A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás és népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 185/2011. (XI. 15.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I n d o k o l á s
I.
[1] 1. 2011. november 23-án a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) akkor hatályos 130. § (1) bekezdése alapján két kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 185/2011. (XI. 15.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
[2] A beadványozó 2011. október 21-én 162 darab aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.
[3] Az OVB megtagadta az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését. Döntését az Nsztv. 10. § e) pontjára és 18. § c) pontjára, valamint a Ve. 3. § d) pontjára alapította.
[4] Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy a beadványozó több tekintetben is megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az OVB – hivatkozással a 18/2008. (III. 12.) AB határozatra – kifejtette, hogy a beadványozó által benyújtott hatalmas mennyiségű népszavazási és népi kezdeményezés, továbbá az azonos, illetve hasonló témában megfogalmazott kérdések száma, és az Országos Választási Bizottság kísérőlevélben történő megfenyegetése nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak. A beadványozó kísérőlevelében ugyanis azt írta, hogy amennyiben az OVB a kérdések hitelesítésének megtagadásáról dönt, úgy a következő alkalommal 1000 darab kérdést fog benyújtani.
[5] Az OVBh. a Magyar Közlöny 2011. évi 133. számában, 2011. november 15-én került közzétételre. A kifogást tevők 2011. november 23-án – a törvényes határidőn belül – nyújtottak be kifogást.
[6] Az egyik kifogást tevő – aki azonos a kezdeményezővel – „fellebbezésnek” nevezett kifogásában a határozat azonnali elutasítását kérte azzal, hogy nem ért egyet az OVB általi elutasítással. A kezdeményező hiányolta az OVB határozatból „a 162 általam korábban benyújtott kérdéseimnek a felsorolását”, sérelmezte, hogy csupán „egy határozat szól 162 db kérdés kapcsán” és felháborította, hogy „az OVB tagok az OVB elnökkel együtt a kérdéseket benyújtó magatartását minősítheti”. Ezen túlmenően kifogásolta, hogy a „bizottság korlátozza a szólásszabadság jogát”.
[7] A másik két kifogást tevő szerint az OVBh. jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint az OVB megsértette a Ve. 117. § (2) bekezdését, mivel egy kérdés hitelesítése tárgyában kizárólag egyetlen határozatban lehet dönteni. Ezért kérték, hogy az Alkotmánybíróság az OVB határozatát semmisítse meg és az OVB-t utasítsa a 162 kérdésben 162 új eljárásra.
[8] 2. A kifogások beérkezését követően – 2012. január 1-jén – hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény). Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányi szintű alapjait, a népi kezdeményezés jogintézményéről azonban nem szól. Az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 31. cikk (3) bekezdése hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt (a továbbiakban: Alkotmány). Az Átmeneti rendelkezések 20. cikke azonban úgy rendelkezik, hogy az Alkotmány 2011. december 31-én hatályos 28/D. §-át és 28/E. §-át az Alaptörvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatályba lépését követően is alkalmazni kell. A Ve. 2012. január 2-án hatályba lépett 156. § (2) bekezdése alapján a Ve. egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: EtAmtv.) megállapított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a benyújtáskor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
[9] Mindezek alapján a 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására továbbra is az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, s az Alkotmánybíróságnak a benyújtáskor hatályba lévő szabályok alapján kell eljárnia.
[10] Az Alkotmánybíróság a kifogásokat – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 58. § (2) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat 32. § (1) bekezdése alapján – egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
II.
[11] Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:
[12] 1. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései:
[13] „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”
[14] „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)
[15] e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.
[16] „18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)
[17] c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.
[18] 2. A Ve. alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései:
[19] „3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
[20] (…)
[21] d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, (…).”
[22] „117. § (2) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
[23] „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
[24] (…)
[25] (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
[26] 3. A hatályos Ve. rendelkezései:
[27] „156. § (2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
III. [28] A kifogások nem megalapozottak.
[29] 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, 2011. december 31-ig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen eljárásban jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy a beadványozó több tekintetben is megsértette a Ve. 3. §-ában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[30] Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogásokat nem találta megalapozottnak. Ezért a 185/2011. (XI. 15.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
[31] Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
.
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |