Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kaposvári Törvényszék 1.Pkf.21.108/2022/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó és volt házastársa megállapodását a közös gyermekkel való kapcsolattartásról a bíróság egyezségüket jóváhagyta. Az egyezség szerint a különélő apa a gyermekkel a nyári szünetekben négyszer 1 hét időszakos kapcsolattartásra jogosult. Az apai nagyszülő kérésére a gyámhivatal egy teljes hét időtartamú folyamatos kapcsolattartásra jogosította fel. Az egyezség a nyári szünet idejére a folyamatos kapcsolattartásról nem rendelkezett. A 2021-es évtől a korábbi évek gyakorlatától eltérően az apa az időszakos kapcsolattartáson felül folyamatos kapcsolattartással is élni szeretett volna (három alkalommal), amit az indítványozó az egyezség és a jogszabályok alapján nem biztosított. A három kérelem ügyében az elsőfokú bíróság két esetben a kérelmezői álláspontot, egy esetben pedig az indítványozó álláspontját osztotta; a másodfokú bíróság pedig mindhárom esetben helybenhagyta az elsőfokú döntéseket, így ugyanazon tényállás, ugyanazon egyezség és ugyanazon jogszabályok alapján egymásnak ellentmondó jogerős döntések születtek. A 2022-es nyári szünetben - azt követően, hogy az apa és a nagyszülő összesen 5 hetet a gyermekkel töltött időszakos kapcsolattartás keretében, az apa a nyár végén ismét élni kívánt folyamatos kapcsolattartási jogával, amelyet az indítványozó nem biztosított. Az apa az elmaradt kapcsolattartás rendezése iránti kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította; a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és elrendelte a nyári folyamatos kapcsolattartás végrehajtását. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az egyezségben szabályozott négyszer 1 hetet meghaladó időszakban van helye folyamatos kapcsolattartásnak.
Az indítványozó hivatkozik a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 27. § (5) bekezdés b) pontjára; a rendelkezés szerint nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke az egyezség szerint a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát nem haladhatja meg. Az indítványozó sérelmezi, hogy a bíróság a nagyszülői időszakos kapcsolattartás időtartamát nem vette figyelembe; azáltal pedig, hogy a másodfokú bíróság csak az (5) bekezdés a) pontja szerinti időszakos kapcsolattartás idejére vonatkoztatta a folyamatos kapcsolattartás tilalmát, sérül az otthon nyugalmához fűződő alapjoga, a törvény előtti egyenlőség követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoga..
. |