Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01106/2016
Első irat érkezett: 06/10/2016
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtási eljárás - közös költség megfizetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/20/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kért az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó társasház közös költség megfizetésére irányuló végrehajtási eljárásban nyújtott be kifogást, amelyet a bíróság első- és másodfokon is elutasított. Az indítványozó érvelése szerint a Pp. 271. § (2) bekezdése alapján az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik az ingatlant terhelő jogra vonatkozó ügyekre, illetve az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő ügyekre, márpedig a szóban forgó végrehajtási eljárás közös költség megfizetésére vonatkozik, amely ingatlant terhelő jog, így a Pp. 271. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálatnak lett volna helye.
Állítása szerint a kúriai döntéssel sérült a társasházi közösségnek az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdon védelmére vonatkozó alapjoga, az Alaptörvény XXII. cikk (1)-(2) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk szerinti jogorvoslathoz való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XXII. cikk (1) bekezdés
XXII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1106_0_2016_inditvany.pdfIV_1106_0_2016_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3260/2016. (XII. 6.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: érdemi döntés végrehajtási eljárásban
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/28/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.11.28 10:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3260_2016 AB végzés.pdf3260_2016 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó társasház közös képviselője útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A közös képviselő nevében jogtanácsosa jár el.

      [2] 1. Az indítványozó – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett – alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [3] Az ügy előzményei a következőek. Az indítványozó társasház az ügy alapját képező – társasházi közös költség tartozás tárgyában kiállított végrehajtási lappal összefüggő – végrehajtói intézkedést (tizenkét havi részletfizetés megállapítása) vitatta, ellene végrehajtási kifogással élt. Álláspontja szerint az ügyben legfeljebb hat havi részletfizetés megállapítására lett volna lehetőség. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 0101-9.Vh.11.017/2014/2. számú végzésével az indítványozó végrehajtási kifogását elutasította. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az első fokú végzést a 45.Pkf.633.315/2015/2. számú végzésével helybenhagyta. Ezt követően az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – az ­alkotmányjogi panasszal támadott – Pfv.I.22.446/2015/2. számú végzésével, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 273. § (2) bekezdése alapján hivatalból elutasította. A Kúria végzésében kifejtette, hogy az ügyben bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 214. §-ára tekintettel (mivel a felülvizsgálati kérelem nem a végrehajtás elrendelésével, illetve nem a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról szóló döntéssel összefüggésben került előterjesztésre) felülvizsgálati eljárás lefolytatására nincs lehetőség.
      [4] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a Kúria végzésével szemben terjesztette elő. Kifejtette, hogy a társasházi tulajdont szerző egy speciális – társasházi – jogviszony alanyává válik. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a közös költség megfizetése – mint teherviselés – a tulajdonjoghoz elválaszthatatlanul kapcsolódik, hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonos a közös tulajdonban lévő részek fenntartásával a külön tulajdont képező ingatlanát rendeltetésszerűen használhassa. A támadott végzés sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot, valamint a XXII. cikkét, mert az emberhez méltó lakhatás feltétele az is, hogy valamennyi társasházi tulajdonostárs arányosan részt vállaljon a közös tulajdon fenntartásában. Az indítványozó vitatja a Kúria jogértelmezését, mivel szerinte a végzés elzárta az érdemi felülvizsgálati eljárás lehetőségétől, ezért az sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, valamint a (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, illetve az Alaptörvény 28. cikkét is.

      [5] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében először azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz eleget tesz-e a befogadhatóság feltételeinek.
      [6] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz formai követelményeinek való megfelelés körében áttekintette, hogy az indítvány határidőben érkezett-e [Abtv. 30. §-a], illetve, hogy tartalmaz-e határozott kérelmet [Abtv. 52. § (1b) bekezdése].
      [7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében – az Abtv. 27. §-a szerinti – alkotmányjogi panaszt – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
      [8] Az indítványozó perbeli képviselője 2016. március 24-én vette át a Kúria támadott végzését, míg alkotmány­jogi panaszát 2016. május 23-án, határidőben adta postára.
      [9] Az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az ­Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben felel meg. Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének, illetve a XXII. cikkének sérelmére is, azonban ezen alaptörvényi rendelkezésekkel összefüggésben nem terjesztett elő – saját – alapjogsérelmét alátámasztó, alkotmányjogilag megalapozott indokolást, így kérelme ezen alaptörvényi rendelkezések vonatkozásában nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatot követ a tekintetben, hogy az indokolás hiánya az ügy érdemi elbírálásának akadálya {lásd például: a 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]}.

      [10] 3. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeinek (az Abtv. 27. §-ának, illetve a 29–31. §-ainak) való megfelelés vizsgálata során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
      [11] Az indítványozó a bírósági eljárásokban végrehajtási kifogás előterjesztőjeként vett részt, érintettsége a támadott végzéssel összefüggésben egyértelműen megállapítható.
      [12] A Kúria – az indítványozó által támadott – végzését végrehajtási kifogás elutasításával összefüggésben, a felülvizsgálati eljárás törvényi kizártsága alapján hozta meg. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt csak az ügy érdemében hozott, vagy az eljárást befejező egyéb bírósági döntéssel összefüggésben lehet előterjeszteni, „[a]z Alkotmánybíróság visszautasítja az olyan alkotmányjogi panaszt, amelyet nem ilyen határozattal szemben kezdeményeztek” {3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [9]}.
      [13] Az Alkotmánybíróság a 3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [9] pontjában rámutatott, hogy „[a] végrehajtási kifogás a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó intézkedésével szemben igénybe vehető jogorvoslat, amelyet nemperes eljárásban bírál el a bíróság. […] A kifogás tárgyában való döntéssel a bíróság a kifogásolt intézkedést megsemmisítheti és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti [Vht. 217/A. § (4) bekezdés]. A végrehajtási kifogásnak nincs az eljárás folytatására halasztó hatálya [Vht. 222. §]. A végrehajtási kifogásra vonatkozó rendelkezések alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által sérelmezett, a végrehajtási kifogásait elutasító jogerős végzést a bíróság nem az ügy érdemében, de nem is a végrehajtási eljárás befejezése tárgyában, hanem a végrehajtási eljárás során hozta meg, ezért a döntés ellen alkotmányjogi panasznak nincs helye” {megerősítette többek között: 3252/2014. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [5] pontja, 3197/2016. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [28]}.
      [14] Az indítványozó – végrehajtást kérő – a végrehajtónak a Vht. 52/A. § (1) bekezdése szerint, 12 havi részletfizetési megállapítása ellen élt kifogással. Az alkotmányjogi panasszal támadott kúriai végzés a végrehajtási eljárás során hozott részletfizetési megállapítással összefüggésben született, amely azonban nem tekinthető az ügy érdemében hozott döntésnek, mivel az jelen esetben a közös költség tartozás megfizetése tárgyában született bírósági döntés volt. A Kúria támadott végzése ugyanakkor nem tekinthető az eljárást befejező egyéb döntésnek sem, mivel – az előbbiek mellett – a végrehajtási eljárás még folyamatban van. Mindezekre tekintettel – figyelembe véve az Alkotmánybíróságnak a fent idézett végzésekben kialakított gyakorlatát – a Kúria támadott végzése ellen alkotmányjogi panasz előterjesztésére az Abtv. 27. §-a alapján nincs lehetőség.

      [15] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza nem felel meg az Abtv.-ben előírt formai és tartalmi követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján az indítványt visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/10/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3260/2016. (XII. 6.)
          Date of the decision:
          .
          11/28/2016
          .
          .