A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.633.687/201732. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.633.687/201732. számú végzése ellen.
[2] A Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.633.687/201732. számú végzésével az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) 0101-11.Vh.3867/2016/18. számú végzésével kijavított 0101-11.Vh.3867/2016/11. számú végzését – amelyben az indítványozó végrehajtási kifogását elutasította – helybenhagyta.
[3] Az indítványozó az ügy alapját képező végrehajtási eljárásban mint végrehajtást kérő vett részt és azért nyújtott be végrehajtási kifogást a végrehajtóval szemben, mivel álláspontja szerint az egyes végrehajtási cselekmények elmulasztásával gátolta a végrehajtási eljárás sikeres lefolytatását. Az indítványozó a következőket sérelmezte: a végrehajtó nem bírságolta meg az adóst, aki a lefoglalás alatt lévő gépjárművét nem állította elő az árverésre, illetve a végrehajtó az adósnak az indítványozó által megjelölt lakcímén nem kísérelte meg a foglalást.
[4] A PKKB 0101-11.Vh.3867/2016/11. számú végzésével az indítványozó kifogását elutasította. A rendbírság kiszabásával kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy mivel az adós sem a lefoglalásról, sem az árverésről nem értesült, így az árverés elmulasztásának jogkövetkezményei sem alkalmazhatóak, ezért a végrehajtó nem követett el jogszabálysértést azzal, hogy nem szabott ki rendbírságot. Az adósnak az indítványozó által megjelölt lakcímén történő foglalás elmulasztásával összefüggésben a bíróság megállapította, hogy a végrehajtó rendszeresen megkereste a lakcímnyilvántartót, azonban a nyilvántartás szerint az adós vagy nem rendelkezett bejegyzett lakcímmel, vagy a bejelentett lakcímen nem volt fellelhető. Az adós az indítványozó által megjelölt címen szintén nem volt fellelhető, és mivel a lakcímnyilvántartó sem tartalmazott adatot arra nézve, hogy ezen a címen az adós fellelhető lenne, a végrehajtónak nem volt törvényes indoka arra, hogy a helyszínen újból megjelenjen. A fenti indokok alapján a bíróság az indítványozó kifogását elutasította.
[5] A Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.633.687/201732. számú végzésével a PKKB végzését helybenhagyta, ugyanakkor rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság nem bírálta el az indítványozó azon kifogását, amely szerint a végrehajtó tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta. A másodfokú bíróság végzésének indokolásában ezért meghatározta, hogy az elsőfokú bíróságnak e kifogás elbírálása során mit kell vizsgálnia.
[6] Az indítványozó szerint a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.633.687/201732. számú végzése sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit. A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog az indítványozó szerint azért sérül, mert a bíróságok jogértelmezése alapján a végrehajtó előnyösebb helyzetbe kerül mint a végrehajtást kérő. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét pedig abban látja, hogy a törvényben meghatározott határidőt a bíróság jelentősen túllépte.
[7] 2. Az indítványozó – az Alkotmánybíróság főtitkárának tájékoztatására válaszolva – 2017. november 29-én érkezett újabb beadványában továbbra is kérte az Alkotmánybíróság érdemi eljárását. Álláspontja szerint a végrehajtási ügyben eljárt bíróságok – az észszerű határidőn túli eljárás mellett – azzal is megsértették a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, hogy beadványait részben figyelmen kívül hagyták, illetve a Fővárosi Törvényszék által megállapított eljárási szabálysértés ellenére mégis illetékfizetésre kötelezték.
[8] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A befogadhatóság feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság tanácsa az alábbiakat állapította meg.
[9] A Fővárosi Törvényszék – az indítványozó által támadott – végzését végrehajtási kifogás elutasításával összefüggésben hozta meg. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt csak az ügy érdemében hozott, vagy az eljárást befejező egyéb bírósági döntéssel összefüggésben lehet előterjeszteni, „[a]z Alkotmánybíróság visszautasítja az olyan alkotmányjogi panaszt, amelyet nem ilyen határozattal szemben kezdeményeztek” {3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [9]}.
[10] Az Alkotmánybíróság a 3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [9] bekezdésében rámutatott, hogy „[a] végrehajtási kifogás a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó intézkedésével szemben igénybe vehető jogorvoslat, amelyet nemperes eljárásban bírál el a bíróság. […] A kifogás tárgyában való döntéssel a bíróság a kifogásolt intézkedést megsemmisítheti és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 217/A. § (4) bekezdés]. A végrehajtási kifogásnak nincs az eljárás folytatására halasztó hatálya [Vht. 222. §]. A végrehajtási kifogásra vonatkozó rendelkezések alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által sérelmezett, a végrehajtási kifogásait elutasító jogerős végzést a bíróság nem az ügy érdemében, de nem is a végrehajtási eljárás befejezése tárgyában, hanem a végrehajtási eljárás során hozta meg, ezért a döntés ellen alkotmányjogi panasznak nincs helye” {megerősítette többek között: 3252/2014. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [5], 3197/2016. (X. 11.) AB végzés, Indokolás [28], legutóbb a 3168/2018. (V. 16.) AB végzés, Indokolás [46]–[47]}.
[11] Az indítványozó – végrehajtást kérő – a végrehajtó tevékenysége, illetve egyes tevékenységek elmulasztása miatt élt kifogással. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági végzés a végrehajtási eljárás során a végrehajtó tevékenységével összefüggésben született, amely azonban nem tekinthető az ügy érdemében hozott döntésnek. A Fővárosi Törvényszék támadott végzése ugyanakkor nem tekinthető az eljárást befejező egyéb döntésnek sem, mivel – az előbbiek mellett – a végrehajtási eljárás még folyamatban van. Mindezekre tekintettel – figyelembe véve az Alkotmánybíróságnak a fent idézett végzésekben kialakított gyakorlatát – a Fővárosi Törvényszék támadott végzése ellen alkotmányjogi panasz előterjesztésére az Abtv. 27. §-a alapján nincs lehetőség.
[12] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza nem felel meg az Abtv. 27. §-ban előírt követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján az indítványt visszautasította.
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |