Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00806/2013
Első irat érkezett: 05/22/2013
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.VI.20.486/2012/8. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/16/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria kölcsöntartozás megfizetése tárgyában hozott Pfv.VI.20.486/2012/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria egyes kereseti kérelmeit nem bírálta el, döntése kirívóan megalapozatlan, továbbá perdöntő bizonyítékokat hagyott figyelmen kívül, önkényesen vett fel tényállást, ezért az íélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Pfv.VI.20.486/2012/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
A döntés száma: 3182/2013. (X. 9.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2254
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
.
A döntés kelte: Budapest, 09/30/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.09.30 16:00:00 3. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.VI.20.486/2012/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria – felülvizsgálati eljárásban hozott – Pfv.VI.20.486/2012/8. számú ítéletének felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó, mint felperes elsődlegesen kölcsöntartozás megfizetése iránt indított keresetet, a perben kereseti kérelmét többször módosította és összegszerűségében is pontosította. Az I. rendű alperessel szemben a kereset jogcíme kölcsön és kártérítés volt, a perbe vont II. rendű alperessel szemben pedig kártérítés jogcímen kért marasztalást.
[3] Az első fokon eljárt Veszprém Megyei Bíróság a felperes keresetének a kölcsönösszeg visszafizetése tekintetében helyt adott, a kártérítés jogcímen előterjesztett keresetet – mint megalapozatlant – elutasította. A fellebbezés folytán eljárt Győri Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az első fokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és a felperesi keresetet teljes terjedelmében elutasította.
[4] Az indítványozó alkotmányjogi panaszának indokaként előadta, hogy a támadott ítélet az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított alapjogát sérti. Az alapjogi sérelmet abban jelölte meg, hogy a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a perben előterjesztett három kereseti kérelméből csak egy vonatkozásában hozott ítéletet, mellőzte viszont a másodlagos (kártérítés), illetve harmadlagos (jogalap nélküli gazdagodás) jogcímén előterjesztett kereseti kérelme elbírálását.
[5] Az indítványozó sérelmezte továbbá, hogy esetében nem érvényesült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jog, mert a Kúria ítélete azáltal, hogy a keresetét teljes egészében elutasította, és nem új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, súlyosan és egyértelműen megsértette a jogorvoslathoz való jogát.
[6] Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény 28. cikk sérelmére is. Álláspontja szerint a kúriai ítélet semmilyen mérce szerint sem felel meg az ítélkezés során elvárható alaposság és felkészültség, lelkiismeretesség alkotmányossági kritériumainak. Szerinte példátlan módon a Kúria a tényállást is megváltoztatta, teljes mértékben önkényesen, minden bizonyítási eljárás nélkül vagy éppen azok ellenére.

[7] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete ellen az indítványozó az elsőfokú bíróságnál az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül terjesztette elő panaszát. Az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt feltételeknek.

[8] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[9] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó a peres eljárás felperese volt. A Kúria támadott ítélete felülvizsgálati eljárásban, az ügy érdemében hozott, és az eljárást befejező ítélet, amely ellen további jogorvoslat nem állt rendelkezésre, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz.
[10] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
[11] A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. A Kúria ítéletében részletesen megindokolta (ítélet 6–8. oldal), hogy milyen jogi érvek alapján találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, és miért vontak le helytelen jogi következtetést az eljárt bíróságok az ügy elbírálásához szükséges mértékben feltárt tényállásból. Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól valójában a kúriai döntés felülvizsgálatát kéri, mert nem ért egyet a Kúria – reá nézve hátrányos – jogi következtetéseivel.
[12] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felülbírálata nem tartozik bele. Az indítványozó egyrészt a Kúria ítéletében foglalt megállapításokat: a tényállást és a bizonyítékok értékelését, másrészt a perben eldöntött kérdést kifogásolta. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja fogalmazza meg, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik a testület hatáskörébe. Ezért fogalmaz úgy az Abtv. 27. §-a, hogy alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A jogalkotó ezzel a 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezéssel teremtette meg a bírói jogalkalmazás és jogértelmezés alkotmányossága vizsgálatának korábban nem ismert lehetőségét. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz azonban nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. Miként az Alaptörvény és az Abtv. fent idézett rendelkezéseiből is kitűnik, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban azonban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.” {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}. „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. […] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]–[15]}.
[13] Nem helytálló indítványozó álláspontja, hogy esetében nem született döntés a kereseti kérelmeiről. A Kúria ítélete az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem változtatta meg, ennek következtében megállapítható, hogy a Kúria egyetértett a kártérítési kereset elutasításával. A Kúria álláspontja szerint a felperesi elsődleges kereset idő előtti volt, ezért helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet, s változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét, teljes terjedelmében elutasítva a felperesi keresetet.
[14] A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete ellen nincs rendes jogorvoslati lehetőség, ez azonban nem alaptörvény-ellenes. Az ítélkezési fórum-rendszer kialakításából következik, hogy a legmagasabb szintű ítélkezési szint döntése ellen nem lehet rendes jogorvoslattal élni.
[15] Az Abtv. 27. §-a szerint alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető elő, ha a bírói döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti [a) pont]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a bíróságoknak címzett jogértelmezési szabály nem tekinthető olyan Alaptörvényben biztosított jognak, aminek sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt lehetne benyújtani {3084/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [6]; 3350/2012. (XI. 19.) AB végzés, Indokolás [4]; 3381/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [11]}. Emiatt a panasz ebben a részében sem felel meg a törvényi feltételeknek.
[16] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz alapján nem merül fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, sem alapvető alkotmányjogi kérdés, így az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §- ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség.
[17] Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – visszautasította.
[18] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz kiegészítésében kérte a Kúria ítélete végrehajtásának felfüggesztését. Erre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
[19] Az Abtv. 61. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság eljárásában kivételesen a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére hívhatja fel a bíróságot. Mivel nem álltak fenn az Abtv. 61. § (1) bekezdése a)–c) alpontjaiban foglalt feltételek, az Alkotmánybíróság nem hívta fel a bíróságot a támadott kúriai ítélet végrehajtásának felfüggesztésére.
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      05/22/2013
      .
      Number of the Decision:
      .
      3182/2013. (X. 9.)
      Date of the decision:
      .
      09/30/2013
      .
      .