A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
A Győri Városi Bíróság P.20.469/2011/8. számú ítélete, valamint a Győri Törvényszék 1.Pf.20.697/ 2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszra okot adó ügy lényege szerint az indítványozóval szemben kölcsönszerződésből eredő fizetési meghagyásos eljárás indult, majd a jogerős bírósági döntést követően végrehajtási lap kiállítására került sor. Ezt követően a kézbesítési vélelem megdöntése iránt – hibás címre történő kézbesítésre tekintettel – kérelmet nyújtott be a Győri Városi Bírósághoz. A kérelemnek a bíróság helyt adott és elrendelte a fizetési meghagyás megismételt kézbesítését, valamint a végrehajtási lap visszavonását.
[2] Az indítványozó sérelmesnek tartja, hogy a fizetési meghagyás megismételt kézbesítése ugyancsak a kézbesítési vélelem megdöntése során már bizonyítottan téves címére, valamint a korábban eljárt – érvényes meghatalmazással nem bíró – jogi képviselőjének történt.
[3] Az indítványozó korábbi jogi képviselője ugyanakkor a megismételt fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, így az eljárás perré alakult.
[4] Az indítványozó panaszában előadta, hogy a korábbi jogi képviselőjének adott meghatalmazása kizárólag a kézbesítési vélelem megdöntésére szólt. Az elsőfokú eljárás során a bíróság a korábbi jogi képviselőt továbbra is az alperes indítványozó ügyvédjének tekintette, annak ellenére, hogy érvényes meghatalmazás nem került benyújtásra, így valamennyi iratot és az ítéletet vélt képviselőjének kézbesítettek. Az egykori jogi képviselő viszont a meghatalmazás hiánya ellenére is fellebbezést nyújtott be.
[5] Az indítványozó előadta, hogy – a bíróság felhívását követően – az elsőfokú ítélet után adott csak meghatalmazást korábbi jogi képviselőjének, így mindössze a másodfokú eljárásban rendelkezett képviselettel. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét látja abban, hogy a Győri Törvényszék az eljárást mindezek ellenére lefolytatta és az indítványozót elmarasztalta.
[6] Az indítványozó ezután fordult az Alkotmánybírósághoz, és – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, alkotmányjogi panasz keretében – a Győri Városi Bíróság P.20.469/2011/8. számú ítéletének, valamint a Győri Törvényszék 1.Pf.20. 697/2011/7. számú ítéletének megsemmisítését kérte. Indokolása szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való jogot.
[7] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérelem a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A támadott jogerős ítélet kézbesítésére 2012. május 30-án került sor, a panaszt az elsőfokú bíróságnál 2012. július 27-én – tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül – terjesztették elő. Az indítványozó szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés]. A kérelem az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeket teljesíti.
[8] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[9] Az Abtv. 27. §-a szerinti egyedi ügyben való érintettség megállapítható, az indítványozó a peres eljárás alperese. A támadott másodfokú ítélet az ügy érdemében hozott, az eljárást befejező ítélet, amely ellen jogorvoslat nem állt rendelkezésre, ezért az Abtv. 27. § b) pontjának is eleget tesz a panasz.
[10] Az Abtv. 29. §-ában foglalt feltétellel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg. Az indítványozó alkotmányjogi panasza tartalmilag egy eljárási jogszabálysértés megállapítására irányul, ezen felül viszont nem jelöl meg olyan alaptörvény-ellenességre utaló tényt, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta volna és erre utaló körülményt a rendelkezésre álló iratok alapján az Alkotmánybíróság sem észlelt eljárása során.
[11] Mindezekből következően az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írt feltételnek, s ezért nem befogadható. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet – az Abtv. 47. §-a és 56. § (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Abtv. 56. § (2) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja értelmében visszautasította.
Dr. Holló András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |