A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenesség megszüntetése iránti indítvány tárgyában
meghozta a következő
végzést :
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság Alkotmánya 68. §-
ának (3) bekezdése - miszerint "A Magyar Köztársaság
törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai
kisebbségek képviseletét biztosítják" - végrehajtásával
kapcsolatos, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
tárgyában eljárását 1992. január 1. napjáig felfüggeszti.
Ezt meghaladó részében az indítványt visszautasítja.
Indokolás
1.
Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő indítványozó az
Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a rendelkező rész
szerinti mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
megállapítását és a Kormánynak arra való felhívását kérte,
hogy az záros határidőn belül megfelelő törvényjavaslatot
terjesszen az Országgyűlés elé. Véleménye szerint az
Alkotmány 68. §-ának (3) bekezdése nem mondja ki expressis
verbis a kisebbségek országgyűlési és önkormányzati
képviseletét, ezért tisztázásra vár e bekezdés alkotmányjogi
értelmezése is.
2.
Az Alkotmánybíróság megkeresésére dr. Szabad György, az
Országgyűlés elnöke kifejtette, hogy maga is sürgette az
ezirányú törvényhozást és megküldte a Kormány által a
Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló
törvénytervezet kidolgozásáról 1991. május 16-án kiadott
Nyilatkozatot. Ebből kitűnik, hogy a Kormány határozott
szándéka a törvényjavaslatot mielőbb az Országgyűlés elé
terjeszteni és hogy 1991. május 16-i ülésén az érdekelt
tárcák részvételével kodifikációs bizottság felállításáról
határozott.
Az igazságügyminiszter tájékoztatása szerint a minisztérium
a törvényjavaslat első tervezetét 1990 őszén elkészítette és
széleskörű szakmai konzultációra bocsátotta. Ennek keretében
az érintett tárcák a tervezetben foglaltakkal alapvetően
egyetértettek, a kisebbségi szervezetek ezzel szemben a
tervezetet nem találták alkalmasnak arra, hogy a további
munka alapjául szolgáljon. A vita illetőleg a tervezetek
átdolgozása azóta is tart.
3.
A fentiek figyelembe vételével az Alkotmánybíróság
eljárásának felfüggesztése mellett döntött. Az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. 49. §-ának
(1) bekezdése szerint akkor állapítható meg a mulasztásban
megnyilvánuló alkotmánysértés, ha a jogalkotó szerv a
jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát
elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az
Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. tv. 39. §-ának
(2) bekezdése előírta, hogy "A Minisztertanács 1990.
szeptember 30-áig gondoskodjék az e törvény végrehajtásához
szükséges törvényjavaslatok Országgyűlés elé terjesztéséről,
illetve a hatáskörébe tartozó feladatok elvégzéséről. "
Ez a határidő a törvényalkotási feladatok nagy száma miatt
nem volt betartható.
A jogszabálytervezet kidolgozásáért felelős minisztérium
időközben elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségekről
szóló törvénytervezetet és azt a nemzeti és etnikai
kisebbségeket alkotó valamennyi népcsoport körében vitára
bocsátotta. Kívánatos, hogy a Magyarországon élő, eltérő
lélekszámú, különböző történelmi és kultúrális
hagyományokkal rendelkező kisebbségek körében a tervezet
koncepciója minél szélesebb körű egyetértésre találjon. A
törvény kidolgozása nem szünetel, de tekintettel arra, hogy
a benne foglalt szabályok nagyszámú magyar állampolgárt
érintenek majd, a megfelelő, széleskörű konszenzust igénylő
tervezet kidolgozása a vártnál hosszabb időt igényel. A
Kormány fentebb idézett Nyilatkozatában kifejezte arra
irányuló szándékát, hogy még az 1991-es esztendő második
felében az Országgyűlés elé terjeszti a nemzeti és etnikai
kisebbségekről szóló törvényjavaslatot. Erre való
tekintettel az Alkotmánybíróság eljárását 1992. január 1.
napjáig felfüggesztette.
4.
Az Alkotmány 68. §-a (3) bekezdésének értelmezésére irányuló
kérelmet az Alkotmánybíróság visszautasította, mivel az
Alkotmánybíróságról szóló tv. 21. §-ának (6) bekezdése
értelmében az indítványozó nem rendelkezik az Alkotmány
rendelkezéseinek értelmezésére irányuló indítványozási
jogosítvánnyal. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán utal a
31/1990. (XII. 18.) határozatának indokolásában
kifejtettekre.
Az Alkotmánybíróság elvégzését az Alkotmánybíróságról szóló
tv. 1. §-ának e) pontja szerinti hatáskörében eljárva hozta
meg, amelyet megküld az indítványozónak, az Országgyűlés
elnökének és az igazságügyminiszternek.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás Dr. Schmidt Péter
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Szabó András Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |