English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02085/2021
Első irat érkezett: 05/31/2021
.
Az ügy tárgya: A Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.021/2021/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (permegszüntető végzés, perújítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/17/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.021/2021/4. számú végzése és a Debreceni Törvényszék 9.G.40.213/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - perújító felperes - perújítási kérelmében eljárást megszüntető végzés ellen terjesztette elő kérelmét, melynek indokául előadta, hogy a permegszüntető végzés meghozatalának az oka az volt, hogy részvénykönyvi bejegyzés hiányában az indítványozó keresetindítási joga nem állt fenn, a részvénykönyvi bejegyzés elutasító társasági határozat felülvizsgálata iránti perben pedig a Debreceni Ítélőtábla jogerős elutasító ítéletet hozott. Ezzel szemben a jogerős ítélet ellen indított felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetének helyt adó elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Ennek alapján pedig indítványozó szerint megállapítható a keresetindítási joga, ezért a perújítási kérelmében kérte a permegszüntető végzés hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelmet visszautasította hivatkozással arra, hogy a perújítási kérelem nem ítéleti hatályú határozat ellen irányul, így ellene perújításnak nincsen helye. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Debreceni Törvényszék, mint az alapperben eljárt bíróság nem hozhatott volna érdemi döntést a perújítási kérelem tárgyában, mivel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján erre az alperes székhelyváltozása miatt már nem volt illetékességi felhatalmazása. A bíróságok továbbá érdemben nem vizsgálták meg a perújításban megnevezett korábbi határozatokat, csupán formai kellékek alapján értékeltek, valamint a Pp. perújításra vonatkozó rendelkezéseit tévesen értelmezték és alkalmazták. A bírói döntések ezzel megsértették az indítványozónak a törvényes bírósághoz, perindításhoz, tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való alapjogát, továbbá a B) cikkben biztosított jogállami jogbiztonsághoz való jogát. .
.
Támadott jogi aktus:
    Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.021/2021/4. számú végzése és a Debreceni Törvényszék 9.G.40.213/2020/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2085_0_2021_Inditvany.anonim.pdfIV_2085_0_2021_Inditvany.anonim.pdf
.
A döntés száma: 3460/2021. (XI. 3.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 10/19/2021
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.10.19 9:00:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3460_2021 AB végzés.pdf3460_2021 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.021/2021/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszában kérte a Debreceni Ítélőtábla Gpkf.III.30.021/2021/4. számú, és a Debreceni Törvényszék 9.G.40.213/2020/3. számú perújítási eljárás során hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

    [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

    [3] 2.1. A perújított ügyben az indítványozó (az alapeljárás felperese) az alperesi társaság 1–5/2018. (2018. április 26.) számú közgyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését, továbbá az 1–4/2018. (2018. május 8.) számú közgyűlési határozatok jogszabálysértő voltának a megállapítását kérte. A Debreceni Törvényszék az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontjára 2019. december 12-én a 10.G.40.169/2019/3. számú végzésével megszüntette, mert részvénykönyvi bejegyzés hiányában az indítványozó nem volt jogosult a részvényesi jogok gyakorlására, a közgyűlési határozatok megtámadására. A törvényszéki döntés utalt a Debreceni Ítélőtábla Gfv.IV.30.012/2019/12. számú jogerős ítéletére, mely kimondta, hogy az indítványozó nem jogosult a részvénykönyvi bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztésére.
    [4] A Kúria 2020. május 21-én kelt, Gfv.VII.30.309/2019/12. számú ítéletével a Debreceni Ítélőtábla
    Gfv.IV.30.012/2019/12. számú döntését hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú ítélet indítványozóra kedvező, az alperesi társaság igazgatóságát új határozat hozatalára kötelező rendelkezését helybenhagyta.


    [5] 2.2. Ezt követően az indítványozó 2020. december 8-án előterjesztett perújítási kérelmében kérte a Debreceni Törvényszék 10.G.40.169/2019/3. számú permegszüntető végzésének a hatályon kívül helyezését, az eredeti eljárás újbóli lefolytatását, keresetének az érdemi elbírását, a támadott közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. Kérte továbbá a perújítási kérelem, az alperesi társaság új székhelye szerint, illetékes Fővárosi Törvényszékhez való áttételét. A Kúria döntésére hivatkozva állította, hogy fennáll a perindítási joga, így nincs akadálya az eredeti eljárás újbóli lefolytatásának. A Debreceni Törvényszék 2020. december 15-én kelt, 9.G.40.213/2020/3. számú végzésével a perújítási kérelmet visszautasította. A törvényszék utalt arra, hogy a Pp. 393. §-a szerint perújításnak a jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen van helye, a permegszüntető végzés viszont nem tekinthető ilyennek. A Debreceni Ítélőtábla 2021. március 11. napján kelt, Gpkf.III.30.021/2021/4. számú döntésével az elsőfokú döntést helybenhagyta. A másodfokú döntés kitért arra is, hogy a Pp. 397. § (1) bekezdése alapján nincs mód a perújítási kérelem alperesi társaság új székhelye szerinti bírósághoz történő áttételére.

    [6] 3. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján benyújtott panaszában az indítványozó az Alaptörvény B) cikke, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése megsértésére figyelemmel állította a támadott döntések alaptörvény-ellenességét.

    [7] 3.1. Az alkotmányjogi panasz szerint a bírósági döntések két okból sértik a jogbiztonsághoz való jogot, a tisztességes eljárásához való jogot, továbbá ennek részjogosítványait: a törvényes bíróhoz való jogot, a perindításhoz (vagyis a bírósághoz forduláshoz), és az indokolt bírósági döntéshez való jogot, valamint a jogorvoslathoz való jogot: a) egyrészt az eljáró bíróságok nem hozhattak volna semmilyen érdemi döntést a perújítási kérelem tárgyában, mivel a Pp. alapján erre – az alperes székhelyváltozása miatt – már nem volt illetékességük. Emellett a másodfokú bíróság az illetékesség hiányára vonatkozó fellebbezési kifogást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) már hatályát vesztett szövegére és annak miniszteri indokolására hivatkozva utasította el; b) másrészt a bíróságok az alapperben hozott permegszüntető végzés ítéleti hatályát alapjogot sértően, nem az Alaptörvény 28. cikkével összhangban ítélték meg, mert a permegszüntető végzés jogi természetét nem érdemben, hanem kizárólag formai kellékek alapján értékelték. A bíróságoknak a „jogerős ítélet hatályával rendelkező” tulajdonság megállapításához azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a per újbóli megindítása törvényileg megengedett-e, mert minden olyan határozat ítéleti hatállyal rendelkezik, amelynek az anyagi jogerőhatása objektíve kizárja új per indításának lehetőségét. Az indítványozó szerint a perújítással támadott jogerős pert megszüntető végzés a jelen ügyben anyagi jogerő hatással bír, mivel annak az a következménye, hogy az indítványozó az alperessel szemben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:36. § (1) bekezdése alapján fennálló igényét a 30 napos jogvesztő törvényi határidő eltelte miatt később, újabb per indításával már nem érvényesítheti. Vagyis a pert megszüntető végzés érdemi és végleges jogi helyzetet hozott létre a felek között, tehát megfelel a Pp. 393. §-ában írt, az ítélet hatályával rendelkező határozat kritériumainak, ezért ellene van helye perújításnak.

    [8] 3.2. Az indítványozó kezdeményezte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból folytassa le a „jogszabályi környezet” alkotmányossági vizsgálatát, ha megítélése szerint nem a bírói jogértelmezés és jogalkalmazás okozza az indítványozó alapjogainak sérelmét. Ezzel kapcsolatban azonban indokolást nem adott elő.

    [9] 4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdései alapján mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek megfelel-e.

    [10] 4.1. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be. Az eljárásban felperesként vett részt, ezért az ügyben érintettnek minősül. Az alkotmányjogi panasszal támadott végzés az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező olyan egyéb döntés, amellyel szemben helye lehet alkotmányjogi panasz benyújtásának. A támadott döntés rendes jogorvoslattal nem támadható, az indítványozó a jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

    [11] 4.2. Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére az indítványozó által a jogállamiság megsértésére vonatkozó tartalommal nem alapítható alkotmányjogi panasz, mert az nem tekinthető alapvető jognak. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a B) cikk (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt csak két kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – vizsgálja érdemben {3033/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [7]}. Mivel ilyen kivételes esetekre utaló körülmények nem merültek az alapügyben, és az indítvány ilyen irányú indokolást sem tartalmazott, ezért a B) cikk (1) bekezdésének sérelme érdemben nem vizsgálható.

    [12] 4.3. Az indítványnak az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)f) pontjaiban felsorolt követelményeit részben teljesíti.
    [13] Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét (a bírósághoz fordulás joga) részben olyan indítványi elemekkel (illetékesség hiányában történő eljárás, permegszüntető végzés ítéleti hatályának téves megállapítása) összefüggésben állítja, amelyeket alkotmányjogilag releváns indokolással nem támaszt alá. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjának megfelelően az indítványnak meg kell jelölnie az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, azaz arra vonatkozóan kell részletes indokolást tartalmaznia, hogy a támadott bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel. Az indítványozó lényegében a bírói döntés egyes megállapításai megalapozatlanságát, a jogszabályok álláspontjától eltérő értelmezését állítja, megfeleltetve ezen jogszabályok állított megsértését a XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmének. Az indítvány tehát „[a] törvénysértést alaptörvény-sértéssel azonosítja, ezzel azonban nem tesz eleget az Abtv.-ben előírt határozottság követelményének” {3138/2020. (V. 15.) AB végzés, Indokolás [15]}. Mindez egyben azt is jelenti, hogy ezen indítványi elemek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének (bírósághoz fordulás joga) sérelmével összefüggésben nem teljesítik a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti követelményét. Ugyanez áll a „jogszabályi környezet felülvizsgálatára” irányuló indítvány elemre is, mert ezzel összefüggésben az indítványozó semmilyen alkotmányjogilag értékelhető érvelést nem adott elő.

    [14] 4.4. A kifejtettek alapján a tisztességes eljárásához (a törvényes bíróhoz való joggal, és az indokolt bírósági döntéshez való joggal), valamint a jogorvoslathoz való joggal összefüggő indítványi elemek felelnek meg a határozott kérelem valamennyi követelményének.

    [15] 5. Az Abtv. 29. §-a alapján az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét támasztja alá vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    [16] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével összefüggő gyakorlatára emlékeztet, amely szerint „[a] bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz azonban nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. Miként az Alaptörvény [...] fent idézett rendelkezéseiből is kitűnik, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban azonban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna [...]. [...] A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható […].” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]–[14]} „Az Alkotmánybíróság [...] nem a felülbírálatra alkalmasság szempontjából vizsgálja a bíróságok indokolási kötelezettségének teljesítését, és tartózkodik attól, hogy jogági dogmatikához tartozó kérdések helytállóságáról, illetve törvényességéről, avagy kizárólag törvényértelmezési problémáról állást foglaljon” {3170/2021. (IV. 30.) AB végzés, Indokolás [12]}. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
    [17] Az Alkotmánybíróságnak a törvényes bíróhoz való joggal összefüggő gyakorlatában is érvényesül, hogy az „Alkotmánybíróság nem törvényességi szempontú vizsgálatot végez, és nem egyszerű felülvizsgálati fórumként jár el – az esetleges eljárási hibák, jogértelmezési, ténymegállapítási kérdések […] nem vezetnek alaptörvény-ellenesség megállapítására {lásd például hatásköri/illetékességi mint jogértelmezési vagy tényállás-megállapítással összefüggő kérdés kapcsán: 3063/2015. (IV. 10.) AB végzés, Indokolás [11]; 3265/2017. (X. 19.) AB határozat, Indokolás [33]” {3076/2020. (III. 18.) AB határozat, Indokolás [21]}. Ezért annak megítélése, hogy a perújítási eljárásra melyik bíróság illetékes, illetve az illetékesség esetleges hiányának melyek a jogkövetkezményei olyan szakjogi kérdésnek minősül, amely a bíróságok által az eljárási szabályok megtartásával megállapított tényállás felülvizsgálatával lenne vizsgálható. Ez olyan jogértelmezési kérdés, amelynek felülvizsgálatára a jelen ügyben az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége.
    [18] Az Alkotmánybíróságnak az indokolt bírói döntés kapcsán következetes álláspontja, hogy „a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó az egyébként megindokolt bírósági határozat érvelését tévesnek, megalapozatlannak tartja, nem alapozhatja meg a panasz befogadását. Az indítványozó azon kifogása kapcsán, hogy az indokolás a már hatályát vesztett régi Pp. szövegén és annak miniszteri indokolásán alapul, az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a hivatkozott részben a Pp. miniszteri indokolása maga utal az akkor hatályos, ma már régi eljárási szabályra, így ennek a döntésben történő felhívása alapjogi relevanciával nem bír. Az Alkotmánybíróság e körben hangsúlyozza, hogy a másodfokú döntés részletesen, jogszabályi hivatkozásokra és a bírósági gyakorlatra utalással indokolta álláspontját, az indokolásában nem tárható fel olyan hiányosság, amely az indokolt bírói döntéshez való jog alkotmányos tartalmára tekintettel alapjogi súllyal bírna.
    [19] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmét abban látta, hogy a bíróságok az alapperben hozott permegszüntető végzés ítéleti hatályát alapjogot sértően ítélték meg, ezért a perújítási kérelme visszautasításra került, vagyis a jogorvoslati joga gyakorlásától el volt zárva. A jogorvoslathoz való jog alapján a jogorvoslat ténylegességével összefüggő feltétlen követelmény, hogy az eljáró fórum az eljárási szabályok által meghatározott keretek között a jogorvoslati eljárást lefolytassa és a jogorvoslati kérelemben írtakat a jogszabályban foglaltak szerint érdemben megvizsgálja {17/2019. (V. 30.) AB határozat, Indokolás [72]}. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó jogorvoslati jogát az alkotmányjogi panasz alapját képző ügyben gyakorolta, a bíróság a jogorvoslati kérelme alapján indult másodfokú eljárásban hozta meg a támadott bírói döntését, az indítványozó tehát élhetett a jogorvoslathoz való jogával, ettől az elsőfokú döntés által nem volt elzárva. Az Alkotmánybíróság itt is hangsúlyozza, hogy annak eldöntése, hogy a permegszüntető végzés az adott ügyben olyan határozatnak minősül, amellyel szemben az eljárási szabályok megengedik a perújítást, olyan törvényértelmezési kérdés, amely a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik; ezen szakjogi döntés felülbírálatára az Alkotmánybíróság nem jogosult. Az Alkotmánybíróság a perújítási feltételek megtartását törvényességi szempontból nem bírálja felül, alkotmányossági felülvizsgálatnak akkor lehet helye, ha a bírói döntés az eljárási törvény ellenében nem adja logikus indokát a perújítási kérelem visszautasításának. A jelen ügyben azonban a másodfokú bírói döntés részletesen számot adott a perújítás kérelem visszautasításának indokáról, és a kialakult bírói gyakorlat perbeli esetben való alkalmazásának indokoltságáról.
    [20] A panaszban állított alapjogi sérelmekkel összefüggésben előadott kifogások valójában az indítványozó számára sérelmes bírósági döntések megállapításainak törvényességi, és nem alkotmányossági kritikáján alapulnak. Az indítványozó az eljáró bíróság jogértelmezésének és jogalkalmazásának helytállóságát, a perújítási kérelem visszautasítását, továbbá a végzések indokolásának egyes elemeit vitatja, annak hátrányos voltát tekinti alapjogi sérelemnek.

    [21] 6. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére azt visszautasította.
        Dr. Juhász Miklós s. k.,
        tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Czine Ágnes
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre
        alkotmánybíró
        .
        Dr. Horváth Attila
        alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás
        alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        05/31/2021
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. Gpkf.III.30.021/2021/4 of the Debrecen Regional Court (ruling on terminating the action, retrial)
        Number of the Decision:
        .
        3460/2021. (XI. 3.)
        Date of the decision:
        .
        10/19/2021
        .
        .