English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00246/2019
Első irat érkezett: 02/05/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.490/2018/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (építésügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/19/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.VI.37.490/2018/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó felperes építésügyi hatósági eljárást kezdeményezett a tulajdonában levő ingatlannal kapcsolatban. A hatósági döntések ellen kereseti kérelemmel élt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, amely a keresetet elutasította. A Kúria az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Az 5 éves közigazgatási hatósági eljárás mindösszesen azt állapította meg, hogy az indítványozó kérelme nem minősül építéshatósági ügynek, majd két év bírósági szak után az eljárást hatáskör hiányában megszüntették.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria különbséget tesz az ügyet bejelentő és a kérelmező személy között. A Kúria bejelentőként kezelte az indítványozót, így megfosztotta attól a törvényban biztosított jogától, hogy megtudja hogyan lett a jogerősen kimondott szabálytalan építési állapotból hatáskör hiányában megszüntetett építéshatósági ügy. Ezzel megsértette a XXIV. cikk (1) bekezdésében és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, valamint a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való alapjogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.VI.37.490/2018/11. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_246_2_2019_indkieg. anonim.pdfIV_246_2_2019_indkieg. anonim.pdfIV_246_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_246_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3228/2019. (X. 11.) AB végzés
    .
    Az ABH 2019 tárgymutatója: határozott kérelem (mint az indítvánnyal szembeni követelmény)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/01/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.10.01 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3228_2019 AB végzés.pdf3228_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.VI.37.490/2018/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó jogi képviselője útján a Kúria Kfv.VI.37.490/2018/11. számú ítélete ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt és kérte alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján. Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (2) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, valamint XV. cikk (1) bekezdése sérelmét állította indítványában, illetve indítvány-kiegészítésében.

    [2] 1. Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügy előzményeként az indítványozó és szomszédja között jogvita keletkezett a terepszint megemelése és a csapadékvíz elvezetése miatt, ezért építésügyi hatósági intézkedést kértek. Az alkotmányjogi panasszal érintett bírósági döntések alapját közvetlenül a Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által 2015. szeptember 29-én kelt CS-06D/01/69-25/2015. számú határozat, illetve az azt helyben hagyó, a Csongrád Megyei Kormányhivatal által 2016. május 30 napján hozott CSD/01/60-6/2016. számú határozatok képezték, amelyek tárgya az építtetői ingatlan terepszintjének megemelése és az ingatlanon lévő gépjárműbejáró csapadékvíz-elvezetése volt. (Ezek mellett az ügyben számos közigazgatási döntés született, azonban az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló pernek azok nem képezték tárgyát, így ismertetésüktől az Alkotmánybíróság eltekint.)
    [3] A másodfokú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a felperes kérte az építtetői ingatlan zöldfelületi lefedettsége vonatkozásában készített tervek végrehajtásának felfüggesztését, valamint a 2012. február 29-én jogerőre emelkedett használatbavételi engedély visszavonását.

    [4] 2. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.28.317/2016/145. számú ítélete az indítványozó mint felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy nincs jogszabályi lehetősége a tervek végrehajtásának felfüggesztésére, továbbá az annak alapján jogerőre emelkedett használatbavételi engedély visszavonására. Emellett a zöldfelületi lefedettségi terv nem képezte a közigazgatási eljárás tárgyát, így a perben emiatt sem vizsgálható. Az indítványozó kifogásolta az alperes pernyertességének előmozdítására a perbe beavatkozók bíróság általi engedélyezését, amely kérelmet a bíróság szintén elutasított, mivel az érintett személyek megfeleltek a beavatkozóra vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Azt is kifogásolták a felperesek, hogy egyes bizonyítási ­eszközök bemutatására nem kaptak lehetőséget, amivel kapcsolatban a bíróság rámutatott, hogy a kérdéses cd-lemez kizárólag a keresetlevél összefoglalását tartalmazta, míg más cd-lemezek esetében a bíróság a tárgyaláson játszotta le azokat. A felperesek vitatták azt is, hogy a támadott közigazgatási határozat nem indokolta meg az eljárási illeték visszatérítése vonatkozásában hozott döntését, amivel kapcsolatban a bíróság oldalszám szerint megjelölte a határozat azon részét, ahol az erre vonatkozó indokolás található.
    [5] A bíróság megállapította azt is, hogy a felpereseknek azt kellett volna bizonyítaniuk, hogy a terepszint megemelése az építkezés során történt, azonban ezt nem tudták, és a felperesek állítását a perben rendelkezésre állt adatok sem igazolták. A felpereseknek kellett volna bizonyítania azt is, hogy a gépjárműbejáró csapadékvíz-elvezetése szabálytalan, aminek következtében a csapadékvíz a felperesi ingatlan felé folyik és károsítja annak épületeit. Ezzel kapcsolatban a bíróság rámutatott, hogy – mivel nem engedély-köteles tevékenységről van szó – csak azt kellett vizsgálnia, hogy a térburkolat megfelelően vezeti-e el a csapadékvizet, és alkalmas-e a csapadékvíz telken belüli elszikkasztására, elszivárogtatására. Ezért a bíróság mellőzte a kiviteli terv bekérését, a perben kirendelt szakértőnek pedig nem volt feladata a gépjárműbejáró szerkezeti felépítésének vizsgálata. ­Emellett a bíróság rámutatott, hogy a felperesek hivatkozásával ellentétben nem korlátozta az iratbetekintési jogukat sem. Ugyanakkor a felperesek indítványára igazságügyi szakértői intézetet rendelt ki a bíróság, azonban a felperesek vitatták a szakvéleményt, mivel az nem felel meg a valóságnak és elfogult volt. A bíróság e tekintetben is elutasította a keresetet, illetve alaptalannak találta azt a hivatkozásukat is, hogy a bíróság egyik bizonyítási indítványukat sem fogadta el. Mindezek alapján a keresetet elutasította.

    [6] 3. A felperesek a bíróság döntésének felülvizsgálatát kezdeményezték. A Kúria indítvánnyal támadott Kfv.VI.37.490/2018/11. számú ítélete a bíróság döntését hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, és csak a felperes által megjelölt jogszabálysértések tárgyában. A Kúria megállapította, hogy jogszabálysértés nem volt megállapítható sem a bizonyítékok értékelése, sem az egyes bizonyítási indítványok mellőzése kapcsán. A felperesek által felvetett további kérdésekben való döntés pedig a Kúria hatáskörén kívül esett.

    [7] 4. Az indítványozó indítványában és indítvány-kiegészítésben kifejtett álláspontja szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését, B) cikk (1) bekezdését és 28. cikkét.
    [8] Az Alaptörvény XXIV. cikkével összefüggésben az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy „adjon iránymutatást a bírói és közigazgatási szerveknek”, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (2) bekezdése alapján intézkedjenek az eddig felmerült eljárási költségek megtérítése miatt, és adjon helyt összesen az 290 000 Ft perköltség visszafizetésének.
    [9] Az indítványozó kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság „adjon útmutatást új eljárás lefolytatására egy független építési hatóságnak”, illetve „intézkedjen a Csongrád Megyei Kormányhivatal […] VI-B-001/1870-7/2012. ikt. sz. végzés 5. és 6. oldalán, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal […] VI-B-001/1870-11/2012. ikt. sz. végzés 7. oldalának 1. bekezdésében megállapított szabálytalan állapotokkal szemben”, és hogy „ezen ható­ság intézkedjen a tárgyi ingatlan épületeinek állagvédelméről”.
    [10] Az indítványozó szerint a tisztességes ügyintézés és tájékoztatás követelményével ellentétes, hogy nem kapott arról tájékoztatást az eljárás során, hogy „hogy lett egy jogerősen szabálytalannak kimondott építési állapotból bármiféle hatósági intézkedés nélkül nem építéshatósági ügy”. Ez az Alaptörvény 28. cikkét sérti.
    [11] Az indítványozó szerint az eljárás során az ügyintézési időt és költségeket jelentősen túllépték, miután öt év hatósági és két év bírósági szakasz után hatáskör hiányában szüntették meg az eljárást. Ahogy az indítvány-kiegészítésében fogalmazott: „2016. 05. 30-án megállapítást nyert a 2011. 09. 01-én megindított építéshatósági eljárás nem építéshatósági ügy.” Ezen felül azt állította, hogy „a Kúria, a bíróság és az építéshatósági szervek indokolásaiban nem térnek ki rá és jogszabályi hivatkozással sem tudja tényállását alátámasztani, hogy a kerítés és a gépjármű bejáró, illetve térburkolat létrehozása, milyen tevékenységi körbe tartozik, egyszerűen kertépítési munkává próbálja redukálni ezeket”.
    [12] Kifogásolta az indítványozó azt is, hogy a Kúria „különbséget tesz az ügyet bejelentő és a kérelmező személy között”, holott a „bejelentői szerepkört” nem ismeri a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). Álláspontja szerint „hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélkül kellett volna az elutasításról rendelkezni, de egyik határozatban bírósági döntésben sincs erről említés, még jogszabályi szinten sem”. Ezzel az indítványozó álláspontja szerint a Kúria megfosztotta attól, hogy a hatósági döntés indokait megismerhesse. Emellett kifogásolta, hogy a Kúria nem foglalkozott érdemben azzal, hogy miért húzódott el az eljárás, és ezzel összefüggésben beidézi az indítványozó a Kúria támadott döntésének azon részét, amelyben a Kúria felsorolta, hogy a hatósági eljárás során keletkezett mely határozatok és végzések nem képezik – és melyek képezik – a közigazgatási per, és így a felülvizsgálat tárgyát. Ezzel összefüggésben ismét a Csongrád Megyei Kormányhivatal VI-B-001/1870-7/2012. számú és VI-B-001/1870-11/2012. számú végzéseire hivatkozik, mondván azok „nem lettek visszavonva, azok jogszerűségét illetően sem hatósági, sem bírósági eljárás alatt nem merült fel olyan bizonyíték, amely ezt kétségbe vonná”. Az indítványozó álláspontja szerint a közigazgatási per tárgya az a határozat, amely „a 2011. 09. 11-én indított építéshatósági ügy lezárása volt”. A Kúria azonban „tisztességtelen módon és jogszabályi indokolás nélkül tudta leredukálni a felülvizsgálatot csak egy határozatra”, amivel a Kúria figyelmen kívül hagyta az „ügy folytonosságát”. Tisztességtelennek és törvénysértőnek tartja ezzel összefüggésben továbbá az indítványozó, hogy ezen jogerős végzések megállapításait és rendelkezéseit „figyelembe sem veszik és azzal ellentétes döntést hoznak”, s ezt a döntését a Kúria nem indokolta. Mindez sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését és XXIV. cikk (1) bekezdését.

    [13] 5. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § sze­rinti feltételeket.
    [14] Az alkotmányjogi panasz az alábbi okoknál fogva nem fogadható be.

    [15] 5.1. Az Abtv. 27. §-a alapján bírói döntéssel szemben az ügyben érintett személy vagy szervezet amiatt fordulhat Alkotmánybírósághoz, mert az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére és 28. cikkére hivatkozással is kérte a támadott végzések alaptörvény-ellenességének megállapítását. Mivel a hivatkozott rendelkezések nem alapjogról rendelkeznek, így azok alapján az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásának az Abtv. 27. §-ára tekintettel nem lehet helye.

    [16] 5.2. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének sérelme körében az indítványozó kifogásolta, hogy a támadott kúriai döntés különbséget tesz bejelentő és kérelmező között, holott ilyen különbséget a Ket. nem tartalmaz. Az indítványozó felvetése tartalmilag a bíróság által alkalmazandó jogszabály alkalmazását vitatja, ezen felül a diszkrimináció mibenlétére vonatkozóan semmilyen indokolást nem adott elő, ezért az indítvány ebben a részében nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjának. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az ügyben alkalmazott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) ismeri és külön kezeli a kérelmező és a bejelentő fogalmát (lásd Étv. 2. § 4. pont).

    [17] 5.3. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének sérelmét az indítványozó a Csongrád Megyei Kormányhivatal – 2012. február 21-én, valamint október 15-én – VI-B-001/1870-7/2012. számú és VI-B-001/1870-11/2012. számú (az elsőfokon eljárt hatóságot új eljárásra utasító) végzésével összefüggésben állította, hogy ezek a végzések nem képezték a Kúria (és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.28.317/2016/145. számú ítélete) vizsgálatának tárgyát. Az indítványozó felvetése tartalmilag a bíróság által alkalmazott jogszabály – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény – téves alkalmazását állítja, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog megsértését illetően semmilyen indokolást nem adott elő, ezért az indítvány ebben a részében sem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjának.

    [18] 5.4. Az indítványozó azt állította, hogy az eljárás tartama és költségei túlzóak voltak, ugyanakkor ezzel összefüggésben sem konkrét alaptörvényi rendelkezésre nem hivatkozott, sem az alapjog-sérelem mibenlétére vonatkozóan semmiféle indokolást nem adott elő, így ez az indítványi elem nem felel meg az Abtv. 52. §-a szerinti határozott kérelem követelményeinek. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az elsőfokon eljárt bírósági döntés kifejezetten megjelölte az Étv. azon rendelkezéseit, amelyekre tekintettel a gépjárműbejáró és a térburkolat építése, átépítése és kivitelezése nem minősül építési engedély-köteles tevékenységnek, így erre tekintettel folytatta le a közigazgatási határozat felülvizsgálatát.

    [19] 5.5. Az Alkotmánybíróság végül rámutat arra, hogy nincs felhatalmazása sem a bíróság eljárásában megállapított perköltség visszafizetésének elrendelésére, sem a közigazgatási hatóságok eljárásra utasítására, sem a közigazgatási eljárás lefolytatása érdekében hatóság kijelölésére. Ezeket ugyanis sem az Alaptörvény, sem az Abtv. nem teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára. Az Alkotmánybíróság kizárólag az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdésében és az Abtv. 39–46. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Mint ahogy az Alaptörvény XXIV. cikk (2) bekezdése sem ad közvetlen felhatalmazást az Alkotmánybíróságnak kártérítési összeg megállapítására vagy a bírósági eljárás során megállapított perköltségről való rendelkezésre.

    [20] 5.6. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy – mivel az nem felel meg az Abtv. 27. §-ában, 52. § (1) bekezdésében, valamint (1b) bekezdés e) pontjában megjelölt feltételeknek – az alkotmányjogi panasz befogadásának nincs helye. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.


      Dr. Szabó Marcel s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      02/05/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No.Kfv.VI.37.490/2018/11 of the Curia (building case)
      Number of the Decision:
      .
      3228/2019. (X. 11.)
      Date of the decision:
      .
      10/01/2019
      .
      .