Hungarian

Ügyszám: .	756/B/1997
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 16/2001. (V. 25.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2001/207 .

A döntés kelte: Budapest, 05/22/2001 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára   irányuló  indítvány  és   alkotmányjogi   panasz tárgyában meghozta a következő                          határozatot: 1.  Az Alkotmánybíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi  CXXV.  törvény 3. számú mellékletében  foglalt  “C” típusú  biztonsági  kérdőívben szereplő  “Házastárs,  élettárs, közös  háztartásban élő felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata” alkotmányellenességének  megállapítására  és   megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a  nemzetbiztonsági szolgálatokról   szóló  1995.  évi  CXXV.  törvény   3.   számú mellékletében foglalt “C” típusú biztonsági kérdőívhez  tartozó Tájékoztató  3.  oldala első bekezdésében  foglalt  rendelkezés kiadása  alkotmányellenes, ahhoz joghatás  nem  fűződik,  annak semmiféle jogi kötelező ereje nincs. 3.  Az Alkotmánybíróság visszautasítja az alkotmányjogi panaszt és   az   indítványnak  azt  a  részét,  amely  a  már   aláírt nyilatkozatnak  a  nemzetbiztonsági  szolgálatok  iratanyagából való törlésre irányul. 4.  Az Alkotmánybíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi  CXXV.  törvény 3. számú mellékletében  foglalt  “C” típusú    biztonsági   kérdőív   egyes   pontjainak,    illetve szövegrészeinek   az   alkotmányossági  vizsgálatára   irányuló eljárást megszünteti. 5.  Az  Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                                               I.                                 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a  továbbiakban:  Nbtv.)  3. számú mellékletében  foglalt  “C” típusú   biztonsági   kérdőívvel  (a   továbbiakban:   kérdőív) kapcsolatban  két  indítvány  érkezett  az  Alkotmánybíróságra. Ezeket   az  Alkotmánybíróság  egyesítette  és  egy  eljárásban bírálta el. 1.   Az   első  indítványozó  szerint  a  kérdőívben   szereplő “Házastárs,  élettárs,  közös  háztartásban  élő  felnőtt  korú hozzátartozó  nyilatkozata” (a továbbiakban együtt:  házastársi nyilatkozat)  sérti  az Alkotmány 8. § (1) és  (2)  bekezdését, valamint  a 15. §-t, továbbá 59. § (1) bekezdését. A fontos  és bizalmas beosztásnak minősülő munkakört betöltő, illetőleg arra pályázó  személyek  esetében  a  munkakör  betöltésének   egyik feltétele  az,  hogy  a  nemzetbiztonsági  szolgálat  elvégezze ellenőrzésüket.  A biztonsági ellenőrzéshez az ilyen  beosztást betöltő vagy arra pályázó személynek ún. “Biztonsági kérdőívet” kell  kitöltenie, amely két nyilatkozattal zárul.  Az  egyik  a szóban  forgó beosztást betöltő, illetőleg arra pályázó személy ún.  “biztonsági  nyilatkozata”,  melyben  hozzájárul,  hogy  a nemzetbiztonsági   szolgálatok  személyét   érintően   adatokat gyűjtsenek,   s   ha   szükséges,   titkos   információgyűjtést végezzenek.   A   másik   az   ilyen   személy   házastársának, élettársának,  illetve  a vele közös háztartásban  élő  felnőtt korú hozzátartozójának nyilatkozata. a)   A   házastársi  nyilatkozat  szövege  –  az   indítványozó álláspontja  szerint – félrevezető: A mondat  első  fele  arról tájékoztat, hogy a házastárs “biztonsági nyilatkozata”  alapján az  ő  biztonsági ellenőrzése férje vagy felesége személyét  is irintheti, míg annak másik fele –  aláírás  esetén – a házastárs hozzájárulását jelenti  ahhoz, hogy  a  nemzetbiztonsági szolgálatok az ő személyét is  érintő titkos információgyűjtést folytassanak. Az indítványozó szerint a   házastársi  nyilatkozat  szövegéből  nem  állapítható   meg egyértelműen,   hogy  az  hozzájárulásként  vagy   tájékoztatás tudomásulvételeként  minősül.  Amennyiben  hozzájárulás,  akkor tisztázatlan   az  Nbtv.  alapján,  hogy  mi   a   hozzájárulás megtagadásának    jogkövetkezménye;   amennyiben    csupán    a tájékoztatás   tudomásulvétele,  akkor   az   egyik   házastárs nyilatkozata     titkosszolgálati    módszerek    alkalmazására felhatalmazást ad a másik házastárssal szemben. b)  Az  Nbtv.  70.  §  (4)  bekezdése szövegében  a  biztonsági ellenőrzés  feltételeként  kizárólag a  munkakör  betöltőjének, illetőleg   a  pályázónak  az  engedélyét  említi,  azonban   a házastárs  nyilatkozatát  nem.  A  kérdőívhez  mellékelt  –   a nemzetbiztonsági   szolgálatok  által   összeállított   –   ún. Tájékoztató (amely a kérdőív kitöltését segíti elő)  “az  Nbtv. rendelkezéseivel  és  szellemével  összhangban  közli:   ha   a házastársi  nyilatkozat  nem kerül aláírásra  az  a  biztonsági ellenőrzés végrehajtását nem akadályozza”. Mindezek alapján nem állapítható   meg   egyértelműen   a   házastársi   nyilatkozat elmaradásának   lehetséges  következménye.  Az   Nbtv.   –   az indítványozó  meglátása szerint – azt sem  teszi  egyértelművé, hogy  a  végrehajtott  ellenőrzés milyen eredménnyel  zárulhat. Szerinte  a  házastársi  nyilatkozat  a  házastársat  –“emberi, érzelmi  és  szociológiai értelemben – arra  kényszeríti,  hogy amennyiben férje vagy felesége beosztását meg kívánja őrizni, a saját  személyét  illetően is járuljon hozzá a nemzetbiztonsági szolgálatok   titkos  információgyűjtéséhez,  illetőleg   vegye tudomásul azt”. c)  Az  indítványozó álláspontja szerint a nyilatkozat  szövege nem terjed ki arra sem, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok  az esetleges    titkos   információgyűjtést   meddig    végezhetik jogszerűen.  Bár  az  Nbtv.  71.  §  (5)  bekezdése  egyértelmű határidőket jelöl meg a titkos információgyűjtésre vonatkozóan, a   házastársi   nyilatkozat  gyakorlatilag  határidő   nélküli hozzájárulásként vagy tudomásul vételként értelmezhető. 2.  Az  indítványozó szerint a házassággal együtt járó  érzelmi közösség  a  házasság révén életközösséggé, illetőleg  a  felek akaratától  függő  mértékben és módon  vagyonközösséggé  válik, azonban  a  házasfelek számos ponton megőrzik önállóságukat  és függetlenségüket.  Álláspontja  szerint  ezt  erősíti   meg   a házasságról,  a  családról  és a  gyámságról  szóló  1952.  évi IV.  törvény  (a  továbbiakban: Csjt.) 23. §  (2)  bekezdésében foglalt  rendelkezés  is,  melynek első  fordulata  szerint  “a házastársak  a személyüket érintő ügyekben önállóan  döntenek”. Az  Nbtv. 3. számú mellékletének megsemmisíteni kért része – az indítványozó meglátása szerint – azt feltételezi, hogy a nemzet biztonsága szempontjából a házasfelek nem tekinthetők önálló és független  személyeknek. A házasfelek között  fennálló  érzelmi közösség a házastársat arra ösztönzi (kényszeríti), hogy  férje vagy  felesége  beosztásának megőrzése érdekében a  nyilatkozat aláírásával  önként  mondjon  le  az  Alkotmányban  biztosított jogairól, illetőleg “vegye tudomásul” azoknak az Nbtv., illetve annak melléklete által nem szabályozott mértékű korlátozását. A Csjt.  23. § (2) bekezdésének második fordulata szerint ugyanis a  házasfelek önálló döntésüket “a család érdekeit  szem  előtt tartva  hozzák meg”. A család érdekeinek szem előtt tartása  ez esetben    a    saját    személyüket    is    érintő     titkos információgyűjtéshez  való hozzájárulást vagy  annak  tudomásul vételét jelenti. 3.  Az  indítványozó  azt  kérte az  Alkotmánybíróságtól,  hogy indítványának   elfogadása   esetén   az   Alkotmánybíróság   a “házastársi   nyilatkozatát”  a  nemzetbiztonsági   szolgálatok iratanyagából törölje. Arra hivatkozott, hogy házastársa  olyan munkakörben  dolgozik, ahol alkalmazási feltétel a  “C”  típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése. Az indítványozó  ugyanis aláírta  az általa sérelmezett “házastársi nyilatkozatot”,  ezt azonban “kényszer hatására” tette. 4.  A  második indítványozó a “C” típusú kérdőív 10., 11., 12., 13. pontjai; 27., 28., 29., 30., 31., 32. pontjait, illetve  az ezeket  a  házas- és élettársra kiterjesztő fordulatok (“házas- és  élettársának”  szövegrész  e  kérdések  felett,  illetve  a kérdésekben  használt  többes  szám  harmadik  személyű  ragok, illetőleg  jelek);  a  32/A.,  32/B.,  32/C.,  32/D.  és  32/E. kérdések felett levő: “valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozójának”  szövegrész; a 33.  pontban  szereplő  “vagy házastársa  (élettársa)” szövegrész;  a  34.  pontban  szereplő “Önnek  vagy házastársának (élettársának)” szövegrész, valamint a  37.  pont,  továbbá a házastársi nyilatkozat megsemmisítését indítványozta. Indokolása  szerint  a kifogásolt szövegrészek  anélkül  kérnek harmadik  személyekre,  vagyis nem az  ellenőrizendő  személyre vonatkozó  személyes  adatot,  hogy  e  harmadik  személyek  az adatkezelésbe    beleegyezhetnének:    megfelelő     beleegyező nyilatkozat  hiányában esélyük sincs arra, hogy az  adatközlést megtagadják,  adott  esetben nem is  értesülnek  az  adatközlés tényéről, így információs önrendelkezési joguk sérül. A kérdőív kifogásolt  részei így – az indítványozó szerint  –  sértik  az Alkotmány   59.  §  (1)  bekezdését,  illetőleg  a   házastársi nyilatkozat az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik. Az  Alkotmánybíróság  felkérte  az  érintett  minisztereket  az indítvánnyal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére.                               II. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései: “8.  §  (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és   elidegeníthetetlen  alapvető  jogait,  ezek   tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2)   A   Magyar   Köztársaságban  az   alapvető   jogokra   és kötelességekre  vonatkozó szabályokat  törvény  állapítja  meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” “15.  §  A  Magyar  Köztársaság védi a  házasság  és  a  család intézményét.” “59.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaságban  mindenkit  megillet  a jóhírnévhez,  a  magánlakás  sérthetetlenségéhez,  valamint   a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” Az Nbtv. vizsgált rendelkezései: “31. § (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok  sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a     közérdekű    adatok    nyilvánosságához,    valamint    a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak  szerint korlátozhatják.” “39.  § (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek   az  adott  cél  eléréséhez  feltétlenül  szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.” “43.  §  A  nemzetbiztonsági szolgálatok  a  birtokukba  került adatokat   csak  az  adatfelvétel  elrendelésének   jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő  bűncselekményi tényállás megvalósítására utal,  vagy más    nemzetbiztonsági   szolgálat   irányában   tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga  is  jogosult az adat megszerzésére.” “68.   §  (1)  A  nemzetbiztonsági  szolgálatok  által  végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés)  célja annak  vizsgálata,  hogy fontos és bizalmas munkakörre  jelölt, illetve  az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e  az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint    –    amennyiben   szükséges    –    a    nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek. (2)   A   biztonsági  feltételek  vizsgálata   azon   kockázati tényezők,   körülmények,  információk   felderítését   jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek   tevékenysége  jogellenes  céllal  befolyásolhatóvá, illetve  támadhatóvá  válhat,  és ezáltal  a  nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.” “70.  §  (4)  Ellenőrzés csak a fontos és  bizalmas  munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személy ... előzetes írásbeli hozzájárulásával folytatható. (5)  Ha  az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul  hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható.” “71.   §   (5)  Az  ellenőrzés  a  kérdőívben  megadott  adatok valóságának   vizsgálatára  és  értékelésére,  valamint   egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést  "A" típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, "B" típusú kérdőív  esetén  45, "C" típusú kérdőív esetén 60  napon  belül kell  lefolytatni.  Ez  a határidő egy esetben  –  az  érintett személy  és  a  kezdeményező egyidejű tájékoztatása  mellett  – zjabb 30 nappal meghosszabbítható. ... (7) Az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel  konzultálhat, referens személyeket hallgathat  meg, felhasználhatja  a  személyügyi nyilvántartások  és  a  korábbi ellenőrzések      adatait,      adatkezelési      rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet – ha a szükséges adatok  más  módon nem szerezhetők meg, – titkos információgyűjtési eszközöket  és módszereket alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §- ban    meghatározott,   külső   engedélyhez    kötött    titkos információgyűjtést  csak  a  "C" típusú  kérdőívhez  kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat.” “72.  §  (1)  Az  ellenőrzés során megszerzett  információk  és adatok   alapján   a   nemzetbiztonsági  szolgálat   biztonsági szakvéleményt  készít,  amely valamennyi  felmerült  biztonsági kockázati  tényezőt  tartalmazza.  A  szakvéleményben   foglalt megállapításokért,    illetve    a    szükséges    tájékoztatás elmaradásáért  a  felelősség  a  nemzetbiztonsági   szolgálatot terheli.  A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követően a  nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezőhöz továbbítja. [...] (2)   Az   ellenőrzés  befejezéséről,  valamint  a   biztonsági szakvéleményben   foglaltakról   –   kivéve   a   bűncselekmény elkövetésére  utaló körülményeket – a kezdeményező tájékoztatja az érintett személyt. (3)  Az érintett személy a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatosan –  a 11.  §  (5)  bekezdés alapján – panasszal élhet a miniszternél, illetve ezt követően a Bizottságnál. (4)  A  kezdeményező  a  nemzetbiztonsági  szolgálattól  kapott szakvéleményt  – az Országgyűlés elnöke a 19. §  (7)  bekezdése szerint   korlátozással   –  döntése  kialakításánál   szabadon mérlegeli. (5)  Az ellenőrzéshez kitöltött kérdőív, valamint az ellenőrzés során  a  szolgálatok  által  beszerzett  adatok  államtitoknak minősülnek.” Az  Nbtv.  3.  számú  mellékletének  “C”  típusú  ellenőrzéshez kapcsolódó nyilatkozat szövege: “Házastárs,  élettárs,  közös  háztartásban  élő  felnőtt  korú hozzátartozó nyilatkozata Tájékoztattak    arról,    hogy    házastársam,     élettársam, hozzátartozóm biztonsági ellenőrzése személyemet is  érintheti; ennek  keretén  belül,  ha a szükséges  adatok  más  módon  nem szerezhetők   be,   a   nemzetbiztonsági   szolgálatok   titkos információgyűjtést is folytathatnak. Budapest,                                aláírás, cím” A Csjt. vizsgált rendelkezései: “23.  §  (1)  A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek:  a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. (2) A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de  a család érdekeit szem előtt tartva döntenek.”                                                              III. Az első indítvány megalapozatlan. Az Nbtv. 3. számú mellékletében szereplő, az indítványozó által sérelmezett “C” típusú ellenőrzéshez kapcsolódó ún.  házastársi nyilatkozat  az  érintett  személy  önkéntes  nyilatkozata.   E nyilatkozat  azonban  nem önálló, hanem  járulékos  jellegű:  a fontos   és   bizalmas  munkakört  betöltő  vagy  arra   jelölt személlyel  (a továbbiakban együtt: jelölt) szemben  folytatott ellenőrzésnek  részeleme. A “Biztonsági kérdőív” részét  képező házastársi  nyilatkozat aláírására csak azt  követően  kerülhet sor,  ha  az  ellenőrzés jogalapját megteremtő saját biztonsági nyilatkozatát a jelölt megtette. Az   Alkotmánybíróság  már  korábban  megállapította,  hogy   a világos,  érthető és megfelelően értelmezhető  normatartalom  a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A  jogbiztonság –   amely   az  Alkotmány  2.  §  (1)  bekezdésében   deklarált jogállamiság  fontos  eleme – megköveteli,  hogy  a  jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat  hordozzon. Ugyanakkor  a  törvényi  rendelkezés bizonytalansága   a   törvény  alkalmazása  során   feloldható. [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 135, 142.] Az  indítványozó  által  sérelmezett “C”  típusú  ellenőrzéshez kapcsolódó  ún. házastársi nyilatkozatra vonatkozó szabályozást az  Nbtv.  nem tartalmaz. Nincsenek meghatározva a  nyilatkozat aláírásának  feltételei, körülményei, az aláírás megtagadásának jogkövetkezményei.  A  házastársi  nyilatkozat  csak  az  Nbtv. 3.   számú   mellékletében  megjelenő   jogintézmény,   melyből közvetlenül nem állapíthatók meg a felsorolt követelmények. 1.  Mivel  az  Nbtv.-ből  közvetlenül nem  állapíthatók  meg  a házastársi   nyilatkozatra  vonatkozó  rendelkezések,   és   az indítványozó    az   Nbtv.-nek   ezt   a   járulékos    jellegű jogintézményét  támadta, ezért az Alkotmánybíróság  először  az alapintézmény  működésének  –  a  jelölt  ellenőrzésnek   –   a vizsgálatát végezte el. a)  Az  államok  nemzetbiztonsági  érdekeik  védelmére  igénybe veszik  a nemzetbiztonsági szolgálatok sajátos, más szervezetek által  nem helyettesíthető lehetőségeit. A nemzetközi gyakorlat azt   mutatja,  hogy  minden  állam  az  ország  szuverenitása, politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeinek megóvása céljából nemzetbiztonsági szolgálatokat hoz létre és működtet. Az   alapvetően   titkos  és  sajátos  eszközöket   felhasználó nemzetbiztonsági  tevékenység megfelelő  jogi  szabályozást  és garanciákat  igényel annak érdekében, hogy  a  nemzetbiztonsági szolgálatok  semmilyen  körülmények  között  ne  jelenthessenek veszélyforrást a demokratikus jogrendre. Ezen belül az alapvető jogokat   csak   akkor   és  olyan  mértékben   korlátozhatják, amennyiben   az   az   ország   nemzetbiztonságának   megóvása, szuverenitásának   érvényesítése   céljából   szükségszerű   és indokolt. A  nemzetközi  gyakorlat szerint az államok,  a  szolgálatukban álló  személyek  meghatározott  körét,  akik  az  állam  érdeke szempontjából  a  fontos  és  bizalmas  információkat  kezelik, nemzetbiztonsági ellenőrzésnek vetik alá.   b)   Az   Alkotmány   40/A.   §   (2)   bekezdése   szerint   a nemzetbiztonsági     tevékenységgel    összefüggő     részletes szabályokról   szóló   törvény   elfogadásához   a    jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata  szükséges.  A részletes  szabályokat  az Nbtv. tartalmazza.  Az  Nbtv.  4.  § g)  pontja  szerint az Információs Hivatal, az 5. §  f)  pontja szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal, a 6. § h) pontja szerint  a Katonai  Felderítő Hivatal, a 7. § h) pontja szerint a  Katonai Biztonsági  Hivatal, a 8. § (1) bekezdés f)  pontja  szerint  a Nemzetbiztonsági   Szakszolgálat   (a   továbbiakban    együtt: nemzetbiztonsági  szolgálatok) ellátják a hatáskörükbe  tartozó személyek   nemzetbiztonsági  ellenőrzését   (a   továbbiakban: ellenőrzés). Az ellenőrzést az Nbtv. 2. számú mellékletében felsorolt fontos és   bizalmas   munkakörökre   jelöltek   vonatkozásában   kell elvégezni,  illetve  felhatalmazást ad a  miniszterek  részére, hogy –  az  állami  szervek  körében – további ilyen  módon  védendő munkaköröket állapítsanak meg.   Az  Nbtv.  68.  § (1) bekezdése szerint az ellenőrzés  célja  a biztonsági feltételek meglétének vizsgálata egy konkrét személy vonatkozásában.  Az ellenőrzés a nemzetbiztonsági  szolgálatnál az    Nbtv.   69.   §-ában   meghatározott   személy   írásbeli kezdeményezésére indul. Az   ellenőrzés  megindulásának  előfeltétele,  hogy  a  jelölt nyilatkozatot  tegyen és egy személyes és  különleges  adatokat tartalmazó   kérdőívet   töltsön  ki,   az   Nbtv.   3.   számú mellékletének  megfelelően.  A kérdőíven  feltüntetendő  adatok mennyisége, minősége, részletezettsége és időbeni kiterjedtsége attól  függ,  hogy a munkakör mennyire fontos  és  bizalmas.  A munkaköröket  ennek alapján az Nbtv. 2. számú  melléklete  “A”, “B”  és  “C”  típusú ellenőrzési kategóriába  sorolja,  amelyek közül  a  “C”  a  legterjedelmesebb. A  kérdőív  jelölt  általi kitöltését egy ún. Tájékoztató segíti. A Tájékoztatót a polgári titkosszolgálatokat irányító Tárca Nélküli  Miniszter  Hivatala adta ki. A   nyilatkozat  aláírása  és  a  kérdőív  kitöltése  önkéntes. Amennyiben a jelölt nem járul hozzá az ellenőrzéshez (nem  írja alá a nyilatkozatot), annak az a következménye, hogy – az Nbtv. 70.  §  (5)  bekezdése alapján – fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható. Az  ellenőrzés  –  az  Nbtv. 71. § (5) bekezdése  alapján  –  a kitöltött  kérdőív  adatainak  a teljességére  és  valódiságára terjed ki. Az ellenőrzés eszközeit és módszereit az Nbtv. 71. § (7)  bekezdése  tételesen felsorolja. A “C”  típusú  kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során a nemzetbiztonsági szolgálatok – az Nbtv.    56.   §-ában   megjelölt   módszerekkel    –    titkos információgyűjtést  végezhetnek.  Az  ellenőrzésnek  arányosnak kell  lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez  fűződő titokvédelmi   és  más  biztonsági  követelményekkel.   Ez   az arányosság  egyrészt vonatkozik arra, hogy az érintett  személy milyen  típusú  kérdőívet  tölt  ki,  másrészt  arra,  hogy  az ellenőrzés  során  milyen súlyú személyiségi jogokat  korlátozó eszközöket használhatnak a nemzetbiztonsági szolgálatok. A  jelölt,  illetőleg  a  jelölttel  kapcsolatban  álló  és  az ellenőrzéssel   érintett   személyek   személyiségi   jogainak, valamint  a  nemzetbiztonsági tevékenység védelme érdekében  az Nbtv.  72.  §  (5)  bekezdése az ellenőrzés  során  keletkezett adatokat  államtitokká minősíti. Ennek leghosszabb  időtartamát az   államtitokról  és  szolgálati  titokról  szóló  1995.  évi LXV.  törvény  mellékletének 106. pontja  legfeljebb  80  évben állapítja meg. Az adatok teljességének és valódiságának az ellenőrzése után  a nemzetbiztonsági szolgálat az adatokat értékeli,  szakvéleményt készít,   amely  valamennyi  “biztonsági  kockázati   tényezőt” tartalmazza.  Az  Nbtv.  3. számú mellékletének  a  “C”  típusú ellenőrzéshez  kapcsolódó  44.  pontja  példálódzó  felsorolást tartalmaz  arra, hogy mit kell kockázati tényezőnek  tekinteni: kompromittáltságra, zsarolásra okot adó információ. Az ellenőrzés célja a kockázati tényezők feltárása. A kockázati tényezők   egy   része   az   adott   személy   viselkedéséből, magatartásából  megállapítható, azonban  a  kockázati  tényezők másik  csoportja  csak  a más emberekhez fűződő  kapcsolatokból szűrhető ki. Az államnak méltánylást érdemlő az az érdeke, hogy a jelöltek ne csak személyükben, hanem közvetlen környezetükben se   legyenek   kitéve  olyan  kapcsolatoknak,  amelyek   által tevékenységük  –  az  Nbtv.  68.  §  (2)  bekezdése  szerint  – jogellenes  céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá  teszi őket,  és  ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet keletkezzen. A  szakvéleményben foglalt megállapításokért a felelősség –  az Nbtv.   72.   §   (1)   bekezdése  alapján   –   az   illetékes nemzetbiztonsági   szolgálatot  terheli.  A   szakvéleményt   a miniszter  ellenjegyzi  és  azt az ellenőrzést  kezdeményezőhöz továbbítják.   Az  ellenőrzés  befejezéséről,  a   szakvélemény tartalmáról   a   kezdeményező  tájékoztatja  a   jelöltet.   A kezdeményező  –  az  Nbtv. 72. § (2) bekezdése  szerint  –  nem tájékoztathatja  a  jelöltet bűncselekmény  elkövetésére  utaló körülményekről.  A  jelölt a szakvéleményben  szereplő,  általa valótlannak tartott megállapításokkal kapcsolatban –  az  Nbtv. 73.  §  (3)  bekezdése alapján panasszal élhet a  miniszternél, illetve   ezt   követően   az   Országgyűlés   Nemzetbiztonsági Bizottságánál.  Az ellenőrzés kezdeményezője a nemzetbiztonsági szakvélemény   tartalmát   döntése   kialakításánál    szabadon mérlegeli. Az  Nbtv. 31. § (3) bekezdése egyedileg, tételesen meghatározza azokat  az  alapjogokat, amelyek korlátozására sor  kerülhet  a nemzetbiztonsági szolgálatok által. A   személyes   adatok   védelméről  és  a   közérdekű   adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.)  3.  §  (1)  bekezdése  szerinti  személyes  adat  akkor kezelhető,  ha  ahhoz az érintett hozzájárul vagy  azt  törvény rendeli el, a (2) bekezdés szerinti különleges adat csak  akkor kezelhető,  ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul vagy  a  nemzetbiztonság  érdekében  törvény  rendeli  el.   Az ellenőrzés   megkezdésének  –  a  nemzetbiztonsági  szolgálatok jogszerű  tevékenysége  elkezdésének – alapfeltétele  a  jelölt önkéntes  és  az  Nbtv. 70. § (4) bekezdése  szerinti  előzetes írásbeli hozzájárulása. Az  ellenőrzés  időtartama  időben  behatárolt  (a  “C”  típusú ellenőrzésnél  60 nap), amely legfeljebb egyszer hosszabbítható meg. A  nemzetbiztonsági  ellenőrzés  során  az  állampolgároknak  a magánlakás   sérthetetlenségéhez,  a  magántitok,  valamint   a személyes  adatok  védelméhez  való  joga  [Alkotmány   59.   § (1)    bekezdés]    kerül   korlátozásra,   az    államnak    a nemzetbiztonsághoz fűződő érdeke védelmében. Az Nbtv. 2.  számú mellékletében  meghatározott személyi kör  (speciális  csoport) esetében  nem  alapjogok  konfliktusáról,  hanem  egy   alapjog önkéntes   korlátozásáról  van  szó:  az  önkéntes  beleegyezés törvényes   feltétele   annak,  hogy  valaki   nemzetbiztonsági szempontból  különleges  tisztséget  töltsön  be,  vagyis   egy speciális csoporthoz tartozzon. A   “C”  típusú  ellenőrzés  folyamatában  tehát  a  magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok, valamint a személyes  adatok védelméhez  való  jog korlátozásával állapíthatók  meg  azok  a kockázati  tényezők,  körülmények  és  információk,  amelyek  a vizsgálat    eredményéhez   vezethetnek.   A   nemzetbiztonsági szolgálatok – az Nbtv. 39. § (2) bekezdés alapján – az érintett személyiségi  jogait  legkevésbé  korlátozó  eszközt  kötelesek igénybe venni, továbbá a titkos információgyűjtés módszereit és eszközeit jogszerűen csak akkor alkalmazhatják, ha az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más  módon nem szerezhetők be. 2.  Az indítványozó által támadott házastársi nyilatkozat  csak az    önkéntesség   vonatkozásban   egyezik   meg   a    jelölt nyilatkozatával,     egyébként     tartalmában,     formájában, jogkövetkezményében eltér tőle. A  házastársi  nyilatkozatot az Nbtv.  3.  számú  mellékletének szövege  alapján  a  házastársnak, az élettársnak  és  a  közös háztartásban  élő felnőtt korú hozzátartozónak (a  továbbiakban együtt: házastárs) kell aláírnia. A    házastársi   nyilatkozat   nyomtatványát   az   ellenőrzés kezdeményezője adja át a jelölt részére és azt  a  jelölttől  a házastárs  által aláírva várja vissza. A házastársi nyilatkozat aláírójának  nem kell személyes vagy különleges adatot  magáról szolgáltatni,   ez  a  jelölt  kötelezettsége.   A   házastársi nyilatkozat  aláírója nem a kezdeményezőtől, hanem a  jelölttől kaphat tájékoztatást a szakvélemény tartalmáról. A  házastársi nyilatkozat járulékos jellegéből következik, hogy a   nemzetbiztonsági  ellenőrzésnek  a  házastárs  nem   önálló Scélszemélye”,     hanem     csupán     mellékszereplője.     