English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/04330/2021
Első irat érkezett: 11/25/2021
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 5.Fkf.111/2021/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (emberölés; fiatalkorú elkövető)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/10/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 10.Fk.38/2020/32-I. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Fkf.111/2021/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót emberölés bűntette miatt fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte az elsőfokú bíróság. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a kiszabott szabadságvesztés mértéke tekintetében enyhítette. Az alkotmányjogi panasszal támadott fenti határozatokat megelőzően már lefolytatásra került egy eljárás az elsőfokú bíróság azonos tanácsa előtt, ezt a másodfokú bíróság súlyos eljárásjogi hiba miatt hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utalta. A megismételt eljárás előtt az indítványozó az eljáró tanács kizárását indítványozta, amelyet az elsőfokú bíróság másik tanácsa elutasított. Ezt követően az indítványozó védője a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság ellen kártérítés miatti keresetet és kizárási indítványt nyújtott be. Keresetlevelét a Budapest Környéki Törvényszék elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék egy másik tanácsa az elfogultság miatti kizárásról nem határozhatott volna, hiszen az indítványozónak a Fővárosi Törvényszék elleni keresete - és a törvényszék kizárására irányuló indítványa - befogadhatóságáról a Budapest Környéki Törvényszék még nem döntött; az indítványozó és a Fővárosi Törvényszék egymással szembeni perben állása a pártatlan eljárás lehetőségét kizárta. Álláspontja szerint továbbá származása miatt az eljáró bíró részéről az egész büntetőeljárás során hátrányos megkülönböztetés érte, a kizárásról szóló döntést az eljáró tanács nem indokolta. Az eljárás során az indítványozót mentő, felelősségét enyhítő körülményeket - így a jogos védelem lehetőségét - nem vizsgálták, az erre irányuló indítványokat elutasították, a szükséges szakértői bizonyítást nem folytatták le, a tanúvallomásokkal és egyéb bizonyítékokkal ellentétes tényállást alkottak, mindezt úgy, hogy az indítványozóval kapcsolatban az eljáró bíró személyeskedőnek nyilvánítható megjegyzéseket is tett. .
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Törvényszék 10.Fk.38/2020/32-I. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Fkf.111/2021/10. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_4330_0_2021_indítvány_anonim.pdfIV_4330_0_2021_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3284/2022. (VI. 10.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/24/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.05.24 9:15:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3284_2022 AB végzés.pdf3284_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Fkf.111/2021/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Várhelyi Tamás ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdés alapján a Fővárosi Törvényszék 10.Fk.38/2020/32-I. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Fkf.111/2021/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
      [2] A Fővárosi Törvényszék 2019. május 3-án kelt 10.Fk.719/2017/30. számú ítéletével az indítványozó bűnösségét megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 160. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő emberölés bűntettében, és ezért 7 év fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
      [3] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2019. október 22-én kelt 2.Fkf.195/2019/44. számú végzésével a Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
      [4] A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2021. január 22-én kelt 10.Fk.38/2020/32-I. számú ítéletével az indítványozó bűnösségét megállapította a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő emberölés bűntettében. A Törvényszék ezért őt 6 év 8 hónap fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
      [5] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2021. szeptember 15-én kelt 5.Fk.111/2021/10. számú ítéletével a szabadságvesztés tartamát 5 év 8 hónapra enyhítette.
      [6] Az indítványozó jogi képviselője útján az első fokon eljáró bíróságnál elektronikus úton 2021. november 15-én az Abtv. 27. § (1) bekezdés alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az alkotmányjogi panaszban kérte a Fővárosi Törvényszék 10.Fk.38/2020/32-I. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Fk.111/2021/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alaptörvény V. cikk, XV. cikk (2) bekezdésben, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésben foglalt jogainak sérelme miatt.

