A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
v é g z é s t :
1. Az Alkotmánybíróság Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése, valamint 7. § (3) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése, valamint 7. § (3) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendeletével összefüggésben alaptörvény-ellenes mulasztás megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó eredeti indítványában Pápa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (3) bekezdése, valamint 7. § (3) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert szerinte ezek a rendelkezések sértették az Alkotmány 70/D. és 70/E. §-ait.
[2] 2012. január 1-jén az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) hatályba lépésével a korábban folyamatban volt eljárások a törvény erejénél fogva megszűntek, azonban az Abtv. 73. § (1) bekezdése értelmében az eljárást le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága az Abtv. rendelkezései alapján fennáll.
[3] Erről az Alkotmánybíróság 2012. január 17-én kelt, XX/123-1/2012. AB végzésében tájékoztatta az indítványozót, és egyidejűleg felhívta indítványa kiegészítésére, amely a kötelező jogi képviselet igazolására, valamint az alkotmányjogi panasz Alaptörvénynek való megfeleltetésére irányult.
[4] Az indítványozó 2012. március 12-én az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, a formai követelményeknek megfelelő alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben korábbi indítványát annyiban módosította, hogy megjelölte az Alaptörvény Szabadság és felelősség részének XIX. és XX. cikkeit, mint amelyekkel ellentétesnek tartja az Ör. kifogásolt rendelkezéseit, ugyanakkor továbbra is kérte az utólagos normakontroll eljárás lefolytatását is.
[5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[6] 2.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem befogadható, mert az Abtv. 29. §-a szerinti, az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott tartalmi követelményeknek nem felel meg, a panaszos által felvetett kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek – ami az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele – nem tekinthető.
[7] Az alkotmányjogi panasz olyan kérdést vet fel, amelyhez hasonlókról az Alkotmánybíróság már korábban döntött [többek között: 46/1998. (XI. 13.) AB határozat, ABH 1998, 469.; 675/B/2005. AB határozat, ABH 2006, 2120. stb.]. Az indítvány nem tartalmaz olyan új alapvető jelentőségű kérdést, amely az érdemi alkotmányossági vizsgálatot szükségessé tenné.
[8] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 64. § d) pontja alapján, figyelembe véve az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 13.) Tü határozat 30. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat is, visszautasította.
[9] 2.2. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a panasz előterjesztője tartalmilag alaptörvény-ellenes mulasztás megállapítását is kérte, amelynek kimondása alkotmányjogi panasz alapján nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ezért az indítványt az Abtv. 64. § a) pontja alapján ebben a részében is visszautasította.
[10] 2.3. Az indítványozó fenntartotta korábbi, utólagos normakontrollra irányuló indítványát is, azonban az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja taxatíve meghatározza, kik jogosultak utólagos normakontroll eljárás kezdeményezésére: ezek a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség utólagos megállapítására irányuló indítványt, mint nem jogosulttól származót, az Abtv. 64. § b) pontja alapján visszautasította.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
Dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolása
[11] A végzés rendelkező részével egyetértek. Álláspontom szerint a panaszt hatáskör hiányára hivatkozással kellett volna visszautasítani.
[12] Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 37. § (1) bekezdése az önkormányzati rendelet felülvizsgálata tekintetében korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét:
[13] „37. § (1) Az Alkotmánybíróság a 24–26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.”
[14] Azaz a panasz befogadhatósági feltételeinek megléte esetén sem jogosult az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára, ha annak alaptörvény-ellenessége – más jogszabály közbejötte nélkül – önmagában az Alaptörvény alapján nem vizsgálható.
[15] Ebben az ügyben az indítványozó vitatott kötelezettsége nem a támadott önkormányzati rendeletből, hanem a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdéséből, illetőleg a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet mellékletének 3.2.2.A. pontjából származik. Az önkormányzati rendelet csak átveszi e miniszteri rendeletek előírásait.
[16] Azaz az indítványban felvetett alkotmányossági probléma nem dönthető el e miniszteri rendeletek figyelembe vétele nélkül, így az önkormányzati rendelet támadott szabályának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 37. §-a alapján nincs hatásköre.
Budapest, 2012. június 11.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
. |