Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03728/2012
Első irat érkezett: 12/17/2012
.
Az ügy tárgya: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/06/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó szakszervezet a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 276. § (2), (3), (4), (6) és (8) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérelmezi.
Állítása szerint a fenti rendelkezések sértik az Alaptörvény Q cikk (2), I. cikk (2) és (3), VIII. cikk (2) és (5) bekezdéseit.
Az érintett rendelkezések az indítványozó véleménye szerint hátrányosan változtatták meg a szakszervezetek kollektív szerződéskötési jogosultságát. Míg a korábbi szabályozás valamennyi szakszervezet számára biztosította a kollektív tárgyaláshoz való jogot és a kollektív szerződés megkötését az üzemi tanácsi választások eredményéhez kötötte, az új rendelkezések korlátozzák a szakszervezetek ezen jogait.
Ennek következtében - többek között - sérül az Alaptörvény VIII. cikk (2) és (5) bekezdése, amely szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és joga van szervezetekhez csatlakozni, illetve szűkül az a jog, hogy szakszervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések ellentétesek Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel is, így például az ILO 87., 98., és 154. számú egyezményével, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 22. cikkével, a Gazdasági, Szociális és Kultúrális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikkével.
Az indítványozó érintettségét arra alapozza, hogy tagjainak létszáma meghaladja az Mt. 276. § (2) bekezdésében rögzített 10%-os mértéket, de mind a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának, mind a Szakszervezet tagjai számának alakulása következtében fennállhat az a helyzet, hogy a Szakszervezet a 10%-os küszöböt nem éri el..
.
Támadott jogi aktus:
    a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (2) bekezdés 276. § (3) bekezdés 276. § (4) bekezdés 276. § (6) bekezdés 276. § (8) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
Q. cikk (2) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
VIII. cikk (2) bekezdés
VIII. cikk (5) bekezdés

.
A döntés száma: 3098/2013. (V. 10.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1672
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: érintettség; szakszervezet érintettsége
.
A döntés kelte: Budapest, 04/22/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.04.22 15:00:00 2. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (2), (3), (4), (6) és (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (a továbbiakban: indítványozó) 2012. december 17-én benyújtott, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 276. § (2), (3), (4), (6) és (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdését, I. cikk (2)–(3) bekezdését és VIII. cikk (2) és (5) bekezdését sérti, hogy a rendelkezések a szakszervezet, szakszervezeti szövetség kollektív szerződéskötési jogosultságát a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjai, illetőleg a szövetség esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók tíz százalékos arányához kötik. Kifejtette, hogy ez hátrányosabb a korábbi szabályozásnál, amely szerint kollektív szerződést az a szakszervezet köthetett, akinek jelöltjei az üzemi tanácsi választáson a szavazatok több mint felét megszerezték. Értelmezésében a munkavállalók szerződéskötést megelőző félévre számított létszámának a (6) bekezdésben foglalt számítási módja a szakszervezet részéről tájékoztatási kötelezettséget jelent “annak érdekében, hogy a kollektív szerződéskötési jogosultságát […] megtarthassa.” A(8) bekezdést azért tartotta alaptörvény-ellenesnek, mert a kollektív szerződésben részt nem vevő, de utóbb a tíz százalékos küszöböt elérő szakszervezet nem válik a szerződés alanyává, csak a kollektív szerződés módosítására tehet javaslatot, illetőleg az ezzel kapcsolatos tárgyaláson tanácskozási joga van. Álláspontja szerint ez a szabályozás a szakszervezet alapvető, a kollektív tárgyaláshoz való jogát korlátozza, amelyet sem társadalmi, sem gazdasági ok nem támaszt alá, ezért az Alaptörvény I. cikkébe ütközik, továbbá sérti a szakszervezetek létrehozását és az ahhoz való csatlakozást biztosító, VIII. cikkben biztosított jogot. Hivatkozott arra is, hogy a támadott rendelkezések nemzetközi egyezményekkel is ellentétesek.

[2] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[3] A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 85. § (39) bekezdése által módosított rendelkezések 2012. július 1-jén léptek hatályba, így az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 30. §-ában megjelölt határidőben, a vitatott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz.

[4] 2.1. Az Abtv. 51. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése vizsgálatát az Abtv. 32. § (2) bekezdésében felsoroltak – az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, továbbá a bíró az előtte folyamatban levő egyedi ügyben – kezdeményezhetik. Az indítványozó nem tartozik ebbe a körbe, ezért a panaszt ebben a vonatkozásban az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
[5] Tévesen értelmezi az indítványozó a 276. § (6) bekezdését, mert az nem ír elő a szakszervezet taglétszámáról tájékoztatási kötelezettséget, csupán a szerződéskötési jogosultságra vonatkozóan a taglétszám számítási módját írja elő az előző félévi statisztikai átlagban. Ebből azonban nem következik, hogy a már megkötött szerződés esetében félévente vizsgálni kell a szakszervezeti tagok arányát, és ennek csökkenése a szerződés megszűnését eredményezné. Mivel az indítvány e részben nem tartalmaz értékelhető indokolást a rendelkezés Alaptörvénnyel való ellentétére, nem elégíti ki az Abtv. 52.§ (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakat, ezért azt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2)bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

[6] 2.2. Az indítvány egyebekben az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott, az Abtv. 52. § (1) bekezdésében írt formai követelményeknek megfelel: az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapítja, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét és ezt indokolja, indítványozói jogosultságát igazolja a Fővárosi Törvényszék Pk.60980/1998. “kivonat a társadalmi szervezet nyilvántartási adatairól” irattal, valamint határozott kérelmet terjeszt elő a támadott jogszabály rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére.
[7] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. A támadott rendelkezések kapcsán jogorvoslati eljárás nincs.
[8] Az indítványozó érintettsége alátámasztására nyilatkozatot csatolt, amely szerint az alkotmányjogi panaszt benyújtó szakszervezet tagjainak létszáma jelenleg “meghaladja az Mt. 276. § (2) bekezdésében rögzített 10 %-os mértéket, de mind a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának, mind a szakszervezet tagjai számának alakulása következtében fennállhat az a helyzet, hogy a szakszervezet a 10 %-os küszöböt nem éri el. Amennyiben bekövetkezik az a helyzet, úgy a szakszervezet kiszorul a kollektív tárgyalások menetéből.”
[9] Az indítványozó azt kifogásolja, hogy az Mt. a kollektív szerződés megkötését a szakszervezeti tagok és a munkavállalók létszámának arányához köti, ezért sérülnek az Alaptörvény általa megjelölt rendelkezései. A beadványt azonban olyan szakszervezet nyújtotta be, amely tagjai létszámát tekintve átlépte a tíz százalékos küszöböt, így kollektív szerződés kötésére jogosult. Esetében sem a tíz százalékos küszöb alkalmazásával, sem a tíz százalékos arányú taglétszámot a szerződéskötést követően elért szakszervezet tanácskozási jogával összefüggően jogsérelem nem merülhet fel. Annak a feltételezésnek pedig, hogy a szakszervezet létszáma a későbbiekben csökkenhet, az érdekeltség megállapítása tekintetében nincs relevanciája, mert az a panasz a benyújtása időpontjában fennálló körülmények alapján vizsgálandó.
[10] Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a részében érintettség hiányában, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján utasította vissza.
      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Balogh Elemérs. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      12/17/2012
      .
      Number of the Decision:
      .
      3098/2013. (V. 10.)
      Date of the decision:
      .
      04/22/2013
      .
      .