A nemzetbiztonsági  szolgálatok elsődlegesen  nem  az  őt  érintő adatokat  vizsgálják, hanem a jelöltre vonatkozókat. Ugyanakkor nyilvánvaló  következmény, hogy az ellenőrzés a házastársat  is érinti, hiszen az ellenőrzés ideje alatt a jelölttel rendszeres érintkezésben  áll,  közös háztartásban élnek,  közös  vagyonuk van, így az ellenőrzést végzők nem tudják elkerülni azt, hogy a jelöltről  való adatgyűjtés során ne jussanak hozzá a jelölttel rendszeres kapcsolatban állók adataihoz is. Az ellenőrzés során a  nemzetbiztonsági  szolgálatok nemcsak a  közös  háztartásban élők adataihoz jutnak hozzá – amit az indítványozó kifogásol –, hanem  a  jelölttel  véletlenül vagy eseti jellegű  kapcsolatba kerülő  személyek adataihoz is. A nemzetbiztonsági  szolgálatok az  így  birtokukba  kerülő  adatokat  azonban  csak  a  jelölt ellenőrzéséhez használhatják fel, más célra nem. Az Nbtv. 43. §- a  e  tilalom alól csak két kivételt enged, amelyek  azonban  a nemzetbiztonsági   szolgálatok  feladatai  között   szerepelnek (Nbtv. 3.-8. §). A jelölttel kapcsolatba került személyekről  – a  nemzetbiztonsági szolgálatok által – összegyűjtött adatok is államtitkot képeznek. A  házastársi  nyilatkozatnak  a célja  a  tájékoztatás,  annak érdekében,  hogy  ha a házastárs észleli az  ellenőrzést  végző nemzetbiztonsági  szolgálatok  munkáját,  nyílt  (pl.  referens személyek meghallgatása) vagy titkos eszközekeinek használatát, akkor  tudomása  legyen arról, hogy ezt  jogszerűen  teszik.  A házastársi   nyilatkozat   nem   hozzájárulás   az   ellenőrzés elvégzéséhez, mert az ellenőrzés – elsődlegesen a jelölt  által szolgáltatott  adatok alapján – a jelölttel szemben  folyik.  A házastársi    nyilatkozat   megadásának   vagy   megtagadásának jogkövetkezménye    nincs,   sőt    nem    is    lehet,    mert jogkövetkezményre   vonatkozó   rendelkezést   az   Nbtv.   nem tartalmaz.  A  házastársat  érintő ellenőrzésnek  a  határideje megegyezik a jelöltre vonatkozó szabályokkal. Az   Alkotmánybíróság  már  korábban  megállapította,  hogy  “a törvényhozás  valamely,  az  Alkotmány  sérelmét  nem   jelentő hibáját  általában jogalkalmazói jogszabály értelmezéssel  kell feloldani,  mert  a  jogalkalmazás hivatott eldönteni,  hogy  a konkrét  jogviszonyokban az ellentétet (látszólagos ellentétet) hordozó  rendelkezések közül melyik törvényhely  alkalmazásával kell  eljárni.  Amennyiben pedig a jogszabályok értelmezésével, azok  alkalmazásának mérlegelésével eredmény nem érhető el,  az ellentét   megszüntetése   törvényhozási   (jogalkotási)   útra tartozik. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1.  §-a,  továbbá  az  Alkotmánybíróság hatáskörét  megállapító egyéb    törvényi    rendelkezések    alapján    azonban     az Alkotmánybíróságnak  sem jogalkotási,  sem  önálló  jogszabály- értelmezési  eljárásra  hatásköre nincs,  kivéve  az  Alkotmány értelmezésére  vonatkozó hatáskörét.” [35/1991.  (VI.  20.)  AB határozat, ABH 1991. 175, 176.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bár az Nbtv. 3. számú mellékletében szereplő, az indítványozó által sérelmezett  “C” típusú  ellenőrzéshez  kapcsolódó ún.  házastársi  nyilatkozat megfogalmazása  nem  egyértelmű,  azonban  az  Nbtv.  érintett rendelkezéseinek áttekintése a félreérthetőséget eloszlatja. 3.  Alkotmánybíróság megvizsgálta a házastársnak  a  személyes adatok  védelméhez való jogának érvényesülését  is.  A  jelölt személyének  kizárólagos  ellenőrzése  nem  tárná  fel  teljes körben  azokat a kockázati tényezőket, amely alapján az  Nbtv. 68. § (1) bekezdésében foglalt cél elérhető lenne. A kockázati tényezők    lényege   az,   hogy   titokban   maradjanak.    A nemzetbiztonsági szolgálatoknak az ellenőrzéssel éppen  azokat az  adatokat,  összefüggéseket kell feltárni,  amelyek  rejtve vannak   vagy  a  kérdőívben  szándékosan  hamisan,  illetőleg hiányosan  lettek feltüntetve, akár a jelölt, akár a házastárs vonatkozásában. A jelölt által kitöltendő “C” típusú kérdőív összesen 45, ezen belül 15 kérdést –  25  adatfajtát  –  tartalmaz, amely a  házastárs,  élettárs adataira   vonatkozik.  A  közlendő  adatok   jelentős   része megegyezik:  a  közös lakás lakcíme, a közös tulajdonban  álló ingóságok  és  ingatlanok  adatai ugyanazok;  azonban  a  kért adatok  egy  része független lehet egymástól (pl.:  házastárs, élettárs   különvagyona,   külföldi   állampolgárokkal    való kapcsolattartás)  és  ebben az esetben  is  a  jelölt  köteles adatot   szolgáltatni.   Az  Alkotmánybíróság   már   korábban megállapította,  hogy  az “Alkotmány  59.  §-ában  biztosított személyes  adatok  védelméhez  való  jognak  eszerint   az   a tartalma,  hogy mindenki maga rendelkezik személyes  adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni    tehát    általában    csakis    az    érintett beleegyezésével  szabad;  mindenki  számára   követhetővé   és ellenőrizhetővé  kell  tenni az adatfeldolgozás  egész  útját, vagyis  mindenkinek  joga van tudni, ki,  hol,  mikor,  milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti  személyes  adat  kötelező  kiszolgáltatását,  és előírhatja a felhasználás módját is.” [15/1991. (IV.  13.)  AB határozat, ABH 1991. 40, 42.] Jelen  esetben ez a kivételes helyzet áll fenn, amikor  nem  a házastárs  szolgáltat  önmagáról  adatot,  hanem  a  jelölt  a kérdőív    kitöltésével   a   házastársáról.    