A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Bhar.II.612/2017/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó (dr. Császy Zsolt) a Kúria Bhar.II.612/2017/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és egyúttal az Abtv. 61. § (1) bekezdése alapján indítványozta a támadott bírói döntés végrehajtásának a felfüggesztését is.
[2] 1.1. A megelőző bírósági eljárásban az indítványozó II. rendű vádlottként vett részt.
[3] Az elsőfokú bíróságként eljárt Szolnoki Törvényszék az indítványozót bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hűtlen kezelés bűntettének kísérletében, mint bűnsegédet [Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 319. § (1) bekezdés, (3) bekezdés d) pont], és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §), ezért őt – halmazati büntetésül – 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[4] A másodfokú bíróságként eljárt Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az indítványozót az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában –, míg az ellene magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól a Be. 6. § (3) bekezdés b) pontja alapján – bizonyítottság hiányában – felmentette.
[5] A harmadfokú bíróságként eljárt Kúria a másodfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította az indítványozó bűnösségét bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérletében [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 376. § (1) bekezdés, (6) bekezdés a) pont]. Ezért őt 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[6] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését, (3) bekezdését és (7) bekezdését. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az alkotmányjogi panaszban foglaltak felvetik az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 6. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelmét is.
[7] 1.3. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában elsősorban a tisztességes bírósági eljárásból fakadó törvényes bíróhoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] sérelmét állította a következő indokok miatt.
[8] A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratot 2012. július 23-án nyújtotta be a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Törvényszék elnökének kezdeményezése alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke véleményének megkérése után – az eljárás lefolytatására a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki, a Be. 20/A. §, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 62–63. §-ai alapján. Az eljárás 9.B.804/2012. számon volt folyamatban.
[9] Az indítványozó utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatban a Bszi. hivatkozott rendelkezéseinek megállapította az alaptörvény-ellenességét. Az Alkotmánybíróság e döntésére figyelemmel a Szolnoki Törvényszék 2013. december 18-án az előtte folyamatban volt büntetőeljárásban – a 9.B.804/2012/85. számú végzésével – megállapította illetékessége hiányát, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékre. A Fővárosi Törvényszék azonban szintén illetékessége hiányát állapította meg. Az indítványozó fellebbezése folytán a Fővárosi Ítélőtábla a törvényszék végzését helyben hagyta, és az iratokat a Szolnoki Törvényszékre küldték meg.
[10] A Szolnoki Törvényszék ezért az ügyet kijelölés végett a Kúriára terjesztette fel. A Kúria a Bkk.III/494/2014/4. számú végzésével – a megelőzés elvére hivatkozással – a Be. 20. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú eljárásra a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki. A Kúria döntése folytán a Szolnoki Törvényszék az elsőfokú eljárást 9.B.392/2014. szám alatt folytatta le.
[11] Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog állított sérelme körében kiemelte azt is, hogy a Szolnoki Törvényszék ítéletét a 2012–2013 között folytatott 9.B.804/2012. számú eljárásban foganatosított eljárási cselekmények alapján hozta meg.
[12] Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét állította azzal összefüggésben is, hogy olyan bűnügyi költségek viselésére kötelezte őt a bíróság, amelyek a bűnösség megállapításához nem kapcsolódnak, illetve az érdekkörén kívül vetődnek fel.
[13] 1.4. Az indítványozó a védelemhez való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdés] sérelmét abban jelölte meg, hogy a védelemnek a szakértői bizonyításra vonatkozó indítványait a bíróság elutasította.
[14] 1.5. A jogorvoslathoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] sérelmével összefüggésben az indítványozó kifejtette, hogy a Kúria a harmadfokú eljárásban új tényállást állapított meg a vádlottak terhére, és erre alapítva mondta ki a bűnösségüket.
[15] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete iratellenes és önellentmondásos. Ezzel összefüggésben kiemelte az ítélet 334. pontja és 109. pontja között szerinte fennálló ellentmondást.
[16] Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy a Kúria ítéletében (pl. a 322. pontban) több olyan megállapítás is szerepel, amelyet a védelem erre irányuló fellebbezhetőség hiányában az eljárás során nem tehetett vitássá, ugyanakkor mégis e tények szolgáltak a bűnösség megállapításának alapjául.
[17] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági kritériumoknak.
[18] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése alapján az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjai szerint az alkotmányjogi panasz akkor tartalmaz határozott kérelmet, ha megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének a lényegét, illetve egyértelmű indokolást ad elő arra nézve, hogy a bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény indítványban felhívott rendelkezéseivel.
[19] Az indítvány ugyanakkor e törvényi feltételeknek nem felel meg. Az indítványozó ugyanis az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseivel összefüggésben önálló, alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem felel meg az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott követelménynek az indítvány, ha az a támadott bírói döntéssel lezárt eljárások leírását és az indítványozó szerint az Alaptörvény sérülni vélt szabályainak idézését tartalmazza, azok tényleges összekapcsolása nélkül {3067/2016. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [13]; 3187/2017. (VII. 14.) AB végzés, Indokolás [9]; 3198/2017. (VII. 21.) AB végzés, Indokolás [9]; 3063/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [27]}.
[20] Az indítványozó semmilyen konkrét – az állított jogsérelem és a hivatkozott alaptörvényi rendelkezések között alkotmányjogi összefüggést feltáró – alkotmányjogi érvelést nem adott elő, ezért az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (3) és (7) bekezdései vonatkozásában sem felel meg a határozott kérelem feltételeinek.
[21] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt – figyelemmel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjaiban foglaltakra – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
[22] Az Alkotmánybíróságnak az indítvány visszautasítására tekintettel nem kellett döntenie az Abtv. 61. § (1) bekezdése szerinti végrehajtás felfüggesztése tárgyában előterjesztett kérelemről.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |