eljárásban nem volt peres fél. Az indítványozó szerint sérti a jogbiztonságot és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, hogy a felszámolási eljárások befejezésére nincs időkorlát, ezáltal az elévülési szabályok nem érvényesülnek a beltag esetében.
    [9] Az indítványozó szerint az eljáró bíróságok megsértették indokolási kötelezettségüket, amikor érdemben nem vizsgálták viszontkeresetét és beszámítási kifogását.
    [10] Az indítványozó kifogásolta továbbá, hogy az előzményi per perköltségéért is felelősséggel tartozik, miközben a perindítás előtt őt nem szólították fel teljesítésre. Ezen túlmenően az indítványozó szerint a bíróságoknak vizsgálnia kellett volna a felperes nem rendeltetésszerű joggyakorlását, amely végső soron az eljárás elhúzódását eredményezte. Az indítványozó a bíróságok által megállapított tényállást is vitatta.

    [11] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
    [12] Az Abtv. 26. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [13] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [14] A testület megállapította, hogy az indítványozó érintettnek tekinthető és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
    [15] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Az indítványozó megjelölte továbbá az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseként az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését és a B) cikk (1) bekezdését.
    [16] Az Alkotmánybíróságnak az alkotmányjogi panasz Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított részében elöljáróban az ítélt dolog fennállása kérdésében kellett állást foglalnia, mivel az indítványozó által kifogásolt PJE tárgyában a 679/B/2007. AB határozatban (ABH 2008, 2753) az Alkotmánybíróság már elutasította a benyújtott alkotmányjogi panaszokat.
    [17] Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében ítélt dolog megállapításának korábban vizsgált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tekintetében van helye, ha annak Alaptörvénnyel való összhangjáról a testület már döntött. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a PJE-t az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk bekezdése alapján tartalmilag azonos indokolással kifogásolta.
    [18] Az Alkotmánybíróság a 3052/2020. (III. 2.) AB végzésben és 3053/2020. (III. 2.) AB végzésben azon okból kifolyólag állapította meg az ítélt dolog fennállását, hogy a kifogásolt büntető jogegységi határozatot érdemben már vizsgálta egy korábbi ügyben. A 679/B/2007. AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) az Alkotmánybíróság az indítványozó által kifogásolt összefüggésben, valamint a jogbiztonság sérelme és a bírósághoz fordulás joga vonatkozásában már érdemben vizsgálta a PJE-t és elutasította az indítványokat.
    [19] Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Abh.-ban az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján a jogbiztonság és a normavilágosság sérelme, valamint az 57. § (1) bekezdése vonatkozásában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog vonatkozásában már érdemben vizsgálta a PJE-t, az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és az 57. § (1) bekezdése lényegileg azonos tartalmú-e az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és a XXVIII. cikk (1) bekezdésével, amely kérdésben az Alkotmány­bíróság az Alaptörvény negyedik módosítása (2013. március 25.), a 22/2012. (V. 11.) AB határozatban és a 13/2013. (VI. 7.) AB határozatban a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak felhasználhatóságát illetően rögzített szempontok alapján dönt {22/2012. (V. 11.) AB határozat, Indokolás [40]; 13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [27]–[34]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése tartalmi hasonlóságát megerősítette {lásd 3047/2013. (II. 28.) AB határozat, Indokolás [13]}, ugyanígy az Alkotmány 57. § (1) bekezdése és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése lényegi azonosságát is elismerte {lásd 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [24]}. A jelen ügy esetében kivételesség áll fenn, mert az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése valamint az Alkotmány 57. § (1) bekezdése és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tartalmi egyezőségén kívül az Abh. indokolása az indítványozó által előadott kifogásokat tartalmilag már elbírálta.
    [20] Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Abh.-ban érdemben vizsgáltakhoz képest a körülmények alapvetően nem változtak meg, az indítványozó sem hivatkozott a körülmények alapvető megváltozására.
    [21] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a PJE vonatkozásában előterjesztett indítványi elem tekintetében megállapította, hogy az Abh.-ra figyelemmel az Abtv. 31. § (1) bekezdése alapján ítélt dolog esete áll fenn.
    [22] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy következetes gyakorlata szerint a B) cikk (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt csak két kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – vizsgálja érdemben {3033/2013. (II. 12.) AB határozat, Indokolás [7]}. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában nem ezen esetekre alapította, ezért az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben az Abtv. 27. §-a alapján sem felel meg a befogadhatósági feltételeknek.
    [23] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése előírja, hogy az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltakat. Az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat az indítványban megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik.
    [24] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerint a kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha alkotmányjogi panasz esetén egyértelműen megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, illetve az e) pont szerint egyértelműen indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, valamint az f) pont szerint kifejezett kérelmet kell előterjeszteni a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.
    [25] Az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában tartalmaz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti indokolást.

    [26] 4. Az Abtv. 29. §-a értelmében alapvető feltétel, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
    [27] Az Alkotmánybíróság elöljáróban kiemeli, hogy feladata az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, és nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazását felülbírálni, hiszen a bírósági joggyakorlat egységének biztosítása a bíróságok, elsősorban a Kúria feladata {3119/2016. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [30]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
    [28] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét abban látta, hogy az eljáró bíróságok megsértették indokolási kötelezettségüket, valamint állítása szerint tévesen állapították meg a tényállást.
    [29] A Kúria ítéletében megindokolta, hogy az indítványozó jogerős ítéletnek a viszontkereset és a beszámítási kifogás elbírálására vonatkozó részei tekintetében nem jelölte meg megsértett jogszabályhelyet, ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 272. § (2) bekezdése szerinti tartalmi feltételek hiányában nem vizsgálta érdemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmét (kúriai ítélet [22]). A Kúria az indítványozó perköltségkifogása vonatkozásában rögzítette, hogy a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felek jogviszonyában a kezesi szerződésre irányadó rendelkezések nem alkalmazhatók, ezért a perköltség összege nem csökkenthető az előzményper perköltségének összegével (kúriai ítélet [32]).
    [30] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy a perjogi szabályok megsértésével előterjesztett kérelmek érdemi vizsgálatának hiánya nem eredményezi az indokolási kötelezettség megsértését. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének megsértését állító egyéb indítványozói indokolással összefüggésben az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy nem foglalhat állást a bíróság döntési jogkörébe tartozó bizonyítékértékelési, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben {3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [28]}.
    [31] Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria ítéletében az indítványozóval ellentétes jogi álláspontra helyezkedett, a döntését alátámasztó érveiről számot adott. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A jogszabályok végső soron és kötelező erővel történő értelmezése egyébiránt a bíróságok feladata.” {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}
    [32] Az indítványozó a támadott ítélet alaptörvény-ellenességét egyebekben nem indokolta, az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben, alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülését érintő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.

    [33] 5. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 31. § (1) bekezdése, illetve a 29. §-ában írt befogadási feltételek teljesülése hiányában – az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján visszautasította.
    [34] Az Alkotmánybíróságnak az indítvány visszautasítása okán az Abtv. 61. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kérelemről nem kellett döntenie.
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Czine Ágnes
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Miklós
        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Horváth Attila
        előadó alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Sulyok Tamás
        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Imre alkotmánybíró párhuzamos indokolása

        [35] A végzés rendelkező részét teljes egészében támogattam, így a visszautasítással is egyetértettem, azonban részben más okok alapján.

        [36] 1. A végzés részben ítélt dologra hivatkozással utasítja vissza az alkotmányjogi panaszt, mivel az Abh.-ban az Alkotmánybíróság már vizsgálta a jelen ügyben is támadott PJE-t, és azt nem találta alkotmányellenesnek.
        [37] A tervezet a tartalmi azonosság (normavilágosság és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egymásnak való megfelelősége az Alkotmányban és az Alaptörvényben) okán állapítja meg, hogy ítélt dologról van szó.
        [38] Álláspontom szerint azonban önmagában a tartalmi azonosság okán nem lehet ítélt dologként kezelni az Alkotmány hatálya alatt elfogadott alkotmánybírósági határozatokat, tekintettel arra, hogy az alkotmányossági vizsgálat mércéje változott meg. Ráadásul az Alaptörvény negyedik módosítása expressis verbis hatályon kívül helyezte az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat.

        [39] 2. Véleményem szerint két lehetőség is lett volna az ítélt dolog megállapításának elkerülésére: visszautasítás vagy elutasítás (akár az Abh. érvrendszerének figyelembe vételével).
        [40] Természetesen mindkét esetben szükséges lett volna elvégezni a 13/2013. (VI. 17.) AB határozat szerinti – a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak felhasználhatóságára vonatkozó – vizsgálatot is.

        Budapest, 2021. május 18.
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        09/28/2020
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the judgement No. Pfv.IX.20.179/2019/5 of the Curia (background liability of the general partner; statute of limitations)
        Number of the Decision:
        .
        3239/2021. (VI. 4.)
        Date of the decision:
        .
        05/18/2021
        .
        .