A    házastárs tevékenységében, kapcsolataiban lehetnek olyan elemek, amelyek a  jelöltet alkalmatlanná teszik a fontos és bizalmas munkakör betöltésére.  A  jelölt által közölt adatok ellenőrzése  olyan eszközöket igényel, amely információt ad annak valóságáról  és teljességéről.  Ilyen információkat pedig, csak  az  Nbtv.-ben engedélyezett  eszközökkel és módszerekkel lehet  gyűjteni.  A házastársi  nyilatkozat nem alapjog-korlátozó,  hanem  jogvédő szabály,  mert  a  házastárs így tájékozódhat  arról,  hogy  a nemzetbiztonsági    szolgálatok   a   konkrét    ellenőrzésben jogszerűen  működnek.  Ennek alapján  az  indítványnak  azt  a részét,  hogy  a  házastársi nyilatkozat az  Alkotmány  59.  § (1) bekezdésébe ütközik, az Alkotmánybíróság elutasította. 4. A jelölt ellenőrzésének jogi szabályozásában járulékos elem a  házastársi  nyilatkozat, és az ellenőrzés a házastársat  is érinti.  Az  ellenőrzés során a házastárs egyes meghatározott, alapvető  jogai  korlátozásra kerülnek. Az Alkotmánybíróság  a 30/1997. (IV. 29.) AB határozatában (ABH 1997. 130, 143.)  már rámutatott  arra,  hogy “a magántitok és  a  személyes  adatok védelméhez  való jog azonban nem abszolút jog,  tehát  törvény elrendelheti  a  magántitok  és  a  személyes  adat   kötelező kiszolgáltatását  és előírhatja a felhasználás  módját  is.  A magántitok és a személyes adatok védelméhez való jognak  ilyen törvényi korlátozása azonban csak abban az esetben minősíthető alkotmányosnak,  ha  az megfelel az Alkotmányban  az  alapjogi korlátozásokkal szemben támasztott követelményeknek. [20/1990. (X.  4.)  AB határozat, ABH 1990. 70.; 15/1991. (IV.  13.)  AB határozat,  ABH 1991. 41, 43.; 21/1993. (IV. 2.) AB határozat, ABH  1993.  175,  176.; 60/1994. (XII. 24.) AB határozat,  ABH 1994. 354, 355.]” “Az  alapvető jog lényeges tartalmának korlátozása tehát akkor állapítható  meg,  ha  a  korlátozás  kényszerítő  ok   nélkül történik  és  az  nem  áll  arányban  az  elérni  kívánt   cél fontosságával. A törvényhozó a korlátozás során tehát  köteles az   adott   cél   elérésére   alkalmas   legenyhébb   eszközt kiválasztani, mert amennyiben az alkalmazott korlátozás a  cél elérésére  alkalmatlan,  az alapjog  sérelme  megállapítható.” [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991. 22, 25.] Az  ellenőrzés – és ezen belül a házastársra vonatkozó  adatok ellenőrzésének  – törvénybe foglalt célja annak megállapítása, hogy  a  jelölt  megfelel-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges nemzetbiztonsági feltételeknek. A cél eléréséhez elkerülhetetlen eszköz alkalmazását jelenti a házastársra  vonatkozó adatok ellenőrzése, tehát a  korlátozás szükséges jellegű. Önmagában  a  házastárssal kapcsolatos  “C”  típusú  ellenőrzés során   alkalmazható   eszközök  köre  meghatározott   [71.   § (7)   bekezdés].  A  személyes  adatok  védelmének  korlátozása arányos,  mert  a  nemzetbiztonsági szolgálatok  az  adott  cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor – az Nbtv.  39.  § (2)   bekezdés  alapján  –  az  érintett  személyiségi   jogait legkevésbé korlátozó eszközt kötelesek igénybe venni, továbbá a titkos  információgyűjtés módszereit  és  eszközeit  jogszerűen csak   akkor  alkalmazhatják,  ha  az  Nbtv.-ben  meghatározott feladatok   ellátásához  szükséges   adatok   más   módon   nem szerezhetők be. Mivel   az   alapjog-korlátozás  célhozkötött,  szükséges   és arányos,  ezért nem állapítható meg az Alkotmány 8.  §-a  (1)- (2)  bekezdésének  megsértése. Ezért  az  Alkotmánybíróság  az indítványt e vonatkozásban elutasítja. 5.  A közös háztartásban élők – különösen a házasságban élők  – között  természetes  dolog, hogy közös életvitel  szempontjából fontos  dolgokat  megbeszélik egymással. Nem  tekinthető  tehát külső kényszernek az, hogy az egyik házastárs munkáját, jövőjét –  és  ezáltal  az  egész  család perspektíváját  –  lényegesen befolyásoló döntéshez (fontos és bizalmas munkakör betöltése) a másik  fél egyetértését kéri. A házastársak, illetőleg a család magánügye,   hogy   miképpen  rendezik  egymás   között   belső viszonyaikat.   A   házastársi   nyilatkozat   magadása    vagy megtagadása  nem befolyásolja az ellenőrzés lefolytatását,  így annak  a  külvilágra kiható joghatása nincs. Az Nbtv. 3.  számú mellékletében  szereplő, az indítványozó által sérelmezett  “C” típusú ellenőrzéshez kapcsolódó ún. házastársi nyilatkozat  nem |tközik  az  Alkotmány 15. §-ába, ezért az Alkotmánybíróság  az indítványt e vonatkozásban is elutasította. 6.  Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  Avtv.  3.  § (2)   bekezdés   b)  pontjának  harmadik  fordulata   szerinti rendelkezés    alapján   nemzetbiztonsági    ügyben    törvény elrendelheti  különleges adat kezelését  az  érintett  személy írásos  hozzájárulása nélkül is, ezért az Nbtv.  és  az  Avtv. között  e  vonatkozásban ellentmondás nincs.  Az  Avtv.  2.  § 2.  pontja rögzíti a különleges adat fogalmát. Különleges adat csak akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy a nemzetbiztonság érdekében törvény  –  jelen esetben az Nbtv.– elrendeli. 7.  Az  Alkotmánybíróság az indítvánnyal támadott  jogintézmény teljességének   megismerése   céljából   áttekintette   –    az indítványban  érintett  –  “C” típusú ellenőrzéshez  kapcsolódó kérdőívhez mellékelt Tájékoztató 3. oldalának első bekezdését. Eszerint  “A  ‘Házastárs,  élettárs,  közös  háztartásban   élő felnőtt  korú hozzátartozó nyilatkozata’ a felsoroltakon  kívül mindazon felnőtt korú személyek tájékoztatását szolgálja,  akik Önnel  közös  háztartásban  élnek.  