Hungarian
Ügyszám:
.
353/D/2003
Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 353/D/2003. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2004/1964
.
A döntés kelte: Budapest, 04/05/2004
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az  Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta  a
    következő

                             határozatot:

    Az    Alkotmánybíróság   Balatonvilágos   Község   Önkormányzat
    Képviselőtestületének Balatonvilágos Község Általános Rendezési
    Tervéről szóló 3/1993. (V. 25.) számú rendeletének 12.  §-a  és
    melléklete    alkotmányellenességének    megállapítására     és
    megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
                                 Indokolás
                                     
                                    I.
                                     
      1.   Az   indítványozó   alkotmányjogi   panaszában   kifejtett
      álláspontja   szerint   a   tulajdonát   képező   ingatlan    a
      balatonvilágosi   önkormányzat  11/1993.   (VII.   17.)   számú
      rendeletével   elfogadott  Általános  Rendezési   Tervének   (a
      továbbiakban:  ÁRT)  szöveges részében  foglaltak  szerint  nem
      minősül    erdőterületnek,   az    ÁRT    mellékletét    képező
      térképszelvény értelmében azonban teljes terjedelmében  véderdő
      területen fekszik.
      Az   ingatlanon  egy  konténerépület  került  elhelyezésre.   A
      felállítást  követően  a  polgármesteri  hivatal  jegyzője   az
      indítványozót  arra  kötelezte, hogy nyújtson  be  fennmaradási
      engedély iránti kérelmet, majd a kérelmet elutasította,  és  az
      indítványozót   kötelezte  a  konténerépület   elbontására   és
      elszállítására.
      A  fennmaradási engedély elutasításának alapja az volt, hogy  a
      konténerépület   az   ÁRT   szerinti  véderdőterületen   került
      elhelyezésre, ahol kizárólag a 2/1986. (II.27) ÉVM  rendelettel
      közzétett  Országos  Építési Szabályzat (a továbbiakban:  OÉSZ)
      szerinti   építmények  helyezhetők  el,  és  a   konténerépület
      átalakítással sem tehető a jogszabály előírásainak  megfelelően
      szabályossá.
      A  döntést minden fellebviteli fórum, így a Legfelsőbb  Bíróság
      is  jóváhagyta, megállapítva, hogy az ÁRT szöveges-  és  térkép
      része  együtt értelmezve, egyértelműen rendelkezik az  ingatlan
      véderdő besorolásáról.

      2.  Az  indítványozó  szerint ingatlanának  véderdő  besorolása
      sérti   a   jogállamiság  és  ennek  lényeges   elemét   képező
      jogbiztonság  elvét,  mivel  az  ÁRT  szöveges   része   és   a
      mellékletet  képező térképszelvény egymásnak ellentmond,  ezzel
      kiszámíthatatlanná téve a jogalkalmazást.
      A  tulajdonhoz való jog sérelmének megállapítását  is  kéri  az
      indítványozó, mert véleménye szerint a tulajdonjog gyakorlásába
      történő  állami  beavatkozásnak  az  őt  érintő  esetben  nincs
      ésszerű indoka.
      Az   indítványozó  szerint  az  ingatlan  teljes  kiterjedésére
      vonatkozó véderdő besorolása sérti a hátrányos megkülönböztetés
      tilalmát   is,   mivel  az  állítása  szerint  azonos   jellegű
      szomszédos telkek nem esnek azonos besorolás alá az ÁRT-ben.

      Az   Alkotmánybíróság   eljárása  során   észlelte,   hogy   az
      indítványozó által megjelölt és csatolt önkormányzati  rendelet
      száma  valójában  3/1993. (V. 25.), ezért a vizsgálat  során  a
      helyes számozást vette figyelembe.

      Az   Alkotmánybíróság  jelen  ügyben  megállapította,  hogy  az
      alkotmányjogi  panasz  megfelel  az  Alkotmánybíróságról  szóló
      1989.  évi  XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)  48.  §-ában
      foglaltaknak, ezért azt érdemben bírálta el.

                                    II.
                                     
      Az  Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során az  alábbi
      jogszabályokra volt figyelemmel:

      1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya:
       
      „2.   §   (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus
      jogállam.”
       
      „13.  § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz  való
      jogot.”
       
      „70/A.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság biztosítja  a  területén
      tartózkodó  minden  személy  számára  az  emberi,  illetve   az
      állampolgári  jogokat,  bármely  megkülönböztetés,  nevezetesen
      faj,  szín,  nem, nyelv, vallás, politikai vagy  más  vélemény,
      nemzeti  vagy  társadalmi  származás, vagyoni,  születési  vagy
      egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”

      2. Az OÉSZ indítványozó által hivatkozott rendelkezései:

      „42.  §  (4)  A területen – a 11. § és a 15. § rendelkezéseinek
      keretei között, a 12. §-ban említetteken túlmenően -
      a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
      b)   szolgálati  lakó-  és  szállásépületek,  biztonsági  okból
      szükséges  őrházak  (erdészház stb.)  és  ezek  melléképületei,
      melléképítményei,
      c) közösségi vadászházak,
      d) közlekedési és szállítási építmények, továbbá
      e) termékvezetékek
      helyezhetők el.”

      3. Az ÁRT indítvánnyal támadott rendelkezései:

      „12.  §  (1)  Zöldterület a település belterületének  állandóan
      növényzettel  fedett közhasználatú része, mely  a  szabályozási
      terven közparkként (KP) lett leszabályozva.
      (2)   A   szabályozási   tervben  jelölt  zöldterületeket   más
      rendeltetésszerű  területté átminősíteni, csak  az  ált.  rend.
      terv módosításával lehet.
      (3)  Közparkban  kizárólag az OÉSZ 41.  §  szerinti  építmények
      helyezhetők el.
      (4)  Zöldterületeket  az alábbi helyen és  rendeltetéssel  kell
      kialakítani és fenntartani:
         –  Petőfi  u.  és  Mészöly G. sétány mentén  kialakult  park
      sétány
         – Csók I. sétány mentén kialakult sétány
         –   Vadrózsa  u.  és  Lehel  u.  között  tervezett   pihenő,
      játszópark
         –  Panoráma  kilátó és az Iskola utca között kialakult  park
      ill. sétány
         – Iskola u. és a Harkály köz között tervezett közpark
         –  Dózsa  Gy.  út  elején  tervezett  közpark  (belterületbe
      vonással)
         – József Al. u. 51. meglévő játszópark
         – B.aligai állomás előtt kialakult közpark, erdős terület
         – Kölcsey F. u. végén tervezett kis játszópark
         –  Rákóczi  és  Zrínyi  utak K-i oldalán  kialakult  sétány,
      pihenő zöldfelületekkel
           –  Club Aliga Üdülő területén belül kialakult parti strand
      és egyéb parkterületek
           – Strand területek: Zrínyi u. 28-31, Csokonai u. 4-6.
          –  Partalja  u.  előtti  feltöltés  csak  az  előkészítendő
          környezetvédelmi  hatástanulmány  függvényében  valósítható
          meg.
           –   Kinizsi  utca  eleje,  kapcsolódva  a  Dózsa  GY.  úti
      lakótelephez
      (5) Erdőterület a belterületnek a szabályozási tervben erdőként
      (E,  VE) leszabályozott része. Az erdőként jelölt területen más
      területfelhasználási  egységet  kialakítani  csak   az   á.r.t.
      módosításával lehet.
      (6)  Erdőterületeket az alábbi helyeken kell kialakítani,  ill.
      fenntartani:
         – Magaspart  környezetében kialakult,  földtani  szempontból
            védett  erdős  területek: vasútvonal  két  oldalán,  Club
            Aliga Üdülő területén belül, Szélső utca Ny-i oldalán
         – Kölcsey u. Ny-i oldalán kialakult erdős területek.
      (7)  Erdőterületen kizárólag az OÉSZ 42. § szerinti  építmények
      helyezhetők el.
      (8)  Területigényes  zöldfelületi jellegű intézmények  (strand,
      sportpálya,  kemping, temető) felsorolását a  10.  §  /5/  pont
      tartalmazza.
      (9)  A  parti  sávban lévő egyes magántelkeken, ill.  vállalati
      üdülők  telkén belül vz-vel jelölt területeken építési  tilalom
      érvényesítendő, amely a teleknek csak a zöldfelülettel borított
      része lehet (nem kisajátításra javasolt területek).”

                                   III.
                                   
      Az indítvány nem megalapozott.

      1.  Az  Alkotmánybíróság a 9/1992. (I.  30.)  AB  határozatában
      megállapította:   „A   jogállam   nélkülözhetetlen   eleme    a
      jogbiztonság.  A  jogbiztonság  az  állam  –  s  elsősorban   a
      jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a  jog
      egésze,  egyes  részterületei  és  az  egyes  jogszabályok   is
      világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és
      előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.” (ABH 1992,
      59, 65.)
      Az   ÁRT  12.  §  (5)  bekezdése  rendelkezik  arról,  hogy   a
      mellékletben az E., VE. jelzéssel ellátott terület erdőterület.
      Az  ÁRT  mellékletét képező térképen az indítványozó  ingatlana
      VE. jelzéssel ellátott területen fekszik.
      Jelen  esetben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  ÁRT
      szöveges   része   és   a  mellékletet  képező   térképszelvény
      egyértelműen,   világosan   szabályozza   a   településen    az
      erdőterületet,   és  jelzi,  hogy  az  indítványozó   ingatlana
      erdőterületen, VE. jelzéssel ellátott véderdőterületen fekszik.
      Nincs tehát ellentmondás a jogszabály egyes részei között.

      2.  Az  Alkotmánybíróság kimondta, hogy „az alapjogként  védett
      tulajdon  tartalmát  a  mindenkori  (alkotmányos)  közjogi   és
      magánjogi korlátokkal együtt kell érteni.” [64/1993. (XII. 22.)
      AB határozat, ABH 1993, 373, 380.]
      „Föld tulajdonjogából fakadóan senkinek sincs alanyi joga arra,
      hogy  a  tulajdonában  álló  földterületen  építkezzen,  építés
      céljára  földjéből építési telket alakítson. Az építéshez  való
      jog  csak  az  alkotmányos jogszabályi előírásoknak megfelelően
      beépíthetővé   nyilvánított  építési  területek   tulajdonosait
      illeti meg alanyi jogosultságként. E területek tulajdonosai  is
      csak    az    építési   szabályok   előírásainak    megfelelően
      gyakorolhatják e jogukat. Nem tekinthető a tulajdonhoz való jog
      alkotmányellenes korlátozásának, ha egy jogszabály a  beépített
      területek    növelésének   megakadályozása   érdekében    olyan
      területekre ír elő telekalakítási és építési tilalmat,  amelyek
      a  jog  korábbi  előírásai  szerint sem  voltak  beépíthetőek.”
      [13/1998. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1998, 429, 434.]
      Az  indítványozó erdőtulajdonos, tulajdonát erdőként  szerezte,
      és  az  erdőtulajdonhoz fűződő tulajdoni jogosítványok  illetik
      meg,  melyeket  zavartalanul gyakorolhat. Ebből következően  az
      Alkotmánybíróság   megállapította,   hogy    az    indítványozó
      tulajdonhoz való joga nem sérült a szabályozásból fakadóan.

      3.   Az   Alkotmánybíróság  kialakult  gyakorlata  szerint   az
      Alkotmány   70/A.  §-ban  foglalt  rendelkezése  a  „jogalanyok
      közötti   olyan  alkotmányos  indok  nélküli  megkülönböztetést
      tiltja,   melynek  következtében  egyes  jogalanyok   hátrányos
      helyzetbe  kerülnek.”  (632/B/2002.  AB  határozat,  ABK  2004.
      február, 120.)
      Hátrányos  megkülönböztetés akkor áll fenn,  ha  a  szabályozás
      lényeges  eleme tekintetében nem azonos az alanyok  elbírálása,
      jogaik és kötelezettségeik meghatározása. [21/1990. (X. 4.)  AB
      határozat,  ABH  1990,  73, 78.] Nem  lehet  viszont  hátrányos
      megkülönböztetésről  beszélni  akkor,  ha  a  jogi  szabályozás
      eltérő  jogalanyi  körre  állapít  meg  eltérő  rendelkezéseket
      (881/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 474, 477., 191/B/1992.  AB
      határozat, ABH 1992, 592, 593.).
      Az  indítványhoz  csatolt  erdészeti  szakvélemény  szerint  „a
      helyszínt  bejárva  ilyen,  mint a kérdéses  házrész,  ahol  az
      erdősűrűség közel 100%-os, nem található.”
      Az  önkormányzati  rendelet az eltérő adottságokkal  rendelkező
      területeket eltérő módon szabályozta, az egymás közelében  lévő
      telkek eltérő besorolása tehát ésszerű indokon nyugszik.

      Az   indítványozó  engedély  nélkül  építkezett,  az  illetékes
      hatóság  ezért  utasította  el a fennmaradási  engedély  iránti
      kérelmét.  Az  Alkotmánybíróság álláspontja szerint  az  ügyben
      eljáró    bíróság    ítélete   nem   alapul    alkotmányellenes
      jogszabályon.

      A  fentiekre  tekintettel  az  Alkotmánybíróság  az  indítványt
      elutasította.
               Dr. Bihari Mihály                Dr. Kiss László
               alkotmánybíró                      alkotmánybíró

                             Dr. Kukorelli István
                              előadó alkománybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        353/D/2003
        Date of the decision:
        .
        04/05/2004
        .
        .