A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése, 266. § (1)–(3) bekezdése és 270. § (2)–(3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I. 22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] Az indítványozók alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozók öröklési szerződést kötöttek az örökhagyóval, aki később bíróság előtt kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perben az örökhagyó és az indítványozók megegyeztek a szerződés megszüntetésében, a per érdemi tárgyát az elszámolás képezte. Az örökhagyó a per során elhunyt, perbeli jogutódai az örökhagyó által hátrahagyott magánvégrendeletben megnevezett örökösök lettek. Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló per az indítványozók és a végrendeleti örökösök egyezségkötésével zárult, az egyezséget a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Pf.21.512/2006/4. számú végzésével jóváhagyta.
[3] Az indítványozók a magánvégrendelet ismeretében az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perükben perújítási kérelmet terjesztettek elő, mert álláspontjuk szerint a végrendelet súlyos alaki hibák miatt érvénytelen volt. Perújítási kérelmüket a Keszthelyi Városi Bíróság 6.P.20.236/ 2007/9. számú végzésével elutasította, fellebbezésük nyomán a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 3.Pf.21.102/2007/2. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. A bíróságok azért utasították el a perújítási kérelmet, mert a végrendelet érvényessége nem volt tárgya az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló pernek.
[4] Ezt követően terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet a perújítás megengedhetőségének tárgyában hozott másodfokú bírósági végzés ellen. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2)–(3) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen lehet előterjeszteni. A Legfelsőbb Bíróság szerint a perújítás megengedhetősége körében hozott végzés nem tartozik ebbe a körbe, így az felülvizsgálattal nem támadható.
[5] Az indítványozók 2009-ben fordultak az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollal és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzésével kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panasszal. Az indítványozók beadványukban kérték a Pp. 260. § (1) bekezdése, 260/A. §-a [helyesen valószínűleg 262/A. §, mivel a Pp.-nek a per időpontjában sem volt 260/A. §-a], 266. § (1)–(3) bekezdése és 270. § (2)–(3) bekezdése megsemmisítését és alkalmazásuk megtiltását a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában. Álláspontjuk szerint a Pp. lényegében kizárja a perújítás tárgyában hozott végzések elleni felülvizsgálat lehetőségét, ami ellentétes a bíróság feladatát meghatározó alkotmányos rendelkezésekkel [Alkotmány 45. § (1) bekezdése, 50. § (1) bekezdése], sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot [Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdése], illetve az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt bírósági alapjogvédelmet.
[6] 2012. április 2-án előterjesztett beadványukban az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. (1) bekezdése szerint folyamatban lévő alkotmányjogi panaszukat megfeleltették az Alaptörvény és az Abtv. rendelkezéseinek. Az utólagos normakontroll indítványukat azonban az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján nem újították meg az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszként. Ugyanakkor az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő a konkrét ügyben született bírósági határozatok ellen. Az indítványozók álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság fenti végzése és a Pp. hivatkozott rendelkezései sértik a jogbiztonságot [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés], a tulajdonhoz és örökléshez való jogot [Alaptörvény XIII. cikk], az indokolt hatósági döntéshez való jogot [Alaptörvény XXIV. cikk], a panaszjogot [Alaptörvény XXV. cikk], a tisztességes eljáráshoz való jogot [Alaptörvény XXXVIII. cikk (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jogot [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] nem felelnek meg továbbá az Alaptörvény 25. és 28. cikkében foglaltaknak [bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, a Kúria biztosítja a jogegységet, a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályokat elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik].
II.
[7] 1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
[8] 2. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozók ügyében azonban a Pp. általuk sérelmezett és támadott perújítási szabályait [Pp. 260. § (1) bekezdése, 266. § (1)–(3) bekezdése] a Legfelsőbb Bíróság előtt Pfv.I.22.146/2008. számon folyt felülvizsgálati eljárásban nem alkalmazták. Az alkotmányjogi panasz tárgya ezért csak a felülvizsgálat során alkalmazott Pp. 270. § (2)–(3) bekezdése lehet.
[9] 3. Az Abtv. 29. §-a szerint az alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmaz.
[10] Az Alkotmánybíróság a Pp. jelen indítványban is támadott rendelkezéseit már vizsgálta. Az 1105/D/ 2004. AB határozatban (ABH 2005, 1316.) az Alkotmánybíróság – a normavilágosság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés], a tulajdohoz és örökléshez való jog [Alkotmány 13. §], a tisztességes eljáráshoz [Alkotmány 57. § (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jog [Alkotmány 57. § (5) bekezdés] sérelmére alapozott indítvány alapján – megállapította, hogy a Pp. 270. § (1) bekezdése [jelenlegi (2) bekezdése] a felhívott alkotmányos rendelkezések tükrében nem alkotmányellenes.
[11] A Pp. 270. § (3) bekezdésében foglaltak alkotmányosságát is vizsgálta már az Alkotmánybíróság a 736/B/2001. AB határozatban (ABH 2010, 1231.). Az Alkotmánybíróság fenti határozatában az alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította, arra hivatkozva, hogy a jogorvoslathoz való jogból nem vezethető le annak szükségessége, hogy minden jogerős bírósági döntésnek felülvizsgálattal megtámadhatónak kell lennie. „Az Alkotmánybíróság számos határozatában állást foglalt arról, hogy mind a polgári eljárásban, mind a büntetőeljárásban a felülvizsgálat az alkotmányosan megkövetelt rendes jogorvoslaton túlmenő jogintézmény, így az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való joggal nincs összefüggésben [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 38.; 1319/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 690, 691.; 1320/B/1993. AB határozat, ABH 1995, 683, 686.; 23/1995. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1995, 115, 120.].” [736/B/2001. AB határozat, ABH 2010, 1231, 1240.]
[12] Az Alkotmánybíróság a 3005/2012. (VI. 21.) AB végzésben kifejtette: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott korábbi határozata alapján is hivatkozhat ítélt dologra, feltéve, hogy az Alaptörvény konkrét – a régi Alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú – rendelkezései alapján ez lehetséges.” (Indokolás [21]).
[13] Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, 13. §-a az Alaptörvény XIII. cikkének, az 57. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jognak, az 57. § (5) bekezdése pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jognak felel meg.
[14] A fentiek alapján megállapítható, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése tekintetében ítélt dologról van szó, a 270. § (3) bekezdés tekintetében pedig nem merült fel olyan új alapvető alkotmányjogi kérdés, amely megalapozná az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálását.
[15] Az indítványozók hivatkoztak még az Alaptörvény XXIV. cikke, XXV. cikke, valamint 25. és 28. cikke sérelmére is, azonban nem indokolták, hogy álláspontjuk szerint miért és mennyiben áll fenn az alaptörvény-ellenesség.
[16] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 29. §, 31. §-a és 52. § (1) bekezdésére figyelemmel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján visszautasította.
[17] 4. Az indítványozók az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt is előterjesztettek, kérve a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A 3072/2012. (VII. 26.) AB végzés (Indokolás [11]) szerint az Abtv. hatálybalépése – azaz 2012. január 1-je – előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében a jogalkotó nem kívánta megnyitni a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségét.
[18] Mivel megállapítható, hogy – az Abtv. 27. §-ára alapított – valódi alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt 60 napos határidőn belül érkezett, így annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt – a Keszthelyi Városi Bíróság 6.P.20.236/2007/9. számú végzésére és a Zala Megyei Bíróság Pf.21.102/2007/2. számú végzésére kiterjedő hatállyal – az Abtv. 74. §-ára hivatkozással visszautasította.
Dr. Holló András s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |