A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.29.036/2013/8. számú ítélete, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: EBH) EBH/389/23/2012. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztője – jogi képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be 2013. július 23-án, melyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.29.036/3013/8. számú ítélete, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: EBH) EBH/389/23/2012. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[2] Az indítványozó előadta, hogy a nemátalakító műtétét követően hátrányos megkülönböztetés érte a munkahelyén. Álláspontja szerint – a közigazgatási eljárásban előadott bizonyítékok alapján – „az EBH-nak a zaklatás tényállásának megvalósulását kellett volna megállapítania.” A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során úgy ítélte meg, hogy az EBH megfelelően összegyűjtötte a bizonyítékokat és azokat a jogszabályok szerint mérlegelte. Az indítványozó szerint viszont az EBH által lefolytatott bizonyítási eljárás nem volt megfelelő: a tanúkat a felettesük jelenlétében hallgatták meg, a tanúvallomások ellentmondóak voltak. Az indítványozó a továbbiakban kifejtette: „Mivel az EBH jogszabálysértő módon hozta a határozatát, a Bíróság pedig helybenhagyta azt ítéletével, ezért a jogszabálysértésen keresztül az indítványozónak az Alaptörvényben garantált egyenlő bánásmódhoz való joga sérült.”
[3] 2. Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert nem felel meg az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[4] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában lényegében fellebbezési érvelést ad elő: a tényállás megállapítását és értékelését kifogásolja. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása és értékelése viszont kizárólag az arra illetékes bíróságok feladata.
[5] Tekintettel arra, hogy az indítványozó nem hozott fel olyan indokokat, amelyek a bírói döntés alaptörvény-ellenességét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnének fel, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) alapján visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |