A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló része (preambuluma) 4. pontja, 11. cikkének (1)–(4) bekezdései, 16. cikke és 27. cikke alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Szabadság és Reform Intézet Alapítvány az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti kivételes (közvetlenül hatályosuló jogszabály elleni) alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben – egyebek mellett – a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) (a továbbiakban: Ár.) a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló része (preambuluma) 4. pontja, 11. cikkének (1)–(4) bekezdései, 16. cikke, 27. cikke alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel azok az indítványban támadott többi rendelkezéssel együtt, összességükben sértik az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésében foglalt tilalmat.
[2] 2. Az indítványozó indítványában kifejtette, hogy a támadott rendelkezések egymással összefüggésben olyan közjogi rendszernek képezik jogi alapját, amelynek célja a hatalom hosszú távú, kizárólagos birtoklása; az ezt megvalósító kormányzati tevékenység pedig felszámolja a demokrácia fő garanciáját képező hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét, meggyengítve egyben a jogállam intézményeit is. Ez az indítványozó szerint olyan alkotmányos jogsérelmet hoz létre, mely minden magyar természetes személyt és szervezetet érint, akik ennek orvoslására kötelesek az Alkotmánybírósághoz fordulni az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése alapján.
[3] 3. Az Alkotmánybíróság a 3012/2012. (VI. 21.) AB végzésében az indítvány többi elemét visszautasította, és az Ár. támadott rendelkezései elkülönített vizsgálatáról döntött.
[4] 4. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a panasz lényeges formai és tartalmi követelménynek nem felel meg, mivel – az AB végzésben kifejtett indokokkal megegyezően – az Ár.-nak a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló része (preambuluma) 4. pontja, 11. cikkének (1) és (2) bekezdései és 16. cikke tekintetében sem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége. Ennek alapján az indítvány az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek nem felel meg. Az Alkotmánybíróság megállapítja továbbá, hogy a panasz tartalmát tekintve absztrakt, utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott szervek és személyek élhetnek. Az Indítványozó nem tartozik ebbe a körbe, így nem rendelkezik az ilyen eljárás kezdeményezéséhez törvény által előírt indítványozói jogosultsággal. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasznak az Ár. kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló része (preambuluma) 4. pontjára, 11. cikkének (1)–(4) bekezdéseire, 16. cikkére és 27. cikkére vonatkozó részét az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
. |
| |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |