English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01454/2019
Első irat érkezett: 09/12/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.746/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés; pertárgy értéke; megállapítás iránti kereset)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/07/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.V.20.746/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó (perbeli felperes) kártérítés iránti keresete tárgyában a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy az alperes az indítványozónak kárt okozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú közbenső ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperesnek kártérítési felelőssége áll fenn az indítványozó felé. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a régi Pp. 271. § (2) bekezdésére hivatkozással hivatalból elutasította (nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, ahol a vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg).
Az indítványozó álláspontja szerint az, hogy kártérítési követelése hárommillió forint alatt volt, nem releváns, ugyanis a közbenső ítéletekkel a bíróság a kártérítési felelősség megállapításáról döntött, ezért a felülvizsgálni kért jogerős döntés ténylegesen megállapítára iráníult, így a régi Pp. 271. § (2) bekezdés második mondat utolsó fordulata alapján az értékhatártól függő kizárás a döntésre nem vonatkozik. Másrészt, mivel a közbenső ítéletekben a bíróságok a perérték tekintetében nem döntöttek, az értékhatár sem vehető figyelembe, mivel az a jogerős közbenső ítélet meghozatalát követően is emelkedhet. Mindezek alapján a Kúria - a régi Pp. 271. § (2) bekezdésének helytelen értelmezésével hozott - végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való alapjogát..
.
Indítványozó:
    Budapesti Közlekedési Zrt
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Pfv.V.20.746/2019/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1454_0_2019_Inditvany_anonim.pdfIV_1454_0_2019_Inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3024/2020. (II. 10.) AB végzés
    .
    Az ABH 2020 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/28/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.01.28 17:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3024_2020 AB végzés.pdf3024_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.V.20.746/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó (Budapesti Közlekedési Zrt.) jogi képviselője (dr. Misefay Tibor ügyvéd) útján 2019. szeptem­ber 12-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.20.746/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az véleménye szerint ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével.

    [2] 2. Az indítványozó alperesként vett részt a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kártérítési perben, melyben pervesztes lett. A per felperese, egy kft. 2.820.541 Ft tőke és ennek kamatai megfizetésére kérte marasztalni a későbbi indítványozót, mivel véleménye szerint egy, az alperes által kiírt közbeszerzési eljárás során az jogszerűtlenül nyilvánította érvénytelenné a felperes ajánlatát. Az elsőfokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.G.303.080/2017/13. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesnek kárt okozott azzal, hogy az általa közzétett ajánlati felhívásra a felperes által benyújtott ajánlatot érvénytelenné nyilvánította. Az alperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 4.Gf.75.684/2018/4-I. számú jogerős közbenső ítéletével azzal a pontosítással hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hogy az alperesnek a felperes felé a kártérítési felelőssége fennáll.
    [3] Az alperes ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához; a Kúria azonban azt Pfv.V.20.746/2019/2. számú végzésével hivatalból elutasította. A végzés indokolásában megállapította, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyekben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg; ez az értékhatártól függő kizárás ugyanakkor nem vonatkozik (egyebek mellett) a megállapításra irányuló ügyekre. Mivel a Kúria szerint a felülvizsgálati kérelemben támadott jogerős bírósági döntés alapjául szolgáló per vagyonjogi, azaz anyagi vonatkozású ügynek minősül, vagyis a jogvita tárgyát kizárólag pénzkövetelés megfizetése iránti igény képezi, ezért ebben az ügyben a hárommillió forintos értékhatár érvényesül, így a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata (a jelen perbeli követelés értékére tekintettel) a törvény erejénél fogva kizárt.

    [4] 3. A Kúria végzésével szemben az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, annak alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve, mivel az szerinte ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal.
    [5] Az indítványozó szerint a jogerős ítélet ténylegesen megállapításra irányult, ezért az értékhatártól függő kizárás, a Kúria indokolásával ellentétben, nem vonatkozik a jogerős közbenső ítéletre. Annak ellenére tehát, hogy főszabályként a hárommillió forint alatti vagyonjogi ügyek felülvizsgálata kizárt, jelen ügyben a Kúriának a felülvizsgálati kérelmet érdemben el kellett volna bírálnia, mivel az az indítványozó értelmezésében nem vagyonjogi (kártérítési), hanem megállapítási per volt, melyben értékhatárról még nem lehet beszélni; az értékhatár kizárólag olyan jogerős ítéleteknél alkalmazható, amely ítéletekkel lezárt perekben a perérték is véglegesen és jogerősen megállapításra kerül. A felülvizsgálati kérelemmel támadott törvényszéki ítélet esetében azonban az indítványozó szerint ilyenről nincs szó, ugyanis jelen ügyben csak a jogalap tekintetében van, a perérték tekintetében – mely a későbbiekben akár növekedhet is, és átlépheti a hárommillió forintos határt – ellenben még nincs jogerős ítélet.

    [6] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának ­törvényben előírt feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint
    a 29–31. §-ok szerinti feltételeket. E vizsgálat alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan, ennek alapján nem fogadható be.

    [7] A jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az elvi kérdés az volt, hogy ha a kereseti követelés marasztalásra irányul, de az első- és a másodfokú bíróság közbenső ítélettel csak a jogalap fennállásáról dönt, akkor ez az eredetileg marasztalásra irányuló pert átváltoztatja-e megállapítási perré. Az e kérdésben való döntés jogértelmezési kérdésben való döntés, melynek vizsgálatára – alaptörvény-ellenesség hiányában – az Alkotmány­bíróságnak nincs hatásköre. A jogértelmezés a rendes bíróságok, a jogegység biztosítása pedig kifejezetten a Kúria feladata; az Alkotmánybíróság pusztán a bírósági jogértelmezés helyességének kérdésében nem foglalhat állást. Az Alkotmánybíróság továbbá már a 3325/2012. (XI. 12.) AB végzésben kifejtette, ezzel kapcsolatos gyakorlata pedig azóta is töretlen, hogy „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. […] [A]z Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}

    [8] 5. Mivel tehát a jogértelmezési kérdésben való döntés önmagában nem sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, és más, anyagi jogi alkotmányellenesség sem merült fel, az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.V.20.746/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.


      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Handó Tünde s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Pokol Béla s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      09/12/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. Pfv.V.20.746/2019/2 of the Curia (damages; value of the subject matter of the action; action for establishment)
      Number of the Decision:
      .
      3024/2020. (II. 10.)
      Date of the decision:
      .
      01/28/2020
      .
      .