A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály
alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló
indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
1. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla
8.Pf.21.569/2006/7. számú jogerős részítéletében alkalmazott, a
szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 19. § (1)
bekezdésének a „multimédia mű létrehozója” a „videofelvételen”
és a „digitális hordozón terjesztett multimédia műben”
szövegrészei alkotmányellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.
törvény 19. § (1) bekezdésének a „multimédia mű létrehozója” a
„videofelvételen” és a „digitális hordozón terjesztett
multimédia műben” szövegrészei alkotmányellenességének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány
tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
1. Az indítványozó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.
törvény (a továbbiakban: Szjt.) 19. § (1) bekezdésének a
„multimédia mű létrehozója” a „videofelvételen” és a „digitális
hordozón terjesztett multimédia műben” szövegrészei
alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte
utólagos normakontroll keretében. Kiegészítő indítványában a
Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.569/2006/7. számú jogerős
részítéletében alkalmazott, az Szjt. fent említett szövegrészei
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére,
illetve a konkrét esetben történő alkalmazhatóságuk kizárására
irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Indokolásában
előadta, hogy a támadott szövegrészek sértik az Alkotmány 2. §
(1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményét, mivel sem
a multimédia mű, sem pedig a videofelvétel fogalmát nem
határozza meg az Szjt. Emellett a támadott rendelkezések az
indítványozó szerint a filmelőállítók, illetve jogutódaik
jogait is sértik. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének sérelmét
az indítványozó azzal indokolta, hogy az ellentétes az 1886-os
Berni Uniós Egyezmény 13. cikkének (1) bekezdésével, valamint a
14. cikkének (3) bekezdésével is. A támadott rendelkezéseknek a
filmalkotásokra történő értelmezhetősége az indítványozó
szerint jogszabályi háttér nélkül vonja el a filmelőállítók
tulajdonhoz való jogát (Alkotmány 13. §) és ezzel együtt sérti
az Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdéseit is.
2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt az alkotmányjogi panaszt
vizsgálta meg abból a szempontból, hogy előterjesztésének
törvényi feltételei fennállnak-e.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében az
Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt
alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az,
akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása
folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már
kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára
biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az
alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől
számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.569/2006/7. számú jogerős
részítéletét a Fővárosi Bíróság 8.P.630.795/2003/48. számú
tértivevénnyel kézbesítette, melyet az indítványozó jogi
képviselője 2007. április 23. napján vett kézhez. A jogerős
ítélet ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt az indítványozó a
kézbesítéstől számított 60 napon túl, 2007. július hó 2. napján
személyesen terjesztette elő az Alkotmánybíróságon. A fentiek
alapján megállapítható, hogy az indítványozó alkotmányjogi
panasza elkésett. Ezért azt az Alkotmánybíróság ideiglenes
ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és
egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü határozat (a
továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 29. § e) pontja alapján
az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
3. Az Alkotmánybíróság — az utólagos normakontroll indítvány
tekintetében — a támadott rendelkezéssel összefüggésben
megállapította, hogy azt az Szjt. módosításáról szóló 2008. évi
CXII. törvény 1. §-a 2009. február 1. napjával hatályon kívül
helyezte és helyébe új, a korábban hatályos rendelkezéstől
tartalmilag is eltérő szabályt iktatott be, valamint, hogy
hasonló szabályt az Szjt. más helyen sem tartalmaz.
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy a módosított
vagy hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés
alkotmányellenességét főszabály szerint az Abtv. 38. §-ában
foglalt bírói kezdeményezés és az Abtv. 48. §-a szerinti
alkotmányjogi panasz esetében [10/1992. (II. 25.) AB határozat,
ABH 1992, 72, 76.], valamint akkor vizsgálja, ha a hatályát
vesztő jogszabály helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési
környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést.
(137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.)
Az indítvány ezen része utólagos normakontrollra irányult, az
új szabályozás az indítványban alkotmányellenesnek tartott
rendelkezéseket nem tartalmazza, ezért az Alkotmánybíróság az
indítvány e része tekintetében az Ügyrend 31. § a) pontja
alapján az eljárást megszüntette.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |