English
Hungarian
Ügyszám:
.
1260/B/1997
Előadó alkotmánybíró: Németh János Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 1260/B/1997. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1998/816
.
A döntés kelte: Budapest, 02/09/1998
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                      A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az    Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének
      utólagos  vizsgálatára  irányuló indítvány  tárgyában  —  dr.
      Lábady  Tamás  alkotmánybíró különvéleményével,  továbbá  dr.
      Ádám  Antal, dr. Holló András, dr. Kilényi Géza és dr.  Szabó
      András  alkotmánybírók párhuzamos indokolásával — meghozta  a
      következő

                              határozatot :

      Az   Alkotmánybíróság  a  Magyar  Köztársaság   Alkotmányának
      módosításáról  szóló  1997. évi  XCVIII.  törvény  6.  §  (1)
      bekezdésében   foglalt   rendelkezés  alkotmányellenességének
      megállapítására  és megsemmisítésére irányuló  kezdeményezést
      visszautasítja, a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések
      alkotmányellenességének megállapítására  és  megsemmisítésére
      irányuló indítványt pedig elutasítja.
                                  Indokolás

                                     I.

        1.  Az  Országgyűlés  1997. október 14-i ülésén  elfogadta  a
        Magyar  Köztársaság Alkotmányának módosításáról  szóló  1997.
        évi   XCVIII.   törvényt   (a  továbbiakban:   Alkmód.).   Az
        alkotmánymódosítás következtében változtak  az  országgyűlési
        és  a  helyi önkormányzati választások megtartására vonatkozó
        alkotmányi szabályok is.

        Az  Alkmód.  1. §-a az Alkotmány 20. § (1) bekezdésének  azon
        rendelkezését,  amely  szerint  az  Országgyűlést  négy   évi
        időtartamra választják, a következőképpen módosítja:

        "20.  § (1) Az országgyűlési képviselők általános választását
        —   az   Országgyűlés  feloszlása  vagy  feloszlatása  miatti
        választás  kivételével — az előző Országgyűlés megválasztását
        követő  negyedik  év  április  vagy  május  hónapjában   kell
        megtartani."

        Az Alkmód. 5. §-ában foglalt rendelkezések az Alkotmány 44. §-
        ának    a    (2)    és   (3)   bekezdését   módosítják.    Az
        alkotmánymódosítást megelőzően a 44. § (2) és (3) bekezdése a
        következő rendelkezéseket tartalmazta:

        "44.   §  (2)  A  képviselő-testület  tagjait  —  az  időközi
        választás kivételével — négy évre választják.
          (3)  A  képviselő-testület  megbízatása  az  új  képviselő-
        testület  alakuló üléséig, a polgármester megbízatása  az  új
        polgármester megválasztásáig tart."

        Az  Alkmód.  5.  §  szerint e szabályok helyébe  a  következő
        rendelkezések lépnek:

        "44.   §   (2)   A   képviselő-testület   tagjainak   és    a
        polgármesternek   a   választását  —  az  időközi   választás
        kivételével  — az előző általános választást követő  negyedik
        év október hónapjában kell megtartani.
           (3)  A  képviselő-testület  megbízatása  az  önkormányzati
        általános   választás  napjáig  tart.  A  jelöltek  hiányában
        elmaradt  választás  esetén a képviselő-testület  megbízatása
        meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A  polgármester
        megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart."

        Az alkotmánymódosító rendelkezések, valamint az Alkmód. 6.  §
        (2)  bekezdésében  foglalt, az 1998-ban esedékes  választások
        megtartására vonatkozó szabályok 1997. október 31-én hatályba
        léptek, mivel az Alkmód. 6. § (l) bekezdése úgy rendelkezett,
        hogy "E törvény a kihirdetése napján lép hatályba."

        Az   alkotmánymódosításra  figyelemmel  az  Országgyűlés   az
        Alkmód.   6.   §   (2)  bekezdésében  az  1998-ban   esedékes
        választások megtartásáról az alábbiak szerint rendelkezett:

        "6.  §  (2)  1998-ban  az országgyűlési képviselők  általános
        választását  májusban,  a helyi önkormányzati  képviselők  és
        polgármesterek   általános   választását   októberben    kell
        megtartani."


        2.  Az  indítványozó az Alkmód. 6. § (1)  és  (2)  bekezdései
        alkotmányellenességének  megállapítását  és  a  rendelkezések
        megsemmisítését  kezdeményezte, mert álláspontja  szerint  az
        1998.  évi választások megtartására vonatkozó szabályozás  az
        Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdését, azaz a jogbiztonság  és
        a  népszuverenitás  elvét sértő módon került  megállapításra.
        Érvelése  szerint  az "alkotmánymódosítás  azonnali  hatályba
        léptetése folytán a parlament megrövidíti önmagának,  továbbá
        több  mint  háromezer  önkormányzati képviselőtestületnek  és
        polgármesternek a mandátumát (ez utóbbiakét több mint  negyed
        évvel)."  Az indítványozó álláspontja szerint "a jogállamiság
        alapvető  követelményének mond ellent, ha az országgyűlés  az
        eredetileg négy évre választott képviselők mandátumát  —  nem
        az   Alkotmányban  rögzített  módon,  hanem  éppenséggel   az
        Alkotmány  módosítása  útján  — lerövidíti  ...  ráadásul  az
        alkotmánymódosítás — azonnali hatálybaléptetése folytán — úgy
        változtatja  meg  utólag  és  visszamenőlegesen  az   1994-es
        országgyűlési és önkormányzati választások feltételeit,  hogy
        mindez  —  az  eredeti feltételekhez képest — a megválasztott
        országgyűlési  és  önkormányzati  képviselőkre,  valamint   a
        polgármesterekre nézve egyaránt hátrányos".  Az  indítványozó
        kifejti   azt   is,  hogy  az  Országgyűlés,   illetőleg   az
        önkormányzati  testületek — utóbbiak egyenként, meghatározott
        feltételek  mellett  —  alkotmányos  módon,  saját   döntésük
        alapján,  a  testület feloszlásának kimondásával rövidíthetik
        meg mandátumukat.

                                     II.

        Az  Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését  a
        következőkre alapozta:

        1.  Az indítvánnyal kapcsolatban az Alkotmánybíróság elsőként
        azt  vizsgálta, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed-e
        az Alkmód. felülvizsgálatára.
        Az    Alkotmány   32/A.   §   (1)-(2)   bekezdése    és    az
        Alkotmánybíróságról  szóló  1989.  évi  XXXII.   törvény   (a
        továbbiakban:  Abtv.)  1.  §  b)  és  c)  pontja  szerint  az
        Alkotmánybíróság  hatásköre a törvénybe vagy  az  alacsonyabb
        szintű  jogforrásba  foglalt jogszabály, valamint  az  állami
        irányítás  egyéb  jogi  eszköze alkotmányellenességének  vagy
        nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára terjed ki.

        Az   Alkotmánybíróság  hatáskörére  vonatkozó  alkotmányi  és
        törvényi  rendelkezések  alapján  az  Alkotmány  szabályainak
        felülvizsgálatára,    módosítására,   megváltoztatására    az
        Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki, így  az  alkotmányi
        szabályokat  módosító törvényi rendelkezések  felülvizsgálata
        sem  tartozik  az  Alkotmánybíróság  hatáskörébe.  Egyértelmű
        tehát,  hogy az Alkotmánybíróság az Alkmód. 1. és 5.  §-aiban
        foglalt   —   és  az  Alkotmány  részévé  vált  —  alkotmányi
        rendelkezések   alkotmányosságának   felülvizsgálatára    nem
        jogosult.

        Az indítványozó által támadott két rendelkezés (Alkmód. 6.  §
        (1)  és  (2)  bekezdése)  azonban, —  mely  rendelkezések  az
        Alkmód.    hatálybalépésére,   illetőleg   az    1998.    évi
        választásokra  vonatkozó átmeneti szabályokat tartalmazzák  —
        nem   váltak  az  Alkotmány  szövegének  részévé,  ezért   az
        Alkotmánybíróság hatásköre e rendelkezések tekintetében külön
        vizsgálatot igényel.

        E vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a 6. § (1)
        bekezdésében    foglalt    hatályba    léptető    rendelkezés
        felülvizsgálatára — figyelemmel arra, hogy  az  az  Alkotmány
        20. § (1) bekezdés, valamint 44. § (2) bekezdés új szövegének
        hatályára  is  vonatkozik  —  az  Alkotmánybíróságnak   nincs
        hatásköre.

        Ettől eltérően az Alkmód. 6. § (2) bekezdésében szabályozott,
        az  1998-as  választások megtartására vonatkozó szabályok  az
        Alkotmány  módosított 20. § (1) bekezdésének valamint  44.  §
        (2)   bekezdésének  végrehajtását  szolgáló  olyan   törvényi
        rendelkezések,  amelyek  alkotmányossági  vizsgálat   tárgyát
        képezhetik.

        2.  Alkotmánymódosítás esetén az Alkotmányt módosító  törvény
        hatálybalépéséről  rendelkező  norma  ugyan   nem   lesz   az
        Alkotmány   szövegének  része,  de  az  olyan,  az  Alkotmány
        normatartalmának  módosításához  elengedhetetlenül  szükséges
        rendelkezés,  mely  nélkül  maga  az  alkotmánymódosítás  nem
        történhet   meg.   Az   új  szabályok  a   hatályba   léptető
        rendelkezésben meghatározott időponttól kezdődően  válnak  az
        Alkotmány részévé. A hatályba léptető rendelkezés —  azonnali
        hatálybaléptetés  esetén  —  az alkotmánymódosítás  tartalmát
        képező    normáktól   elválaszthatatlan,    olyan    törvényi
        rendelkezés,   amelynek   tartalma  az  alkotmánymódosítással
        elfogadott normatartalom érintése nélkül nem vizsgálható.

        2.   1.   Az  alkotmánymódosítást  azonnal  hatályba  léptető
        rendelkezés   és   az  alkotmánymódosítás  eredményeként   az
        Alkotmány  normaszövegévé váló rendelkezések között  fennálló
        szoros összefüggés miatt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja
        a  hatályba léptető rendelkezés alkotmányosságát, mert ez azt
        is  jelentené,  hogy  az alkotmányvédelemre  intézményesített
        Alkotmánybíróság    alkotmányos   jogkörét    túllépve,    az
        alkotmányozó  hatalom  jogkörét venné  át,  a  felülvizsgálat
        során  az  Alkotmány  rendelkezéseit nem  csupán  értelmezné,
        hanem szükségszerűen minősítené.
        Amennyiben  az Alkotmánybíróság — az indítványnak megfelelően
        —  megsemmisítené az Alkmód. hatályba léptető  rendelkezését,
        akkor   azzal  egyben  az  alkotmányozó  hatalom  által,   az
        alkotmányi   rendelkezéseknek  megfelelő  eljárás   keretében
        elfogadott,  az  Alkotmány részévé vált, módosító  alkotmányi
        rendelkezéseket  is  hatályon  kívül  helyezné.  A   hatályba
        léptető  rendelkezés és az alkotmányi szabályozás  előzőekben
        kifejtett  tartalmi  kapcsolatából  az  következik,  hogy  az
        indítványozó  ugyan a hatályba léptető rendelkezést  támadta,
        mely  nem  válik  az  Alkotmány normaszövegévé,  mégis  annak
        megsemmisítése  esetén az Alkotmánybíróság az  Alkotmány  már
        módosított — a módosítás következtében annak részévé  vált  —
        rendelkezéseinek hatályosulását akadályozná meg.

        2.  2.  Az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag
        az   Országgyűlés   jogkörébe   tartozik.   Az   Országgyűlés
        alkotmányozási   szándékát,  az  alkotmányi  rendelkezésekben
        kifejeződő  akaratát  a  képviselők kétharmadának  megerősítő
        szavazatával  valósíthatja  meg.  Az  Alkotmány  19.  §   (3)
        bekezdésének a) pontja szerint az Országgyűlés alkotja meg  a
        Magyar Köztársaság alkotmányát ezt a 24. § (3) bekezdése  úgy
        egészíti  ki,  hogy "az Alkotmány megváltoztatásához  ...  az
        országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata  szükséges".
        Az  alkotmány megalkotásáról és módosításáról az Országgyűlés
        a  jelenlegi  alkotmányi rendelkezések szerint —  kétharmados
        többséggel — szabadon dönthet.

        Elvileg  nem  kizárt  bizonyos esetekben az  Alkotmánybíróság
        hatásköre  valamely, az Alkotmányt módosító törvény  hatályba
        léptető   rendelkezésével   összefüggésben   sem,   azzal   a
        feltétellel,  hogy  a hatályba léptető rendelkezés  esetleges
        megsemmisítése   nem   eredményezi  az  Alkotmány   bármiféle
        megváltoztatását. Ez a feltétel következik egyrészt az  Abtv.
        hatályos rendelkezéseiből, másrészt pedig az Alkotmánybíróság
        következetes  gyakorlatából, mely szerint az Alkotmánybíróság
        "nem  vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az Alkotmány
        egyetlen  rendelkezését  sem.  Ha  valamely  rendelkezés   az
        országgyűlési  képviselők  kétharmadának  a  szavazatával  az
        Alkotmány   részévé   vált,  fogalmilag   sem   lehet   annak
        alkotmányellenességét megállapítani" (23/1994. (IV.  29.)  AB
        végzés, ABH 1994.376. 293/B/1994. AB végzés, ABH 1994.862.).

        A  hivatkozott alkotmányi rendelkezések és a kifejtett  érvek
        alapján az Alkotmánybíróság az indítványnak az Alkmód.  6.  §
        (1)    bekezdésének    megsemmisítésére    irányuló    részét
        hatáskörének hiánya miatt visszautasította.