A  nyilatkozat  aláírásával tudomásul veszik, hogy az Ön biztonsági ellenőrzése személyükre is  kiterjedhet. Az aláírás megtagadása vagy elmulasztása az Ön biztonsági ellenőrzésének végrehajtását nem akadályozza.” Az  Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában (ABH 1992.  275,  277.) megállapította, hogy “a jogalkotásról  szóló 1987.  évi  XI.  törvény garanciális szabályainak  mellőzésével hozott   minisztériumi  és  egyéb  központi  állami  szervektől származó,  jogi iránymutatást tartalmazó leiratok,  körlevelek, útmutatók,  iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, így az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.” Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a kérdőívhez mellékelt Tájékoztató  nem része az Nbtv.-nek. Ugyanakkor a  Tájékoztató 3.  oldala  első bekezdésének szövege a “C” típusú  házastársi nyilatkozatnak   az  Nbtv.  3.  számú  mellékletében   foglalt tartalmát   önkényesen  és  normatív  jelleggel   kiterjeszti: egyrészt a törvényszövegben felsoroltakon kívül a felnőtt korú közös  háztartásban élő nem hozzátartozókra is kiterjeszti  az ellenőrzés  lehetőségét;  másrészt az ellenőrzés  “személyemet érintheti” szavak helyett a “személyükre kiterjedhet” szavakat használja, ami nyilvánvalóan ellentétes az Nbtv.-vel. Ennek  alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy  a  “C” típusú    ellenőrzéshez    kapcsolódó   kérdőívhez    mellékelt Tájékoztató  3.  oldala  első  bekezdése  az  Alkotmány  2.   § (1)  bekezdésébe ütközik, ezért alkotmánysértő, ahhoz  joghatás nem fűződik, annak semmiféle jogi kötelező ereje nincs. Az  Alkotmánybíróság már megállapította: “Az  állam  szerveinek jogalkotó  hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a  jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) szabályozza. A  Jat.  határozza meg azt is, hogy az állami  szervek  aktusai közül  melyek minősülnek jogszabálynak és melyek azok,  amelyek az   állami  irányítás  egyéb  jogi  eszközei  közé  tartoznak. Önmagában véve azonban az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt  bocsátanak  ki,  amelyet a Jat. a jogszabályok  vagy  az állami irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve  az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem  az  aktus  elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi  jellege  az irányadó.” [52/1993. (X. 7.) AB  végzés,  ABH 1993.407. 408.] E Tájékoztató nem minősül a jogalkotásról szóló 1987.  évi XI. törvény alapján sem jogszabálynak, sem az állami irányítás   egyéb   jogi  eszközének,  mert   azt   a   polgári titkosszolgálatokat irányító Tárca Nélküli  Miniszter  Hivatala adta ki, amely ilyenek kibocsátására nem jogosult. 8.  Az első indítványozó alkotmányjogi panaszként azt is kérte az  Alkotmánybíróságtól, hogy indítványának elfogadása  esetén az   Alkotmánybíróság  törölje  az  általa  aláírt  házastársi nyilatkozatot a nemzetbiztonsági szolgálatok iratanyagából. Az Alkotmánybíróság  megállapította, hogy az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1.  §-a alapján   ilyen   hatásköre   nincs,   ezért   az   indítványt visszautasítja.                               IV. 1.  A  másik indítványozó indítványát 2001. február  8-án  kelt levelében visszavonta. Az  Abtv.  20.  §-a  értelmében  az  Alkotmánybíróság  az  arra jogosult  indítványa  alapján jár  el.  Mivel  az  indítványozó indítványát  visszavonta, az Alkotmánybíróság  a  kérdőív  10., 11.,  12.,  13. pontjai; 27., 28., 29., 30., 31., 32.  pontjai, illetve az ezeket a házas- és élettársra kiterjesztő fordulatok (“házas- és élettársának” szövegrész e kérdések felett, illetve a  kérdésekben  használt többes szám harmadik  személyű  ragok, illetőleg  jelek);  a  32/A.,  32/B.,  32/C.,  32/D.  és  32/E. kérdések felett levő: “valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozójának”  szövegrész; a 33.  pontban  szereplő  “vagy házastársa  (élettársa)” szövegrész;  a  34.  pontban  szereplő “Önnek vagy házastársának (élettársának)” szövegrész valamint a 37.   pont   megsemmisítésére  irányuló  eljárást  –  indítvány hiányában – megszüntette. Ugyanezen okból nem kerülhetett sor a házastársi    nyilatkozatnak   az   Alkotmány   70/A.    §-ával összefüggésben történő vizsgálatára. 2. E határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételére  a rendelkező rész 2. pontjára tekintettel került sor.                        Dr. Németh János                   az Alkotmánybíróság elnöke                                    Dr. Bagi István                        Dr. Bihari Mihály    alkotmánybíró                       előadó alkotmánybíró                                    Dr. Czúcz Ottó                           Dr. Erdei Árpád    alkotmánybíró                              alkotmánybíró                                    Dr. Harmathy Attila                     Dr. Holló András    alkotmánybíró                              alkotmánybíró                                    Dr. Kiss László                     Dr. Kukorelli István    alkotmánybíró                              alkotmánybíró                                    Dr. Strausz János     Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva    alkotmánybíró                              alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	16/2001. (V. 25.)
Date of the decision: .	05/22/2001
.
.