Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00131/2016
Első irat érkezett: 01/21/2016
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.Kpk.45/934/2015/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (egyenlő bánásmód követelménye)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/29/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.Kpk.45/934/2015/5. számú végzése és az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/328/2/2015. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alktománybíróságól.
Az indítványozó ülnökválasztáson jelöltként kívánt indulni. Az illetékes polgármester javaslatában meghatározott szempontoknak (felsőfokú végzsettség, korábban ülnökként már tevékenykedett) nem felelt meg az indítványozó, aki ezt követően az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, mivel álláspontja szerint kedvezőtlen bánásmódban részesült. Az EBH kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel hatáskörének hiányát állapította meg. Az EBH végzése ellen az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, azonban kérelmét a bíróság elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet sérti a jogegyenlőséget, a diszkrimináció tilalmába ütközik, valamint sérti a közhivatal viseléséhez való jogot, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot. .
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.Kpk.45/934/2015/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXIII. cikk (8) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_131_0_2016_inditvany_anonim.pdfIV_131_0_2016_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3155/2016. (VII. 22.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/05/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.07.05 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3155_2016 AB végzés.pdf3155_2016 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.Kpk.45/934/2015/5. számú végzése és az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/328/2/2015. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.Kpk.45/934/2015/5. számú végzése, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH/328/2/2015. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
      [2] Az indítványozó alkotmányjogi panasza alapjául előadta, hogy bírósági ülnökválasztáson jelöltként kívánt indulni. A többszörös túljelentkezésre tekintettel az illetékes polgármester javaslatában további szempontokat jelölt meg, amelyeknek (felsőfokú végzettség, korábban ülnöki gyakorlat) nem felelt meg, ezért nem javasolták ülnöknek megválasztani. Az indítványozó ezért az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (továbbiakban: EBH) fordult, mivel álláspontja szerint kedvezőtlen bánásmódban részesült. Kérte az EBH-t annak megállapítására, hogy az illetékes polgármester megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és hogy tiltsa meg a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Az EBH az indítványozó kérelmét – hatáskörének hiányát megállapítva – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az EBH végzése ellen az indítványozó közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a bíróság végzésben elutasított.
      [3] Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt az EBH, valamint a bíróság végzései ellen. Álláspontja szerint a támadott végzések több ponton is sértik az Alaptörvényt.
      [4] Az EBH azzal, hogy végzésben hatáskörének hiányát állapította meg, az indítványozó szerint megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljárás követelményét. Az indítványozó szerint ugyanis érdemben kellett volna a kérelmet vizsgálni és határozatot kellett volna a hatóságnak hoznia. Erre alapozta az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét is, mivel – álláspontja szerint – az érdemi vizsgálatot igénylő anyagi jogi kérdésben hozott hatósági végzés ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmét a bíróság anélkül utasította el, hogy nyilvános tárgyalást tartott volna, ahol lehetősége lett volna érveit előadni. Ezen túlmenően sérelmezte, hogy nem kérhette három hivatásos bíróból álló tanács eljárását, és felülvizsgálati kérelemmel sem élhetett a Kúria felé.
      [5] Az indítványozó utalt arra, hogy az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése kimondja, a törvény előtti egyenlőséget, míg az Alaptörvény 27. cikk (2) bekezdése szerint: „[t]örvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.” Az indítványozó szerint az Alaptörvény ezen rendelkezésire tekintettel az EBH (és a bíróság is) megsértették az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésében rögzített közhivatal viseléséhez való jog tekintetében a XV. cikk (2) bekezdésébe foglalt egyenlő bánásmód követelményét.
      [6] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában számos alkotmánybírósági határozatot is megjelölt.
      [7] Az Alkotmánybíróság elsőként megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadásának törvényi feltételeit.
      [8] Az Abtv. 30. §-a értelmében az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.Kpk.45.934/2015/5. számú végzését 2015. november 4. napján kézbesítették.
      [9] Az alkotmányjogi panaszt 2016. január 4-én – a határidő utolsó napján – személyesen nyújtották be.
      [10] Az indítványozó az alapügyben kérelmezőként lépett fel, majd a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztője, e tekintetben az érintettsége megállapítható.
      [11] Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. §-át, mint az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezést, valamint az Alaptörvény több szakaszát. Ezek tekintetében az alaptörvény-ellenességet állítva annak indokait is előadta az indítványozó. Indítványában egyértelműen megjelölte, hogy mely végzések tekintetében kéri az alkotmánybírósági eljárás lefolytatását. Az indítvány az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek tehát e tekintetben megfelel.
      [12] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alap­vető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [13] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó az Alaptörvény sérelmét arra alapozta, hogy a bírósági ülnök jelölés során alkalmazott szempontok tekintetében olyan megkülönböztetést alkalmaztak, amelyet az EBH-nak érdemi eljárásban kellett volna vizsgálnia. Ezzel szemben az EBH az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §-ban foglaltakra hivatkozott, és tekintettel arra, hogy az indítványozó (az alapügybeni kérelmező) nem jelölt meg olyan védett tulajdonságot, mely ebbe a körbe tar­tozna, hatáskörének hiányát állapította meg.
      [14] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét jogvitákban való ítélkezés, ahogyan a jogalkalmazói jogértelmezés felülbírálata sem. Kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és amennyiben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet észlel, azt kiküszöbölve, az alapjogi sérelmet orvosolja. A fentieket összegezve azonban az indítványozó nem a sérelmezett végzések alkotmányossági vizsgálatát kérte, hanem következetesen az EBH-nak az egyén védett tulajdonságait illetően kialakított jogértelmezését kifogásolta. Azonban mind az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, mind az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak ez nem lehet a feladata. {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]; 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]}.
      [15] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/21/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3155/2016. (VII. 22.)
          Date of the decision:
          .
          07/05/2016
          .
          .