        3.  Az  indítványozó az Alkmód. 6. § (2) bekezdésébe  foglalt
        rendelkezést  azért  tartja alkotmányellenesnek,  mert  ennek
        következtében   az  1994-es  országgyűlési  és  önkormányzati
        választások   feltételeit   a   törvényalkotó    utólag    és
        visszamenőlegesen    a   megválasztott    országgyűlési    és
        önkormányzati    képviselők,   valamint   a    polgármesterek
        mandátumának idejére vonatkozóan hátrányosan változtatta meg.
        Ezért  az indítványozó szerint a jogállamiság alapvető elemét
        képező jogbiztonság követelménye sérelmet szenvedett.

        Az    Alkotmánybíróság   az   indítvány   vizsgálata    során
        megállapította,  hogy  az Alkmód. 1. és  5.  §-ában  foglalt,
        hatályos rendelkezések értelmében az országgyűlési képviselők
        általános  választását a megválasztásukat követő negyedik  év
        április  vagy  május  hónapjában, míg a  helyi  önkormányzati
        képviselő-testületek   tagjainak    és    a    polgármesterek
        választását az előző általános választást követő negyedik  év
        október  hónapjában kell megtartani. Az indítvánnyal támadott
        Alkmód.  6.  §  (2)  bekezdésének  törvényi  rendelkezése   a
        módosított  Alkotmány fenti előírásaival összhangban  jelölte
        meg  azokat  a  hónapokat, amelyekben  az  1998-ban  esedékes
        választásokat meg kell tartani.

        Az  indítványozó  által  felvetett alkotmányossági  problémák
        forrása  valójában  nem  az Alkmód.  6.  §  (2)  bekezdésében
        foglalt  rendelkezés.  A képviselői megbízatás  időtartamának
        lerövidülése  annak  eredményeként következett  be,  hogy  az
        Alkotmány  20.  §  (1)  és  44. §  (2)  bekezdésében  foglalt
        rendelkezések 1997. október 31-i hatállyal megváltoztak, és e
        naptól   kezdve  az  Alkotmány  meghatározza  azt,   hogy   a
        választásokat mely hónapban kell megtartani. Erre tekintettel
        a   törvényhozó   az   1998.   évi  választásokra   vonatkozó
        szabályokat, az Alkmód. 6. § (2) tartalmát, már csak  ezekkel
        összhangban állapíthatta meg.

        Az  Alkotmánybíróság megjegyzi, ha a törvényalkotó külön  nem
        is  rendelkezett volna az 1998-ban alkalmazandó szabályokról,
        a  módosított  Alkotmány  20. § (1) bekezdése  értelmében  az
        országgyűlési  képviselői választások  májusban  megtarthatók
        lennének, illetve az önkormányzati választásokat a módosított
        Alkotmány  44.  §  (2) bekezdése szerint  októberben  kellene
        megtartani.
        Mindezekre  tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkmód.  6.  §
        (2)  bekezdése  alkotmányellenességének  megállapítására   és
        megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
                                Dr. Lábady Tamás
                      az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
                                       
                 Dr. Ádám Antal                 Dr. Bagi István
                 alkotmánybíró                    alkotmánybíró
                                       
                 Dr. Holló András              Dr. Kilényi Géza
                 alkotmánybíró                    alkotmánybíró
                                       
                 Dr. Németh János              Dr. Szabó András
                 előadó alkotmánybíró             alkotmánybíró
                                       
            az aláírásban akadályozott    az aláírásban akadályozott
                 Dr. Vörös Imre              Dr. Zlinszky János
               alkotmánybíró helyett        alkotmánybíró helyett
                 Dr. Lábady Tamás              Dr. Lábady Tamás
          Dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolása

          Egyetértek  a  határozat  rendelkező  részével,  miszerint  a
          Magyar  Köztársaság Alkotmányának módosításáról  szóló  1997.
          évi  XCVIII.  törvény  6. § (1) bekezdésének  alkotmányossági
          felülvizsgálatára irányuló indítványt — hatáskör hiányában  —
          visszautasítja.
          Helyesen mutat rá az indokolás, hogy az Alkotmány 32/A. § (1)
          bekezdése, valamint a Magyar Alkotmánybíróságról szóló  1989.
          évi  XXXII.  törvény  1.  §  b/  és  c/  pontja  alapján   az
          Alkotmánybíróság  hatásköre  "...  az  Alkotmány  szabályának
          felülvizsgálatára,  módosítására, megváltoztatására  ...  nem
          terjed  ki,  így az alkotmányi szabályokat módosító  törvényi
          rendelkezések     felülvizsgálata     sem     tartozik     az
          Alkotmánybíróság hatáskörébe." (hat. II/1.)
          Ugyanakkor   a  határozat  az  alkotmánymódosítást   hatályba
          léptető  rendelkezések tekintetében — amelyek "nem váltak  az
          Alkotmány    szövegének   részévé..."   —   más   álláspontra
          helyezkedik.    A    határozat    különbséget     tesz     az
          alkotmánymódosító  törvényt ex nunc és  pro  futuro  hatályba
          léptető rendelkezések között.
          Arra  az álláspontra helyezkedik, hogy az alkotmánymódosítást
          "azonnal"  hatályba  léptető  rendelkezés  azért  nem   lehet
          alkotmánybírósági  vizsgálat  tárgya,  mert  ez   esetben   a
          hatályba  léptető norma és "az Alkotmány normaszövegévé  váló
          rendelkezések között" "szoros összefüggés" áll fenn. Ebben az
          esetben  ugyanis az Alkotmánybíróság az alkotmányozó  hatalom
          jogkörét  venné  át,  s a felülvizsgálattal  nem  értelmezné,
          hanem   "minősítené"   az  Alkotmány  rendelkezéseit.   (hat.
          II/2.1.pont)

          A   határozat   álláspontja  szerint  —  az  Alkotmánybíróság
          hatáskörének   vizsgálata  szempontjából  —   különbözik   az
          alkotmánymódosítást  jövőre  nézve  (pro   futuro)   hatályba
          léptető  törvényi rendelkezés: "Elvileg nem  kizárt  bizonyos
          esetekben   az   Alkotmánybíróság  hatásköre   valamely,   az
          Alkotmányt  módosító törvény hatályba léptető rendelkezésével
          összefüggésben  sem,  azzal  a  feltétellel,  hogy   hatályba
          léptető  rendelkezés esetleges megsemmisítése nem eredményezi
          az Alkotmány bármiféle megváltoztatását." (hat. II/2.2.pont)

          A  határozatnak, az Alkotmánybíróság hatáskörének  vizsgálata
          (értelmezése) szempontjából, az alkotmánymódosítás és az  azt
          hatályba  léptető  rendelkezések  elválasztására,   s   ezzel
          összefüggésben:   a   hatályba  léptetések   közötti   —   az
          időbeliségen   (ex  nunc,  illetve  pro  futuro)   nyugvó   —
          különbségtételére vonatkozó érvelésével nem értek egyet.

          Az    Alkotmány   értelmében   az   Országgyűlésnek    kettős
          alkotmányjogi  státusza  van,  nevezetesen:  alkotmányozó  és
          törvényhozó hatalomként nyilvánul meg. Az Alkotmánybíróság és
          az  Országgyűlés  (közjogi) viszonyában — az Alkotmánybíróság
          hatáskörének  vizsgálata  szempontjából  —  különbséget  kell
          tenni  az  alkotmányozó  hatalom  és  a  törvényhozó  hatalom
          formalizált         akaratkijelentései        (alkotmányozás,
          alkotmánymódosítás, illetőleg törvényalkotás) között.
          Az  Alkotmány  az  Országgyűlés e kettős  jogi  státuszát  az
          Országgyűlés jogkörének felsorolásánál kifejezésre  juttatja,
          elválasztva  az  alkotmányozó és  törvényhozási  jogkört:  az
          Országgyűlés
              — "megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát";
               —  "törvényeket alkot" (Alkotmány 19. § (3) bekezdés  a/
          és b/ pontok)
          Az  Alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési  képviselők
          2/3-ának szavazata szükséges. (Alkotmány 24. § (3) bekezdés).
          Az  Országgyűlés alkotmányozó hatalmi jogkörben való eljárása
          tehát      az     Alkotmány     megalkotásában,     illetőleg
          alkotmánymódosításban  nyilvánul  meg,   speciális   eljárási
          feltétel mellett.

          Az Alkotmány megváltoztatását, illetve módosítását tartalmazó
          normák  és  azok hatálybaléptetésére vonatkozó  rendelkezések
          együtt   jelentik   az   alkotmányozó   hatalom   formalizált
          akaratkijelentését,  egymástól  nem  választhatók  el.  Annak
          eldöntése, hogy az Alkotmány adott rendelkezését mikor váltja
          fel   a  módosított  szabályozás,  ugyanúgy  az  alkotmányozó
          hatalom   döntési  kompetenciája,  azaz  akaratkijelentésének
          része,   mint   maga   az  Alkotmányt  tartalmában   módosító
          rendelkezés.  Ebből következően alkotmányjogi nézőpontból,  s
          ezzel    összefüggésben    az   alkotmánybírósági    hatáskör
          értelmezése  szempontjából,  irreleváns  a  hatályba  léptető
          rendelkezés   időbelisége:  mint  az   alkotmányozó   hatalom
          akaratkijelentése  —  e jogi jellegénél  fogva  —  nem  lehet
          alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgya.

          Az   Alkotmánybíróság  részéről  az  Alkotmány   szándékozott
          módosításának  megakadályozása a pro futuro hatályba  léptető
          rendelkezés  alkotmányossági felülvizsgálatával, ugyanúgy  az
          alkotmányozó   hatalom  jogkörének  korlátozását,   illetőleg
          átvételét  jelentené,  mint  az  alkotmánymódosítást  azonnal
          hatályba léptető rendelkezés alkotmányossági felülvizsgálata.

          Végezetül megjegyzem: elvileg egyet tudok érteni azzal,  hogy
          a  jogbiztonság  és az alapjogok, valamint egyéb  alkotmányos
          alapintézmények   védelme   szempontjából,    önmagában    az
          Alkotmányt,  illetve az alkotmánymódosítást hatályba  léptető
          rendelkezés  involválhat  alkotmányvédelmi  szempontokat.  Az
          Alkotmánybíróságot ilyen hatáskör ellátására azonban csak  az
          Alkotmány jogosíthatja fel.

          Budapest, 1998. február 9.
                                                       Dr. Holló András
                                                          alkotmánybíró
          A párhuzamos indokoláshoz csatlakozom:
                                                         Dr. Ádám Antal
                                                          alkotmánybíró
                                                                       
                                                       Dr. Kilényi Géza
                                                          alkotmánybíró
                                                                       
                                                       Dr. Szabó András
                                                          alkotmánybíró
            Dr. Lábady Tamás alkotmánybíró különvéleménye

            1.  Nem  értek  egyet a többségi határozatban foglaltakkal  a
            tekintetben,  hogy  az Alkotmánybíróság a Magyar  Köztársaság
            Alkotmányának  módosításáról szóló 1997. évi XCVIII.  törvény
            (a    továbbiakban:   Alkmód.)   6.   §   (1)    bekezdésének
            alkotmányosságát   —   hatáskörének  hiánya   miatt   —   nem
            vizsgálhatja,  és  hogy  ezért ebben a  körben  az  indítvány
            visszautasításának van helye.

            Véleményem  szerint az Alkotmánybíróság hatásköre az  Alkmód.
            6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés érdemi vizsgálatára
            fennáll,  és az érdemi alkotmányossági vizsgálat alapján  meg
            kellett volna állapítani, hogy ez a rendelkezés az Alkmód. 5.
            §-ával módosított 44. § (2) bekezdésének azonnali — a törvény
            kihirdetésével  történő  —  hatályba  léptetése  tekintetében
            alkotmányellenes.

            2.  Maradéktalanul  osztom  a többségi  határozatnak  azt  az
            álláspontját,  hogy az alkotmányozó hatalom szuverenitása  az
            alkotmánymódosítás tekintetében korlátlan, így  az  Alkotmány
            rendelkezéseit  módosító  törvényi szabályok  felülvizsgálata
            nem  tartozik  az  Alkotmánybíróság  hatáskörébe.  Ebben   az
            összefüggésben  a  határozat  indokolásában  legfeljebb   azt
            lehetett  volna  kimondani,  hogy  az  Országgyűlés  addig  a
            határig dönthet szabadon az Alkotmány módosításáról, amíg  az
            alkotmányosság  fogalmi  rendszerén  belül  marad,   bár   az
            Alkotmánybíróság  az alkotmánymódosítást e határok  túllépése
            esetén se semmisíthetné meg.

            Nem   értek   egyet   viszont   a   határozatnak   azzal    a
            megállapításával,   amely  szerint   az   alkotmánymódosítást
            hatályba  léptető rendelkezés — az azonnali hatályba léptetés
            miatti  "szoros  összefüggésre" tekintettel  —  az  Alkotmány
            normaszövegévé vált. Az alkotmánymódosítást hatályba  léptető
            rendelkezés  —  legyen  az azonnali vagy  későbbi  hatályú  —
            semmilyen tekintetben nem válik az Alkotmány részévé,  hacsak
            azt    maga   az   alkotmányszöveg   ki   nem   mondja.    Az
            alkotmánymódosítás hatályba lépéséről rendelkező szabály  sem
            formailag (szövegszerűen), sem jogforrástanilag nem emelkedik
            az Alkotmány "rangjára".

            Az,  hogy  formai szempontból a hatályba léptető  normaszöveg
            nem  épül  be  az  Alkotmányba, magából az alkotmányszövegből
            állapítható   meg,   így  külön  bizonyításra   nem   szorul.
            Jogforrástanilag  pedig azért nem értelmezhető  az  Alkotmány
            részévé  nem váló törvényi rendelkezés alkotmánymódosításnak,
            mert   azt  a  kérdést,  hogy  egy  törvényi  rendelkezés   a
            jogforrási  hierarchiában az Alkotmány  szintjén  áll-e  vagy
            sem,  nem  az  dönti  el,  hogy a  törvényt  az  Országgyűlés
            alkotmányozó hatalmi minőségében, az erre vonatkozó speciális
            eljárási  feltételek mellett hozta-e meg, hanem  az,  hogy  a
            törvény az Alkotmányt megváltoztathatja-e vagy nem [Alkotmány
            24.  §  (3)  bekezdése]. Minthogy az Alkotmányt a  módosítást
            hatályba   léptető  rendelkezés  —  mert  az  nem   vált   az
            alkotmányszöveg részévé — nem változtatta meg,  azt  azon  az
            alapon sem lehet alkotmányi rendelkezésnek tekintetni, hogy e
            törvényi   szabályt  az  Országgyűlés  alkotmányozó   hatalmi
            jogkörében   alkotta  meg.  Ezért  álláspontom   szerint   az
            Alkotmánybíróság  hatásköre  kiterjed  az  alkotmánymódosítás
            hatályba    léptetéséről    szóló    norma    alkotmányossági
            vizsgálatára.  Ha  nem így lenne, alkotmánybírósági  kontroll
            nélkül maradna például az alkotmánymódosítást visszamenőleges
            hatállyal bevezető törvényi rendelkezés is.

            3.   Az  Alkotmány  32/A.  §  (1)  bekezdése  értelmében   az
            Alkotmánybíróság      felülvizsgálja      a      jogszabályok
            alkotmányosságát.  Ahogy arra az Alkotmánybíróság  a  4/1997.
            (I.  22.)  AB  határozatában  (ABK  1997,  január,  10,  12.)
            rámutatott,  az  Alkotmánynak  ez  a  rendelkezése  hatásköri
            szabály,     amelyből     az    Alkotmánybíróság     utólagos
            normakontrollra    vonatkozó   jogosultsága    kényszerítően,
            egyúttal teljeskörűen következik. Mivel az Alkotmány  szerint
            az   Alkotmánybíróság   utólagos  normakontrollra   vonatkozó
            hatásköre  —  az Alkotmány kivételével — minden  jogszabályra
            kiterjed,  semmilyen  alkotmányos alap nincs  arra,  hogy  az
            alkotmánymódosítást  hatályba  léptető  —  és  az   Alkotmány
            szövegévé    nem    váló   —   törvényi    rendelkezést    az
            Alkotmánybíróság   másként   kezelje,   mint   bármely    más
            jogszabályt.   Tekintettel  arra,  hogy  az  Alkotmánybíróság
            korábban    kifejtett   álláspontja   szerint   az   utólagos
            normakontrollra    vonatkozó   hatásköri    teljesség    "még
            törvényhozási  úton sem lenne szűkíthető" (ABK 1997,  január,
            14.),  álláspontom szerint azt még kevésbé lehet megtenni  az
            alkotmánybírósági   hatáskör   szűkítő   értelmezésével.   Az
            Alkotmány   —  magán  az  Alkotmányon  kívül  —  a   törvényi
            rendelkezések  közül egyetlen fajtát se vett ki  az  utólagos
            normakontroll   alól,  így  az  alkotmánymódosítás   hatályba
            lépéséről  szóló,  és  az Alkotmány részévé  nem  vált  norma
            alkotmányossági  vizsgálatát az Alkotmánybíróságnak  érdemben
            el kellett volna végezni.

            4.  Az  indítvánnyal támadott Alkmód. 6. § (1)  bekezdése  az
            alkotmánymódosítást a törvény kihirdetése  napjával  léptette
            hatályba.  A  törvényhozó ezzel az azonnali hatályba  léptető
            rendelkezéssel   megrövidítette   az   1994-ben    választott
            parlamenti,   továbbá  önkormányzati  képviselők  mandátumát,
            illetőleg  úgy  rendelkezett,  hogy  az  1994-ben  választott
            képviselő-testületek  megbízatása az 1998.  október  hónapban
            megtartandó  választások napjáig tart. Ezzel  tartalmilag  az
            eredetileg négy évre választott Országgyűlés és önkormányzati
            képviselő-testületek négy év eltelte előtti "feloszlatásáról"
            rendelkezett.

            Álláspontom   szerint   az  Országgyűlés   az   országgyűlési
            képviselők      mandátumának     korábbi     megszüntetéséről
            alkotmányosan szabadon határozhat. Ez következik az Alkotmány
            28.   §  (2)  bekezdéséből,  amely  szerint  az  Országgyűlés
            kimondhatja  feloszlatását megbízatása lejárta  előtt  is.  E
            tekintetben  tehát  az alkotmánymódosítás  azonnali  hatályba
            léptetését  elrendelő rendelkezés nem vet fel alkotmányossági
            kérdést.

