A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Bfv.I.479/2020/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A jogi képviselővel (dr. Mosonyi Balázs Bálint ügyvéd) eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
[2] Az indítványozót a Szolnoki Törvényszék 2019. március 11-én meghozott és kihirdetett 3.B.78/2018/46. számú ítéletével kábítószer-kereskedelem bűntette miatt kilenc év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és kilenc év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítélettel szemben bejelentett fellebbezés folytán a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla 2020. január 29-én meghozott és kihirdetett Bf.I.287/2019/25. számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, az indítványozó terhelt bűncselekményét társtettességben elkövetettnek minősítette, egyebekben az elsőfokú döntést helyben hagyta.
[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen az indítványozó védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be és kérte a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. A felülvizsgálati indítványban többek között azt sérelmezte, hogy a másodfokú eljárásban kizárt bírók vettek részt, mert korábban részt vettek a letartóztatás elleni fellebbezés elbírálásában.
[4] A Kúria 2020. október 12-én meghozott Bfv.I.479/2020/6. számú végzésével a jogerős döntést hatályában fenntartotta. A Kúria a másodfokú tanács tagjai vonatkozásában megállapította, hogy mivel a bírók a vádemelést követően jártak el a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában meghozott határozatok elleni fellebbezés elbírálásában, így nem sérült a 2/2020. (I. 2.) AB határozatban megfogalmazott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező pártatlanság követelménye.
[5] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal élt a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.287/2019/25. számú ítélete és a Kúria Bfv.I.479/2020/6. számú végzése ellen. Álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mert a másodfokú tanács tagjaiként eljáró bírók részt vettek a vádemelést követően az elsőfokú bíróság által a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában meghozott határozatok elleni fellebbezés elbírálásában. Az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/2013. (XI. 22.) AB határozatában, a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában, valamint a 2/2020. (I. 2.) AB határozatában foglaltakra, miszerint a pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatot látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű, de mindenképp előzetes értékelése. Az indítványozó véleménye szerint e körben nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, a letartóztatás egy éven túli meghosszabbításáról döntő egyesbíró, vagy a letartóztatás elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában másodfokú döntést hozó tanács tagjainak feladata között.
[6] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
[7] 3.1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján terjesztette elő az alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó a felülvizsgálati eljárásban hozott, a jogerős döntést hatályában fenntartó kúriai végzést támadja, amely az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz tárgya lehet. Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint hatvan napon belül kell benyújtani. Az indítványozó a panaszt a törvényi határidőn belül terjesztette elő. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát jogi képviselő útján nyújtotta be, a jogi képviselő meghatalmazását csatolta. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ra alapított alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek. Az indítvány ezen túlmenően kielégíti az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének a)–f) pontjaiban támasztott törvényi követelményeket, tartalmazza az azokban igényelt jognyilatkozatokat, ideértve megfelelő indokolásaikat is.
[8] 3.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[9] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy sérült a pártatlanság követelménye azáltal, hogy másodfokon eljáró bírók a korábban az elsőfokú bíróság által hozott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elleni fellebbezés elbírálásában is részt vettek.
[10] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket csak az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára már nem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}. A jogértelmezés a bíróságok feladata: „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, amely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga [...] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. [...] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza.” {3352/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}
[11] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy a Kúria eljárása során érdemben foglalkozott az indítványozó által felvetett problémával, figyelembe vette az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát, és annak alapján hozta meg döntését, miszerint az nem jelenti a pártatlanság sérelmét, ha a bíró a vádemelést követően jár el a kényszerintézkedés tárgyában, valamint az ügy érdemében. A Kúria érvelése megfelel az Alkotmánybíróság 3165/2019. (VII. 10.) AB határozatában foglaltaknak, amelyben a testület részletesen kifejtette, hogy a büntetőeljárás vádemelést követő szakaszában nem merülnek fel aggályok sem a bizonyítékok megismerhetősége, sem a megalapozott gyanú megállapítása körében, ezért nem sérül a pártatlan bíróhoz való jog akkor, ha a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés kérdésében a vádemelést követően döntést hozó bíró az ügy érdemében is eljár (Indokolás [55]).
[12] Minderre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem vet fel sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem a bírói döntést befolyásoló alaptörvény-ellenességet, ezért nem felel meg a befogadhatóság Abtv. 29. §-a szerinti feltételeknek.
[13] 4. Az Alkotmánybíróság mindezen érvek alapul vételével az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdések alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |