English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03813/2021
Első irat érkezett: 10/07/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.061/2021/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felszámolói névjegyzékbe való felvétel)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/10/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.II.37.061/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó gazdasági társaság felszámolási tevékenységet folytatott, és jelentkezett a kormányrendelettel közzétett, a felszámolói névjegyzék megújításáról szóló pályázatra. Az indítványozó a pályázaton a bekerüléshez szükséges ponthatárt nem érte el, ezért a hatóság az indítványozónak a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmét elutasította, illetve a felszámolói névjegyzékből törölte.
Az indítványozó a határozatokkal szemben bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte, és a a hatóságot új eljárásra kötelezte. A bíróság azt az útmutatást adta a hatóságnak, hogy a pályázatot újra kell értékelni oly módon, hogy a határozat indokolásából tűnjön ki a pályázati felhívás 4.2. pont valamennyi alpontjában felsorolt szemponthoz rendelt okszerűen súlyozott pontszám.
A Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság új eljárásában hozott határozatával megállapította, hogy az indítványozó a szükséges ponthatárt nem érte el, és a felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránti kérelmét ismét elutasította.
Az indítványozó ezen határozattal szemben is keresetet nyújtott be. Az elsőfokú bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el, és előírta, hogy az értékelő bizottságot fel kell hívni a szakvélemény kiegészítésére.
Az ítélettel szemben az alperes hatóság felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melynek nyomán a Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék 38.K.702.305/2020/10. számú ítéletével az alperesi hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme nyomán eljárt Kúria Kfv.II.37.061/2021/7. számú ítéletével a Fővárosi Törvényszék 38.K.702.305/2020/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria nem vette figyelembe, hogy a felszámolói névjegyzékbe bejutott társaságok pályázatai és az indítványozó pályázata nem azonos szempontrendszer szerint került elbírálására, vagyis jóváhagyta a hatóság mérlegelési jogkörben hozott önkényes döntését. Nézete szerint a Kúria megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy - az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítettektől eltérően - megtagadta az összehasonlító vizsgálat elvégzését és annak szükségességét..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.II.37.061/2021/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3813_4_2021_ind_egys.szerk.anonim.pdfIV_3813_4_2021_ind_egys.szerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3286/2022. (VI. 10.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/24/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.05.24 9:15:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3286_2022 AB végzés.pdf3286_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.II.37.061/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője (dr. Hornyák Gyula ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszában kérte a Kúria Kfv.II.37.061/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.
      [3] A Kormány 2013-ban pályázati felhívást tett közzé a felszámolói névjegyzék megújítására. A pályázaton az indítványozó, aki maga is felszámoló szervezetként működött, is indult. A pályázatot az elbírálási határidő lejárta előtt néhány nappal visszavonták, és helyette a Kormány 2013. április 15-én a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (2) bekezdése, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fnj. rendelet) 3. §-a alapján új felszámolói névjegyzékbe történő felvételre nyilvános pályázatot (a továbbiakban: pályázat vagy pályázati felhívás) tett közzé, a keretszámot 130-ban határozta meg. Az indítványozó az új pályázaton is indult.
      [4] Az alperes jogelődje megismételt eljárásban 2016. július 26-án kelt, FNVH/6677-4/2016-NFM számú határozatával az indítványozó új felszámolói névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmét újból elutasította, mert az indítványozó csak 134 pontot kapott, nem érte el a felvételhez szükséges minimális 144 pontszámot.
      [5] Az indítványozó az FNVH/6677-4/2016-NFM számú határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes jogelődje új eljárásra kötelezését kérte.
      [6] A Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 10. napján kelt, 38.K.702.305/2020/10. számú, megismételt eljárásban hozott ítéletével a támadott határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A bíróság álláspontja szerint az alperes nem tett eleget a tényállásfeltárási, valamint okszerű mérlegelés követelményének, emellett az anyagi jogszabályt is tévesen értelmezte, ezért az jogsértő. Összességében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelveit, az Fnj. rendeletet és a pályázati felhívás előírásait. Megállapította, hogy a jogsértések kihatottak az ügyféli jogokra, az ügy érdemére is, és mivel annyi pontot érintettek, hogy annak megadása esetén az indítványozó is elérte volna a megállapított ponthatárt.
      [7] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria 2021. május 11-én kelt, az alkotmányjogi panasszal támadott döntésével a Fővárosi Törvényszék 38.K.702.305/2020/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az indítványozó keresetét elutasította.
      [8] A Kúria a pályázati feltételek tekintetében pontról pontra haladva vizsgálta a hatóság határozatában megállapított egyes részpontszámokat jogsértőnek minősítő ítéletet. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, mert a hatósági határozat az alpontokhoz rendelt részpontszámokat okszerű mérlegeléssel, az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával értékelte. A Kúria véleménye szerint az indítványozó a keresetindítás következtében újraértékelt pályázati pontszánokkal sem tudta elérni a felszámolói névjegyzékbe történő bekerüléséhez előírt minimális 144 pontot.

      [9] 3. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján, hiánypótlás után egységes szerkezetbe foglalt panaszában az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, a XV. cikk (1)–(2) bekezdése, és a XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján állította a támadott ítélet alaptörvény-ellenességét.

      [10] 3.1. Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogait azáltal sérti, hogy a Kúria ítéletében az előzményi történeti tényállás lényeges elemeit figyelmen kívül hagyta. A támadott bírói döntés a szakmai terv értékelésekor az egyenlő bánásmód követelményének alapelvét nem vette figyelembe. Az indítványozó kifogásolta, hogy a Felszámolói Névjegyzékbe bejutott társaságok pályázatai és az indítványozó pályázata nem azonos szempontrendszer alapján került elbírálásra, a pályázatok 4.2.33. pontjára adható maximális 30 pontszámot a közigazgatási hatóság szubjektíven alakította. A szubjektív pontozási lehetőség sem adhat felmentést az egyenlő bánásmód megsértése tilalma alól, ezért az indítvány szerint az Alaptörvény XV. cikkét sérttette meg a Kúria határozata. Az indítvány szerint „a kérelmező jogait a támadott döntés azért sérti, mert megváltoztatta a jogerős törvényszéki határozatot”, így az a törvényszék által megállapított diszkriminációt lehetővé teszi.
      [11] Az indítvány szerint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét az okozza, hogy a Kúria döntéséből nem állapíthatók meg a szubjektív pontszámok mérlegelésében szerepet játszó szempontok, ezáltal nem határozható meg, hogy mi volt az a mérce, amihez képest „ez az eredmény” jött ki, vagyis nem ellenőrizhető, hogy a hatóság döntése megfelel-e a Ket. 72. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelménynek. A Kúria döntése „nem adott magyarázatot, hogy arra, hogy az ismételt eljárásban mihez képest, kikkel szemben, vagy ellen értelmezhető pontszámítási rendszert vett figyelembe a hatóság, mely okfejtés, vagy fundamentumok alapján alakította ki a pontozást”.
      [12] Az indítvány szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmét az okozta, hogy a pályázati kiírás alapján a hatóság a szubjektív pontok súlyát olyan keretben érvényesíthette, amellyel eldönthette a pályázó sorsát amellett is, hogy az objektív pontok esetében nem történik jogsértés. A szubjektív oldal feltételeinél elég volt a kiírás szerinti mérlegelési szempontonként ígérgetni, víziókat leírni ingatlanra, székhelyre, honlapra.
      [13] Az indítványozó szerint a Kúria ítélete mellőzi az Alaptörvény XXIV. és XV. cikke megsértése vonatkozásában az indokolást, illetve a Kúria jogértelmezése ezen cikkelyekben foglalt jogelvekkel szembehelyezkedik, amikor elutasítja az összehasonlító elemzés szükségességét, annak ellenére, hogy mindenki számára hozzáférhető adatok is a jogelv megsértését támasztották alá. Az indítvány ezen elemének alátámasztásra hosszan idézi a Fővárosi Törvényszék 38.K.702.305/2020/10. számú, számára kedvező döntést hozó ítéletét.

      [14] 3.2. Az indítványozó hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a Ket., az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény számos rendelkezésére, továbbá a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvre, és az Európai Unió Alapjogi Chartájára is.

      [15] 4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdései alapján megvizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek megfelel-e.
      [16] Az indítványozó a Kúria döntése ellen az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtotta be. A bírói döntés alapjául szolgáló eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette. Az indítvány megjelölte az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a támadott bírói döntést, továbbá kifejezett és indokolt kérelmet terjesztett elő annak megsemmisítésére. Az indítvány mindezért megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozottság követelményének.
      [17] Az indítványozó alkotmányjogi panaszának alátámasztásaként hivatkozott több törvényre, valamint az Európai Unió egyes aktusaira is. Az Alkotmánybíróság ezen panaszelemekkel érdemben nem foglalkozott, mert az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszban csupán a bírói döntések Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata kérhető. A bírói döntések nemzetközi egyezménybe ütközésének vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikke és az Abtv. alapján nincs hatásköre {3252/2020. (VII. 1.) AB végzés, Indokolás [17]}.

      [18] 5. Az Abtv. 29. §-a alapján az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét támasztja alá vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

      [19] 5.1. A XXIV. cikk (1) bekezdésére alapított indítványelemmel kapcsolatban az Alkotmánybíróság utal arra, hogy gyakorlata szerint a bíróság csak akkor sérti meg az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt jogosultságot, ha a közigazgatási döntés alapjogsértő voltát a felülvizsgálati eljárásban a bíróság elmulasztotta felismerni {3093/2018. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [43]}. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a döntést hozó hatóság határozatát részletesen megindokolta, és a Kúria is kimerítően értékelte, hogy a hatósági határozat jogellenességét állító bírósági döntés a törvény előtti egyenlőség szempontjait, valamint a mérlegelési jogkörben hozott döntéssel szembeni követelményeket megfelelően alkalmazta-e, s ekképpen jutott a hatósággal érdemben azonos, az indítványozó álláspontjától eltérő következtetésre. Ebből adódik, hogy a jelen esetben nem merült fel annak a kételye, hogy a közigazgatási döntés alapjogsértő volna.

      [20] 5.2. Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmével összefüggésben részben a tényállás téves bírói megállapítását, a mérlegelési szempontok és azok értékelésének hiányát, az Alaptörvény XV. cikkének megsértésén keresztül pedig az Ebktv. téves bírói alkalmazását állította, vagyis az indítvány valójában a megjelölt jogszabályok téves értelmezését kifogásolta. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy „[a] jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az ítélkező bíróság jogértelmezési szabadságához tartozik, és ezért nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás és az abból levont következtetés megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3052/2018. (II. 13.) AB végzés, Indokolás [11]}. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány ezen eleme a Kúria döntésének felülbírálatára irányult, s lényegében olyan, a bíróság jogértelmezési szabadságához tartozó kérdéseket vitat, melyek vizsgálatára az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel {3236/2017. (X. 3.) AB végzés, Indokolás [19]}.
      [21] A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével összefüggésben az indítványozó a jogerős bírói döntés indokolásának hiányára is utalt. A tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást fogalmazza meg, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. Az Alkotmánybíróság értelmezésében az indokolási kötelezettség azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {3159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]}. Az Alkotmánybíróság az indokolt bírói döntéshez fűződő joghoz kapcsolódó gyakorlatát a konkrét ügyre vonatkoztatva a következőket állapította meg. A sérelmezett döntés álláspontját részletesen indokolva számot adott az indítványozó által vitatott körben a mérlegelési szempontokról és azok értékeléséről, ezen túlmenően a Kúria elvi éllel rögzítette, hogy az egyenlő bánásmód követelményének a pályázati eljárás minden szakaszában érvényesülnie kell (a pályázati kérelmek elbírálásánál, az egyes pályázati szempontok értékelésekor), és ennek fényében hozta meg a jogerős ítéletet hatályon kívül helyező és az indítványozó keresetét elutasító döntését.
      [22] Az Alkotmánybíróság összességében arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét valójában abban látta, hogy a számára kedvezőtlen kúriai döntés az alkalmazandó jogszabályokat az indítványozó jogi álláspontjától eltérően értelmezte és alkalmazta. Ez olyan szakjogi-törvényességi kérdés, amelynek vizsgálatára az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel.

      [23] 6. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), f) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdéseire azt visszautasította.
          Dr. Juhász Miklós s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Imre
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/07/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. Kfv.II.37.061/2021/7 of the Curia (registration in the registry of liquidators)
          Number of the Decision:
          .
          3286/2022. (VI. 10.)
          Date of the decision:
          .
          05/24/2022
          .
          .