A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.Szk.12.903/2012/6. számú, illetve 7.Szk. 12.991/2012/9. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók 2013. február 5-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, amelyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.Szk.12.903/2012/6. számú, illetve 7.Szk.12.991/2012/9. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.
[2] 2. Az indítványozókkal szemben a BRFK IX. Kerületi Rendőrkapitányság szabálysértési eljárást indított jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség elkövetése miatt, és pénzbírságot szabott ki. A jogorvoslati eljárás során a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította a szabálysértés elkövetését, a szabálysértési hatóság határozatát azonban megváltoztatta, a pénzbírság kiszabását mellőzte és az eljárás alá vont személyeket figyelmeztetésben részesítette.
[3] Az indítványozók álláspontja szerint a kifogásolt bírósági végzések sértik az Alaptörvény V. cikkét, miszerint mindenkinek joga van a személye, illetve tulajdona ellen intézett, vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Kifejtik ezzel összefüggésben, hogy véleményük szerint ők a hajléktalanokat a közterület-felügyelet által ért jogtalan támadás elhárításában vettek részt, és ezért velük szemben a rendőrség jogszerűen nem is intézkedhetett volna, mert az Alaptörvény O) cikkével összhangban jártak el.
[4] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz befogadható-e, vagyis megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
[5] 3.1. A befogadhatóság formai feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány megfelel az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott formai követelményeknek. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani az ügyben első fokon eljárt bírósághoz címezve. A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős végzéseit 2013. január 4-én kézbesítették a panaszosok jogi képviselője számára, az alkotmányjogi panaszt már ezt megelőzően, 2012. december 28-án nyújtották be az elsőfokú bíróságra, így az az Abtv. 30. § (1) bekezdésének megfelelően határidőben beérkezettnek tekinthető.
[6] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt további formai követelményeknek is megfelel, mert megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [V. cikk, O) cikk], megjelöli a támadott bírói döntéseket, a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint tartalmazza a kifejezett kérelmet a bírósági végzések megsemmisítésére.
[7] 3.2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti tartalmi követelményeket.
[8] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozók az Abtv. 27. §-a és az 51. § (1) bekezdése szerinti jogosultaknak tekinthetők, nyilvánvalóan érintettek, hiszen a jelen ügyre okot adó jogvitában félként szerepeltek. Az indítványozók a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőséget kimerítették.
[9] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint jelen bírósági döntésekben ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel.
[10] Az indítványozók alkotmányjogi panasza a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzéseinek nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben való felülvizsgálatára irányul. Az indítványozók valójában nem magát a bírósági döntéseket, hanem a közterület-felügyelők, valamint a rendőrség intézkedésének jogszerűségét vitatják. (Ezzel kapcsolatban maga a Pesti Központi Kerületi Bíróság is megjegyezte, hogy a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése elkövetésének szempontjából irreleváns, hogy az eljárás alá vont személyek kifogásolták a közterület-felügyelők eljárását, mert azt más módon is lehetett volna utóbb vitatni. Jelen esetben a szabálysértés azzal valósult meg, hogy az eljárás alá vont személyek nem tettek eleget a rendőrség felszólításának. A rendőrségi intézkedések jogszerűségével összefüggésben pedig maga az indítvány utal arra, hogy eljárás van folyamatban.)
[11] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre. Az alapul fekvő szabálysértési eljárásokban a bíróság valamennyi jogi tényt, a szabálysértési tényállást, az abból levont jogi következtetéseket, a súlyosító, enyhítő és méltányolható körülményeket részletesen értékelte, és ennek nyomán hozta meg jogerős döntéseit. Nem lehet alkotmányossági vizsgálat tárgya, hogy a bíróság a döntése meghozatalakor milyen tényeket, bizonyítékokat vett figyelembe, és hogyan értékelte azokat.
[12] 4. Mivel a Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.Szk.12. 903/2012/6. számú és 7.Szk.12.991/2012/9. számú végzéseivel összefüggésben az Abtv. 29. §-ában meghatározott, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |