Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00322/2021
Első irat érkezett: 02/11/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.089/2020/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (telekalakítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/05/2021
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.27.844/2017/50. számú ítélete és a Kúria Kfv.II.37.089/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó telekalakítási kérelmet nyújtott be a Járási Hivatal Földhivatali Osztályához. Az eljárásban közreműködő szakhatóság a telekalakítási engedélyezési eljáráshoz a szakhatósági hozzájárulást nem adta meg, ezért az elsőfokú hatóság a telekalakítási kérelmet elutasította. Az elutasítás indoka - a szakhatósági hozzájárulás megtagadása alapján - az volt, hogy a változási vázrajz helyi építési szabályzat (HÉSZ) előírásainak nem felel meg; az egyik ingatlan vonatkozásában ugyanis a HÉSZ-ben közút kialakítása szerepel, ez a közterület szabályozás ugyanakkor a benyújtott vázrajzon nem került kialakításra. A másodfokú hatóság az indítványozó fellebbezését elutasította arra hivatkozva, hogy a HÉSZ 3. § (1) bekezdése alapján a szabályozási vonal kötelező szabályozási elem, azzal, hogy azt a vázrajzon nem tüntették fel, a változási vázrajz, így a telekalakítási dokumentáció a törvényi feltételeknek nem felel meg. Az indítványozó keresetet terjesztett elő, amelyet a bíróság elutasított arra hivatkozva, hogy bár a változási vázrajz a jogszabályokban foglaltaknak megfelel, a kérelem nem felelt meg a telekalakításra vonatkozó jogszabályok által előírt többletkövetelményeknek. Megállapította a bíróság azt is, hogy - a Kúria hasonló ügyben hozott döntésével ellentétben - a jelen ügyben a telekalakítás lehetőségét nem önmagában a szabályozási vonal ténye zárja ki, hanem a kérelem elfogadása a kérelmezett telekalakítás eredményeként létrejövő állapot alapján sem indokolt. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a hatósági eljárás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát. Érvelése szerint - ahogy ezt a bíróságok is megállapították - a szakhatósághoz benyújtott változási vázrajz megfelelt a jogszabályoknak, a szakhatóság azonban kérelmét jogszabályba ütközés miatt utasította vissza úgy, hogy az okát nem jelölte meg. Ezt követően keresetét a bíróság a szakrendelő szakvéleményével és a rendelkezésre álló bizonyítékokkal ellentétesen más, a hatóságok előtti eljárásban egyik fél által sem hivatkozott, és az ügyben irreleváns jogszabályi rendelkezésre hivatkozással utasította el. Az önkényes jogalkalmazás tilalmába ütköző ítéletekkel a bíróságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való alapjogát. Álláspontja szerint továbbá a bíróságok tartalmilag közigazgatási döntést hoztak meg, ami hatáskör elvonást jelent és a jogorvoslati joga sérelméhez vezet..
.
Támadott jogi aktus:
    a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.27.844/2017/50. számú ítélete és a Kúria Kfv.II.37.089/2020/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_322_2_2021_Indkieg.egys.szerk_anonim.pdfIV_322_2_2021_Indkieg.egys.szerk_anonim.pdf
.
.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
.
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.