Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00194/2022
Első irat érkezett: 01/19/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.I.1376/2020/9. számú végzéseelleni alkotmányjogi panasz (emberölés bűntettének kísérlete)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.I.1376/2020/9. számú végzése és a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.179/2018/21. számú ítélete ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében, ezért őt 12 év szabadságvesztés büntetésre és közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó pontosítással - helybenhagyta. A Kúria végzésével az első- és másodfokú ítéleteket hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mert a Kúria végzését meghozó tanácsa tagjaként olyan bíró járt el, aki az eljárás korábbi szakaszában az előzetes eltartóztatása fenntartásáról döntött. Álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert iratellenes megállapításokat tartalmaz, és fenntartja a jogszabálysértő jogerős ítéletet. Nézete szerint a Kúria végzése azért is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a Kúria - kifejezett kérelme ellenére - nem tartott tárgyalást, nem tisztázta kellőképpen a tényállást, és a tárgyalás tartásának mellőzését nem indokolta..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Bfv.I.1376/2020/9. számú végzése
    Debreceni Ítélőtábla Bf.I.179/2018/21. számú ítélete
    Nyíregyházi Törvényszék 3.B.913/2016/65. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_194_0_2022_indítvány.anonim.pdfIV_194_0_2022_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3051/2023. (II. 8.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/24/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.01.24 13:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3051_2023 AB végzés.pdf3051_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Bfv.I.1376/2020/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.179/2018/21. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.I.1376/2020/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] Az indítványozóval szemben emberölés kísérlete miatt indítottak büntetőeljárást. A Nyíregyházi Törvényszék 2017. december 6-án meghozott 3.B.913/2016/65. számú ítéletében bűnösnek mondta ki az indítványozót, és mint visszaesőt 12 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2018. június 20-án tartott nyilvános ülésen meghozott Bf.I.179/2018/21. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet a lefoglalt bűnjelek vonatkozásában változtatta meg, egyebekben helybenhagyta azt.
      [3] A jogerős határozattal szemben az indítványozó meghatalmazott védője 2020. november 20-án felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A felülvizsgálati indítványban hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság elnöke korábban eljárt az indítványozó előzetes letartóztatásának fenntartása tárgyában, ezért kizárt bíró hozta meg a döntést. Emellett az alapügyben történt súlyos eljárási szabálysértésekre (többek között a minősítés törvénysértő jellegére) is hivatkozott. A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.
      [4] A Kúria 2021. november 2-án meghozott végzésében a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kizártnak tartotta abban a részében, amelyben az indítványozó védője a tényállást támadta, mivel felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A bíró kizárásával összefüggésben pedig a Kúria azt álla­pí­totta meg, hogy a másodfokú bíróság eljárásakor nem volt olyan szabály, amely alapján a bírót ki kellett volna zárni. A Kúria hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/2013. (XI. 22.) AB határozatára, és a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatára, amely szerint az a bíró van kizárva a büntetőügy további elintézéséből, aki a nyomozás során bírói feladatot látott el. Jelen ügyben azonban a másodfokú határozatot hozó tanács elnöke nem járt el a vádemelés előtt sem nyomozási bíróként, sem a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés során, ezért a másodfokú tanács elnöke a vádemelés utáni eljárásból nem volt kizárva. A Kúria az eljárási szabálysértésekre való hivatkozást sem tartotta megalapozottnak, ezért nem adott helyt a felülvizsgálati indítványnak.

      [5] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, és kérte a Kúria Bfv.I.1376/2020/9. számú vég­zése alaptörvény-­ellenességének megállapítását és megsemmisítését, kiterjesztve azt a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.179/2018/21. számú jogerős ítéletére.
      [6] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy álláspontja szerint az eljáró bíróságok a jogszabályok szövegét nem az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték. Véleménye szerint a Debreceni Ítélőtábla nem tett eleget indokolási kötelezettségének, és a bizonyítékokat sem a jogszabályoknak megfelelően értékelte. A Kúria döntésével összefüggésben is bizonyítékok téves értékelésére hivatkozott, valamint azt is sérelmezte, hogy kérése ellenére a Kúria nem tartott tárgyalást. Alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, valamit R) cikk (2) bekezdésének sérelmét is állította.

      [7] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.

      [8] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve, amely jelen ügyben teljesült. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő Abtv. 27. §-ra alapított alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek.

      [9] 3.2. Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt további formai követelményeknek csak részben felel meg. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Alkotmány­bíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [XXVIII. cikk (1) bekezdése], a támadott bírói döntést, valamint rögzíti a kifejezett kérelmet a bírósági döntés megsemmisítésére.
      [10] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, valamint az R) cikk (2) bekezdésének sérelmére is. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy alkotmányjogi panasz csak Alaptörvényben foglalt jog sérelmére alapítható. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság hivatkozott arra, hogy jelenlegi gyakorlatában csupán a jogállamiság része­ként értelmezett visszamenőleges hatály tilalma avagy a jogszabályok hatálybalépésével kapcsolatos kellő felkészülési idő hiánya szolgálhat alkotmányjogi panasz alapjául {lásd: 3121/2015. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [89]; 3051/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [14]; 3167/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [13]; 35/2017. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [14]; 3059/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [7]; 3039/2019. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [10]; 3149/2022. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [18]}. Mivel a jelen esetben az alkotmányjogi panasz ilyen irányú indokolást nem tartalmaz, ezért a B) cikk (1) bekezdésének sérelme a jelen alkotmánybírósági eljárásban nem volt érdemben vizsgálható. Az Alaptörvény R) cikk (2) bekezével kapcsolatban az Alkotmány­bíróság jelen ügyben is fenntartja a korábbi következetes gyakorlatát, miszerint valamely államcél vagy egyéb alaptörvényi rendelkezés megsértésének a megállapítása alkotmányjogi panasz keretében nem indít­vá­nyoz­ható, mert az nem minősül az Alaptörvényben biztosított jognak, ezért ezen alaptörvényi rendelkezéssel összefüggésben érdemi vizsgálat lefolytatásának nincs helye {3231/2017. (X. 3.) AB végzés, Indokolás [21]; 3203/2015. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [9]; 3386/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [14]}” {3044/2021. (II. 19.) AB végzés, Indokolás [28]}.
      [11] Nem felel meg az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti kritériumnak sem, amely szerint a kérelemnek egyértelműen meg kell jelölnie az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az indítványozó az indítványban felhozott másodfokú bíróság ítéletével kapcsolatos kifogásaival összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az indítványozó a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott végzése átvételének időpontjához képest nyújtott be az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben alkotmányjogi panaszt, a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete ellen határidőn belül nem terjesztett elő indítványt; ezért a jelen eljárásban az Alkotmánybíróságnak a kifejezetten csak az alsóbb fokú bírósági döntésekkel szemben megfogalmazott törvé­nyességi és jogértelmezési kifogásokat nincs lehetősége vizsgálni {hasonlóan: 3086/2021. (III. 4.) AB végzés, Indokolás [15]}.

      [12] 3.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyá­soló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [13] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszelemmel összefüggésben az indítványozó érvelésével kapcsolatban a következőkre mutat rá.
      [14] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése processzuális alapjogot tartalmaz, amely elsősorban a bírósági eljárással szemben támasztott eljárási garanciák rendszerét jelenti {lásd pl. 5/2020. (I. 29.) AB határozat, Indokolás [47]; 6/2019. (III. 20.) AB határozat, Indokolás [31]; 3181/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [24]}. Az Alkotmánybíróság döntéseiben esetről esetre határozta meg a tisztességes eljárás konkrét ismérveit, következetes gyakorlata alapján így nevesíteni lehet azokat a követelményeket, ­részjogosítványokat, amelyek ezen alapjog alkotmányos tartalmát jelentik, amelyeknek megfelelve minősül, minősíthető tisztességesnek egy bírósági eljárás {ld. bővebben 3257/2020. (VII. 3.) AB határozat, Indokolás [33]}.
      [15] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jog állított sérelmén keresztül valójában a számára kedvezőtlen bírói döntés tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját adta, miszerint a bíróság helytelenül értelmezte a jogszabályokat (a bíró kizárásával, és a bizonyítás mérlegelésével összefüggésben). Az indítványozónak a Kúria végzésével szemben felhozott kifogásai a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmével összefüggésben nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
      [16] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként az Alaptörvény 24. cikk) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket csak az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára már nem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
      [17] A jogértelmezés a bíróságok feladata: „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, amely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga [...] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. [...] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza.” {3352/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}
      [18] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljáró bíróság részletes indokát adta annak, hogy a miért nem tekinthető kizárt bírónak a másodfokon eljáró tanács elnöke. Az Kúria döntésében vizsgálta az indítványozó által kifogásolt eljárási szabálysértéseket is, és részletes indokát adta annak, hogy miért nem tekintette törvénysértőnek a minősítést.
      [19] A Kúria utalt arra is, hogy a tényállás a felülvizsgálati eljárásban nem támadható. Ebből az is következik, hogy tárgyalás tartására felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezései szerint. Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állította azon az alapon, hogy kérése ellenére a Kúria nem tartott tárgyalást, azonban a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alaptörvény-­ellenességének megállapítására irányuló indítványt nem terjesztett elő.
      [20] Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, valamint az indítvány nem támasztotta alá a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.

      [21] 4. Az Alkotmánybíróság mindezen érvek alapul vételével az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdések alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Salamon László s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/19/2022
          .
          Number of the Decision:
          .
          3051/2023. (II. 8.)
          Date of the decision:
          .
          01/24/2023
          .
          .