Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01771/2013
Első irat érkezett: 11/29/2013
.
Az ügy tárgya: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a és a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.612/2013/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/17/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.612/2013/2. számú végzése ellen nyújtott be az Abtv. 26. § (1) bekezdése és az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt.
A végzések kötelezték az indítványozó önálló bírósági végrehajtót, hogy objektív, eredményfelelősségének bírósági megállapítása miatt meghatározott összegre pénzbefizetést teljesítsen a végrehajtói letéti számlára. Az indítványozó szerint a bírósági ügyében alkalmazott jogszabály, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 217/B. §-a alaptörvény-ellenes, mert sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében és XVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglaltakat.
Az indítványozó álláspontja szerint a Vht. 217/B. §-a sérti az egyenlő elbánáshoz való jogot, mivel a végrehajtási feladatot ellátó szervek közül csak az önálló bírósági végrehajtókat sújtja objektív fegyelmi felelősségi szankcióval. A Vht. megjelölt szakasza sérti továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogot abban az esetben, ha az első fokon eljárt bíróság a végrehajtási kifogást elutasítja, és az önálló bírósági végrehajtó intézkedését hatályában fenntartja, ezt követően a másodfokú bíróság azonban a végrehajtót bírsággal sújtja. Ez esetben ugyanis a szankció célt téveszt, mivel az önálló bírósági végrehajtót sújtja akkor is, ha az elsőfokú döntéstől kezdve a perben kifogásolt intézkedés már a foganatosító bíróság intézkedésének tekintendő. Alaptörvénysértő továbbá a szabálysértés határozatlansága, illetve az a tény, hogy a végrehajtási kifogást elbíráló bíróságok tulajdonképpen fegyelmi büntetést hoznak a jogorvoslati eljárásban úgy, hogy nem vizsgálják a végrehajtó vétkességét. Az indítványozó szerint a jogorvoslathoz való jogát is sérti a támadott rendelkezés, mert ha a végrehajtási kifogást másodfokon elbíráló határozatban állapítják meg a végrehajtó felelősségét, az ellen jogorvoslatra nincs lehetőség.
Az indítványozó továbbá az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott kérelmében az eljáró bíróság jogértelmezését is kifogásolja, mert álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével ellentétes, hogy a Vht. 217. § (1) bekezdése értelmezésekor a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyva a jogalkotó szándékát a két meghatározott konjunktív feltétel közül önkényesen csak az egyiket vette figyelembe.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a
    a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.612/2013/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (2) bekezdés és XVIII. cikk (1) és (7) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1771_2013_inditvanykieg_anonim.pdfIV_1771_2013_inditvanykieg_anonim.pdfIV_1771_2013_inditvany_anonim.pdfIV_1771_2013_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3045/2014. (III. 13.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1439
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/11/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.11 9:30:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály és bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      1. Az Alkotmánybíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

      2. Az Alkotmánybíróság a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.612/2013/2. számú jogerős végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 217/B. §-a és a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.612/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában. Az indítványozó álláspontja szerint a Vht. hivatkozott rendelkezése sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, míg az általa megjelölt törvényszéki végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.

      [2] 2. Az önálló bírósági végrehajtóként dolgozó indítványozó álláspontja szerint a Vht. 217/B. §-a diszkriminatív, mivel a végrehajtási feladatot ellátó szervek közül csak az önálló bírósági végrehajtókat sújtja objektív szankció, sem a törvényszéki végrehajtót, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, sem más közigazgatási hatóság végrehajtó szerveit ilyen joghátrány nem érheti, annak ellenére, hogy a törvényszéki végrehajtó eljárhat az önálló bírósági végrehajtó ügyeiben, továbbá az önálló bírósági végrehajtó eljárhat közigazgatási és adó-végrehajtási ügyben.
      [3] A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét eredményezi a jogszabálysértés pontosan meg nem határozott volta mellett az, hogy a végrehajtási kifogás elbírálása során fegyelmi jellegű büntetés kerül kiszabásra, de a felróhatóság vizsgálata és a fegyelmi eljárás garanciái nélkül, ráadásul az úgynevezett csatolt ügyekben a szankció többszörösen – akár minden ügyben külön-külön is – kiszabható. Az indítvánnyal támadott Vht. 217/B. § alapján panaszosi vélemény szerint arra sincs szükség, hogy a végrehajtó intézkedése alapján tényleges érdeksérelem következzen be, a szankció annak hiányában is alkalmazható.
      [4] Végül az indítványozó állította, hogy a Vht. 217/B. §-a sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, mivel, ha az önálló bírósági végrehajtó intézkedésével szemben benyújtott végrehajtási kifogást első fokon eljáró bíróság elutasítja, de másodfokú bíróság helyt ad neki, a másodfokon kiszabott szankcióval szemben fellebbezési lehetőség nincs, annak ellenére, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233/A §-a alapján pénzbírságot kiszabó végzésekkel szemben fellebbezésnek van helye.

      [5] 3. Az indítványozó szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljárásához való jogának sérelmét eredményezte az, hogy a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.612/2013/2. számú végzésével az indítványozó, mint önálló bírósági végrehajtó intézkedéseit megsemmisítette és kötelezte őt munkadíja 20%-ának a végrehajtói letéti számlára történő befizetésére. Az indítványozó álláspontja szerint a végrehajtás szünetelését megállapító jegyzőkönyv hiánya miatt a végrehajtást kérő joga, illetve jogos érdeke nem sérült lényegesen, ezt azonban a törvényszék nem is vizsgálta a végzés meghozatala során.

      [6] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján előterjesztett indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai követelményeknek.
      [7] A panasszal érintett ügyben első fokon eljárt Szarvasi Járásbíróság értesítése szerint az indítványozó a Gyulai Törvényszék 2.Pkf.25.612/2013/2. számú végzését 2013. szeptember hó 20. napján vette át, beadványát – a két panaszt külön íven szövegezve, de egy küldeményként – 2013. november hó 20. napján adta postára, a beadvány 2013. november 21-én érkezett meg a járásbíróságra. Az indítványozó – annak ellenére, hogy 2013. november hó 19. napja munkanap volt – igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

      [8] 5. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 26. § (1) bekezdése és az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani. Ezen határidő az Alkotmánybíróság Ügyrendje 28. § (2) bekezdése alapján a kézbesítést követő napon kezdődik, és ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Ennek alapján a postai feladás utolsó napja 2013. november hó 19-e lehetett volna.
      [9] Az Alkotmánybíróság tanácsa megállapította, hogy a jogi képviselővel eljáró indítványozó panaszát elkésetten, a sérelmezett jogerős törvényszéki végzés kézhezvételét követő 61. napon adta postára, ezért a tanács az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasí­totta.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/29/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3045/2014. (III. 13.)
          Date of the decision:
          .
          03/11/2014
          .
          .