Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00397/2022
Első irat érkezett: 02/08/2022
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.262/2021/14. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pótmagánvád)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/23/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti indítványban a Budapest Környéki Törvényszék 11.B.66/2020/102. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.262/2021/14. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat szexuális erőszak bűntette és kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta.
Az indítványozó, mint pótmagánvádló álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az indítványozó bizonyítási indítványait, ezzel gyakorlatilag megakadályozta azt, hogy a pótmagánvádló a Be. 802. §-a alapján az őt megillető jogait gyakorolja a bizonyítási eljárás során, azonban a vádlott oldalán mutatkozó bizonyítékoknak és azok megvizsgálásának még a törvényességet áthágva is teret engedett, ezzel megsértve az indítványozónak a tisztességes eljáráshoz való jogát, és semmibe vette a bírói pártatlanság és függetlenség alkotmányos követelményét. .
.
Indítványozó:
    Marosi Zsuzsanna
Támadott jogi aktus:
    a Budapest Környéki Törvényszék 11.B.66/2020/102. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.262/2021/14. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_397_5_2022_ind_kieg_anonim.pdfIV_397_5_2022_ind_kieg_anonim.pdfIV_397_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_397_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3007/2023. (I. 13.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 12/13/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.12.13 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3007_2023 AB végzés.pdf3007_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.262/2021/14. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Surdy Miklós Gyula ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdés alapján a Budapest Környéki Törvényszék 11.B.66/2020/102. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.262/2021/14. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
      [2] Az indítványozó 2018. december 10. napján a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Gyámügyi Osztá­lyán bejelentést, valamint 2018. december 20. napján az Érdi Rendőrkapitányságon feljelentést tett szexuális erőszak és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt. A nyomozó hatóság 2020. március 23. napján kelt 13110/2233/2018. bü. számú határozatával a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján a nyomozást megszüntette. A Pest Megyei Főügyészség 2020. április 22. napján kelt Nf.362/2019/28. számú határozatával a nyomozás megszüntetésével szembeni panaszt nem tartotta alaposnak.
      [3] Az indítványozó mint pótmagánvádló 2020. június 26. napján elektronikus úton vádindítványt nyújtott be a Buda­pest Környéki Törvényszékhez a terhelt ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 197. § (2) bekezdésébe ütköző és – a (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel – a (4) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint minősülő tizenkettedik életévét be nem töltött, nevelése alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette, valamint a Btk. 208. § (1) bekezdéséébe ütköző és eszerint minősülő kikorú veszélyeztetésének bűntette miatt.
      [4] A Budapest Környéki Törvényszék 2021. május 25. napján kelt, 11.B.66/2020/102. számú ítéletében a terheltet az ellene emelt vád alól felmentette.
      [5] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2021. december 7. napján jogerős 1.Bf.262/2021/14. számú végzésében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
      [6] Az indítványozó jogi képviselője útján az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján Budapest Környéki Törvényszék 11.B.66/2020/102. számú ítélete, valamint Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság jogerős 1.Bf.262/2021/14. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése céljából 2022. február 3. napján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. [Az indítványozó a hivatkozási jogalapot későbbi beadványaiban az Abtv. 27. § (1) bekezdésre módosította.] A panaszt 2022. március 1., 2022. április 19., 2022. április 20. napján benyújtott beadványaiban megismételte és kiegészítette (a továbbiakban együtt: alkotmányjogi panasz). Álláspontja szerint a támadott bírósági határozatok bizonyítási indítványainak elutasítása miatt sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt bírói függetlenség és pártatlanság követelményét. Az indítványozó ezek alapján az elsőfokú ítélet és a másodfokú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

      [7] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panaszok be­fogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
      [8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság támadott végzése 2021. december 7. napján emelkedett jogerőre az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2022. február 3. napján nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a panasz határidőben érkezett.
      [9] Az Abtv. 27. § (1) bekezdésen alapuló indítvány megfelel az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésben foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek.
      [10] Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 27. § (1) bekezdés], a támadott bírósági határozat megjelölését (Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.262/2021/14. számú végzése), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXIV. cikk (1) bekezdést, a XXVIII. cikk (1) bekezdést]. Az indítvány tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott bírósági határozatok miért ellentétesek az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseivel; továbbá kifejezett kérelmet rögzít ezen bírósági határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére.
      [11] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az alkotmányjogi panasznak alapul szolgáló büntető ügyben pótmagánvádló volt, így az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint érintettnek tekinthető {legutóbb pl. 3032/2022. (I. 31.) AB határozat, Indokolás [16]; 3127/2019. (VI. 5.) AB határozat, Indokolás [21]; 3245/2018. (VII. 1.) AB határozat, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

      [12] 3. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [13] Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy a büntetőügyben eljáró bíróság döntése ellen az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott, de a nyomozó hatóság eljárását is kifogásoló alkotmányjogi panasz vizsgálata nem az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, hanem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján végezhető el összességében a büntetőeljárás egésze vonatkozásában. Így lehet biztosítani, hogy a büntetőeljárás egésze mint olyan meg­feleljen a tisztességesség követelményének {3046/2019. (III. 14.) AB határozat, Indokolás [44]}.
      [14] Az indítványozó szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jognak a bírói pártatlanságra és függetlenségre vonatkozó részjogosítványa megsértését állítja, mert az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványait, különösen az általa benyújtott magánszakértői véleményben foglaltakat elutasította. A függetlenség és pártatlanság követelményének a megsértését más indokkal és alkotmányjogi érveléssel nem támasztja alá. Az indítványozó a bűnösségét kimondó első- és másodfokú határozatokat támadó indokolásában nem alkotmányossági, hanem törvényességi kifogásokat vet fel.
      [15] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság rendkívül alapos és aprólékos bizonyítást folytatott le (támadott végzés, Indokolás [24]), amelyről az egyetlen terhelt által elkövetett, viszonylag egyszerű tényállású ügyben született 62 oldalas elsőfokú ítélet indokolása is tanúskodik. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú ítélet azon álláspontját, hogy az ügyben kirendelt igazságügyi szakértői vélemények az ügyben felmerült valamennyi, szakértői kompetenciába tartozó kérdést megválaszolták, így további szakértői bizonyításra nem volt szükség.
      [16] Az Alkotmánybíróság többször hangsúlyozta azon álláspontját, hogy az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belüli újabb jogorvoslati fórumnak, a jogorvoslattal már nem támadható bírósági határozatok által okozott jogsérelem orvoslása eszközének. A jogszabályokat ugyanis a bíróságok értelmezik, az Alkotmány­bíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság utal arra is, hogy az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölé­sére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]}.
      [17] Mindezen körülmények figyelembe vételével az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panaszban szereplő kifogások a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetnek fel, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem alapoznak meg.

      [18] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írt befogadási kritériumoknak. Erre tekintettel az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes s. k.
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Horváth Attila s. k.
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/08/2022
          .
          Number of the Decision:
          .
          3007/2023. (I. 13.)
          Date of the decision:
          .
          12/13/2022
          .
          .