      [7] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
      [8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. Az indítványozó a támadott másodfokú ítéletet 2021. szeptember 20-án, jogi képviselője 2021. szeptember 21-én vette át és az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti panaszt a jogi képviselő 2021. november 15-én – határidőben – nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz.
      [9] A panasz részben eleget tesz az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésében foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Abtv. 27. § (1) bekezdés], a támadott bírósági határozat megjelölését (Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Fk.111/2021/10. számú ítélete), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [az Alaptörvény V. cikk, XV. cikk (2) bekezdés, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés]. Az indítvány kifejezett kérelmet tartalmaz továbbá abban a tekintetben, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírósági határozat alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt. Az indítvány az Alaptörvény V. cikk, XV. cikk (2) bekezdés, XXVIII. cikk (7) bekezdés tekintetében nem tartalmaz alkotmányjogi szempontból értékelhető indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az elégtelen alkotmányjogi indokolás az érdemi elbírálás akadályát jelenti {3015/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [13]; 3149/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [27]; 3119/2020. (V. 8.) AB végzés, Indokolás [7]}.
      [10] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az alkotmányjogi panasznak alapul szolgáló büntető ügyben terhelt volt, így az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint érintettnek tekinthető. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

      [11] 3. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [12] Az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésre alapított álláspontja szerint az ügyben eljáró bíró elfogult volt és ebből vonta le azt a következtetést, hogy emiatt a törvényes bíróhoz, a tisztességes és pártatlan eljáráshoz, a törvény előtti egyenlőséghez és az érdemi jogorvoslathoz való joga is sérült. Ennek alátámasztása érdekében megismételte a büntetőeljárásban már felhozott eljárási kifogásait, amely szerint a megismételt elsőfokú eljárásban eredetileg eljáró bírót az ügyből ki kellett volna zárni, illetve az egész Fővárosi Törvényszéket kizártnak tartotta, mert kártérítési pert indított ellene. A kizárási indítványáról a Törvényszék másik tanácsa – álláspontja szerint – így nem dönthetett volna. Az indítványozó szerint az elsőfokú bíró elfogultságát az is bizonyítja, hogy székely származása miatt személyeskedő megjegyzést tett rá, a védelem bizonyítási indítványait megfelelő indokolás nélkül elutasította és a megismételt eljárásban a korábbi tárgyalási jegyzőkönyveket csak felolvasta, továbbá figyelmen kívül hagyta a mentő és a felelősségét enyhítő körülményeket, különös tekintettel a jogos védelemre vonatkozó szabályokra.
      [13] Az indítványozó fellebbezésében ugyanezeket a törvényességi kifogásokat hozta fel, amelyeket a Fővárosi Ítélőtábla támadott ítéletében megvizsgált. Az indítványok elutasítására és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó kifogások tekintetében folytatott vizsgálat konklúziójaként azt rögzítette, hogy „az elsőfokú bíróság a már részletezett okokból nem sértette meg sem az akkor hatályos, sem a jelenleg érvényben lévő rendelkezéseket” (támadott ítélet, Indokolás [63]). Az indítványozónak az eljáró tanács, illetve annak elnöke tekintetében felhozott, az elfogultságra vonatkozó jogi álláspontja a tekintetében az Ítélőtábla részletesen indokolta, hogy az miért megalapozatlan és ennek alapján miért nem áll fenn hatályon kívül helyezési ok (támadott ítélet, Indokolás [67]–[76]).
      [14] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozónak az alkotmányjogi panaszban kifejtett kifogásai a számára kedvezőtlen bírósági döntés törvényességi kritikáját tartalmazzák. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban többször hangsúlyozta azon álláspontját, hogy az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belüli újabb jogorvoslati fórumnak, a jogorvoslattal már nem támadható bírósági határozatok által okozott jogsérelem orvoslása eszközének. A jogszabályokat ugyanis a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság utal arra is, hogy az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]}.
      [15] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem jelöl meg olyan tényt vagy körülményt, amely jelen ügy érdemében hozott bírósági határozat érdemére kiható alaptörvény-ellenesség gyanúját felvetné vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést alapozna meg.

      [16] 4. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Imre
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/25/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 5.Fkf.111/2021/10 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal (manslaughter; juvenile perpetrator)
          Number of the Decision:
          .
          3284/2022. (VI. 10.)
          Date of the decision:
          .
          05/24/2022
          .
          .