Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult és Budapest
Főváros XIV. kerület Zugló Képviselő-testületének Szervezeti és
Működési Szabályzatáról szóló 38/1998. (XI. 24.) rendelete
(továbbiakban Ör.1.) alkotmányossági vizsgálatát és
megsemmisítését kezdeményezte, mert álláspontja szerint az
önkormányzat elnevezése ellentétben áll a Budapest főváros
közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994.
évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Kerületi tv.) 2. § (1)
bekezdésével. Az indítványozó kifejtette, hogy a kerület
egészét lefedő „Zugló” megnevezés használata sérti a
Rákosfalván lakók érdekeit, ugyanis a XIV. kerületnek
hagyományosan csak egyik része Zugló. Az önkormányzati rendelet
ezért – véli az indítványozó – magasabb jogszabályba ütközik, s
így sérülnek az Alkotmány 44/A. §-ában foglalt rendelkezések.
II.
Az Alkotmány érintett rendelkezése szerint:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében
rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb
szintű jogszabállyal.”
A Kerületi tv. irányadó szabályai értelmében:
„2. § (1) Budapest főváros közigazgatási területe a
következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III.
kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület,
VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII.
kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI.
kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX.
kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.
(2) A fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és
működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését.”
Az Ör. 1. indítvány benyújtásakor hatályos szövege:
„1. § Az önkormányzat elnevezése: Budapest-Zugló
Önkormányzata.”
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-
testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési
szabályzatáról szóló 1/2007. (II. 23.) rendelete (a hatályos
szabályozás) értelmében:
„1. § Az önkormányzat elnevezése: Budapest főváros XIV.
kerület Zugló Önkormányzata”
III.
1. Az indítványozó által vizsgálni kért Ör.1. 1. §-a szerint:
„Az önkormányzat elnevezése: Budapest-Zugló Önkormányzata.” Az
indítvány benyújtását követően Budapest főváros XIV. kerület
Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület
Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 1/2007. (II. 23.)
rendelete (a továbbiakban Ör.2.) 73. § (2) bekezdés a) pontja
az Ör. 1.-et hatályon kívül helyezte és új szabályokat
alkotott. Az Ör. 2. megváltoztatta a kerület hivatalos
elnevezését, az 1. §-a értelmében: „Az önkormányzat elnevezése:
Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata”. Az
Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – módosított vagy
hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét
kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ában foglalt bírói
kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz esetében
vizsgálja [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.].
Mivel a benyújtott beadvány nem az Abtv. 38. §, illetve 48. §-a
szerinti kérelem, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 1.
vonatkozásában az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és
annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe
foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.) 31.
§ e) pontjára figyelemmel az eljárást megszüntette.
2.1. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy az
indítványozó által felvetett probléma továbbra is fennáll; az
Ör. 2. nem utal – az indítványban kifogásoltak alapján –
Rákosfalvára. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha a
felülvizsgálni kért, de időközben hatályon kívül helyezett
rendelkezések helyébe hasonló tartalmú – az indítványokban
megjelölt szempontok szerint vizsgálható – szabályozás lépett,
akkor az indítványt hatályos indítványnak tekinti az új
szabályozásra is. (Lásd először a 137/B/1991. AB határozat, ABH
1992, 456, 47.) Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a
vizsgálatot az Ör. 2. tekintetében lefolytatta.
2.2. Az Alkotmánybíróság fővárosi kerület képviselő-testület
általi elnevezésével több döntésében is foglalkozott. A
38/2005. (X. 18.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.)
megállapította: „A Kerületi tv. állapította meg Budapest
főváros közigazgatási kerületi beosztását, a kerületek
hivatalos megjelölését, ami egyben a kerület közigazgatási
helyneve. A törvény a már kialakult és elfogadott megjelölést,
a római számokkal való megjelölést, helyneveket állapította
meg. A törvény megalkotására azért került sor, mert megfelelő
kezdeményezés és előterjesztés nyomán eggyel nőtt a kerületek
száma, a XX. kerületből kivált a korábban ide egyesített
Soroksár Budapest főváros XXIII. kerületként. Az Országgyűlés
döntése alapján a Budapest főváros mellett a római számozás
jelenti a fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helynevét.
A Kerületi tv. ugyanakkor elfogadta azt a helyzetet, hogy több
községnek és városnak Budapesttel 1949-ben történt egyesítése,
a fővárosi kerületek római számmal történt megjelölése után is
egyes kerületekben tovább élt az előző településnév (pl.
Soroksár), ezért rendelkezett akként, hogy a kerületi képviselő-
testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg
a kerület elnevezését. Ez nem kötelező, a helyi igények esetére
adott felhatalmazás, amely felhatalmazással számos kerület élt
is.
A kerületnek a képviselő-testület által való elnevezése
önkormányzati rendeletben történik, így az a kerület
illetékességi területén kötelező. Az egyes fővárosi
kerületekben használt elnevezések vagy lefedik a kerület teljes
területét, esetenként névösszetételben, vagy jellemzőek az
adott kerületre.
A fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helyneve az, amit
a Kerületi tv. állapít meg római számmal és a határvonal pontos
megállapításával. A hivatalos közigazgatási helynév (Budapest
főváros XII. kerület) mellett nevezheti el a képviselő-testület
a kerületet (például Hegyvidéknek).” (ABH 2005, 682, 687.)
Az Abh. ezen indokok alapján a Kerületi tv.-be ütközőnek
tartotta a „Budapest Hegyvidék XII. kerület Önkormányzat”
megnevezésből a „Hegyvidék” szövegrészt. Az Abh.-ban foglalt
érvek figyelembe vételével egy másik határozat, a 120/2008. (X.
3.) AB határozat törvény és egyben alkotmánysértőnek találta a
„Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete” hivatalos
megnevezést, s nyomatékosította, hogy a Kerületi tv. alapján a
kerület közigazgatási helynevének tartalmaznia kell a „Budapest
főváros (római szám) kerület” megnevezést. (MK 2008, 142. szám
15825, 15827.) Jelen ügyben megállapítható, hogy az Ör. 2. e
követelménynek megfelel, az 1. §-a szerint: Az önkormányzat
elnevezése: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata.
Mindezek mellett az Alkotmánybíróság azt is megállapította,
hogy ez az elnevezés – az indítványban felvetett szempontok
szerint – nem tekinthető alkotmány-és törvényellenesnek. A
Kerületi tv. 2. § (2) bekezdése alapján – amely felhatalmazást
ad a kerületeknek, hogy a törvény keretei között az SZMSZ-ben
meghatározzák a kerület elnevezését – az önkormányzatoknak
döntési szabadsága van a hivatalos elnevezés meghatározása
tekintetében. Ez az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott önkormányzati alapjogból (az önkormányzati
ügyekben való önálló szabályozás jogából) is következik. Az
önkormányzati képviselő-testületnek a törvény keretei között
történő döntése a kerület elnevezéséről, a helyi közösség
akaratának a képviselet útján történő megjelenítése. Már a
fentebb idézett Abh. is megállapította, hogy a hivatalos
közigazgatási helynév mellett a képviselő-testület megnevezheti
a kerületet, amely elnevezések vagy lefedik a kerület teljes
területét, esetenként névösszetételben, vagy jellemzőek az
adott kerületre. Ilyen a jelen ügyben vizsgált Ör. 2.
önkormányzat elnevezéséről szóló 1. §-a is.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az
Ör. 2. 1. §-a nem ütközik a Kerületi tv.-be, annak
alkotmányellenességét ezért nem állapította meg. Mindezek
alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
|