            A  helyi  önkormányzatok vonatkozásában azonban  az  azonnali
            hatályt  kimondó  törvényi rendelkezés  alkotmányellenes.  Az
            Alkotmány szerint — a módosítást megelőzően — az Országgyűlés
            —  idő  előtt  — csak az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének  l)
            pontja  alapján oszlathatja fel a helyi képviselő-testületet.
            Ezen túl az Alkotmány 44. § (4) bekezdése szerint kizárólag a
            képviselő-testület mondhatja ki megbízatásának lejárta  előtt
            a feloszlását.

            Az   Alkotmánybíróság  által  természetesen   alkotmányossági
            szempontból nem vizsgálható Alkmód. 5. §-a az Alkotmány 44. §
            (2)  bekezdését akként módosítja, hogy a képviselő-testületek
            tagjainak  és  a  polgármesternek  a  választását  az   előző
            általános választást követő negyedik év október hónapban kell
            megtartani. Ez az alkotmányi rendelkezés az Alkmód. 6. §  (1)
            bekezdése   folytán  vonatkozik  az  1994-ben  megválasztott,
            jelenleg   működő  képviselő-testületekre.  Így  a   hatályba
            léptető rendelkezés megfosztja — éspedig ez a törvényi és nem
            az alkotmányi szabály fosztja meg — lejárat előtt a képviselő-
            testületek   tagjait  mandátumuktól,  ezért  az  indítvánnyal
            támadott törvényi rendelkezés ebben az összefüggésben —  erre
            vonatkozó     alkotmányi    felhatalmazás     hiányában     —
            alkotmányellenes. Az alkotmányos megoldáshoz az  alkotmányozó
            hatalomnak vagy az alkotmánymódosítás szövegébe kellett volna
            a    működő    képviselő-testületekre    kiterjedő    hatályt
            belefoglalni,  vagy  a hatályba léptető rendelkezést  kellett
            volna   e  körben  az  1998-as  választásokat  követő   időre
            megállapítani. Az alkalmazott megoldás azonban  az  Alkotmány
            rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen.

            5.  A  tekintetben viszont már osztom a többségi határozatban
            kifejtett   álláspontot,  hogy  az  azonnali  hatálybalépésre
            tekintettel  a  megváltozott Alkotmány az  Alkotmánybíróságot
            már    köti,    így    a    hatályba   léptető    rendelkezés
            alkotmányellenességének    megállapításán    túlmenően     az
            alkotmányellenesség    következményeinek     megállapításakor
            tekintettel  kell  lennie az Alkotmánybíróságnak  a  hatályba
            lépett    alkotmánymódosítás   sajátosságaira.    Ezért    az
            Alkotmánybíróság — minthogy megsemmisítő határozatával  magát
            az  Alkotmányt  nem  sértheti — az alkotmányellenes  törvényi
            rendelkezést  csak  a  17/1993. (III. 19.)  AB  határozatában
            alkalmazott  technikával (ABH 1993. 157.)  semmisítheti  meg.
            Vagyis az indítvánnyal támadott és az önkormányzati képviselő-
            testületek    választására   vonatkozó    alkotmánymódosítást
            azonnali hatállyal bevezető törvényi rendelkezés azon a napon
            vesztené hatályát, amelyen hatályba lépne a törvényhozó által
            meghozandó  és az Alkotmánnyal összhangban álló  új  hatályba
            léptető   törvényi  rendelkezés.  Ezzel   a   megoldással   a
            különvéleményemben kifejtett álláspont összhangba  kerülne  a
            többségi  határozatnak azzal az okfejtésével,  amely  szerint
            "Elvileg  nem  kizárt bizonyos esetekben az  Alkotmánybíróság
            hatásköre  valamely, az Alkotmányt módosító törvény  hatályba
            léptető   rendelkezésével   összefüggésben   sem,   azzal   a
            feltétellel,  hogy  a hatályba léptető rendelkezés  esetleges
            megsemmisítése   nem   eredményezi  az  Alkotmány   bármiféle
            megváltoztatását."

            Budapest, 1998. február 4.
                                                         Dr. Lábady Tamás
                                                            alkotmánybíró
              .
              English:
              English:
              .
              Petition filed:
              .
              Subject of the case:
              .
              Provisions of the Act on the Amendment to the Constitution concerning the term for elections for Parliament and for local governments
              Number of the Decision:
              .
              1260/B/1997
              Date of the decision:
              .
              02/09/1998
              .
              CODICES summary:
              http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1998-1-001?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
              .