A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 61/2012. (IV. 27.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 61/2012. (IV. 27.) OVB határozatában (a továbbiakban: OVBh.) megtagadta a hitelesítését annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, amelyen a következő kérdés szerepelt: „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”. Az OVBh. közvetlen előzménye, hogy az Alkotmánybíróság 20/2012. (IV. 21.) AB határozatában (a továbbiakban: ABh.) megsemmisítette az OVB korábban ugyanezen kérdés tárgyában hozott, a népszavazási aláírásgyűjtő ívet hitelesítő OVB határozatot [11/2012. (I. 16.) OVB határozat] azért, mert az aláírásgyűjtő ív benyújtása és az OVB határozat meghozatala között az Országgyűlés elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.), amelynek 72–73. §-ai olyan tartalommal rendezik a polgármesterek összeférhetetlenségét, amilyen tartalommal a feltenni kívánt kérdés alapján a jogalkotónak rendeznie kellene. Az Alkotmánybíróság sem a választói, sem a jogalkotói egyértelműség tekintetében nem látta kiírásra alkalmasnak a népszavazási kérdést, mivel úgy a választók, mint a jogalkotó számára bizonytalanságot okozhatott volna, hogy egy érvényes jogszabály tartalmával lényegében azonos kérdést kívántak feltenni az aláírásgyűjtő íven.
[2] Az OVBh. ellen az aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérő magánszemélyek emeltek kifogást, a törvényes határidőn belül. Álláspontjuk szerint az OVBh. törvénysértő, mert az Mötv. még nincsen hatályban, így a kérdést hitelesíteni kellett volna. Úgy vélték, hogy az Alkotmánybíróság maga sértette meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § d) pontjában foglalt jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azáltal, hogy érvényes, de még nem hatályos törvény alapján tartotta hitelesítésre alkalmatlannak a népszavazási kérdést. Végezetül a kifogást tévők sérelmezik az Alkotmánybíróság hatáskörét a kifogás elbírálására.
[3] 2. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben hatáskörét az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 20. cikkére alapozta, amely a már hatályon kívül helyezett Alkotmány 28/E. §-át rendelte továbbra is alkalmazni az Alaptörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben a népszavazási eljárás során. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) a Ve.-t módosító 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. új 156. § (2) bekezdését, amely szerint az EtAmtv. megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. Tekintettel arra, hogy jelen ügyben továbbra is ugyanazt a népszavazási kérdést bírálja el az Alkotmánybíróság, ugyanazon eredeti ügy alapján, amely még 2012 előtt indult, az Alkotmánybíróság megállapította hatáskörét.
[4] 3. A kifogás nem alapos. Az OVB kifogással támadott határozatában megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán feltett kérdés nem felel meg a 20/2012. (IV. 21.) AB határozatokban foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság az OVBh. indokolásával egyetértve, az abban foglalt indokok alapján – az ABh.-ban foglalt korábbi indokolását fenntartva – az OVBh.-t helyben hagyta. Az Alkotmánybíróság egyebekben megjegyzi, hogy mivel az Alkotmánybíróság hatásköre a Ve. 130. §-a alapján jogorvoslati jellegű, ezért az Alkotmánybíróság határozata köti az OVB-t. Emiatt a kifogástevők azon érvelése, mely szerint az OVB-re nem kötelezőek a kifogással támadott határozatban hivatkozott alkotmánybírósági határozatok, nem helytálló [3/2012. (I. 22.) AB határozat, (35)]. Az indítványozó azon érveit pedig, amelyek szerint érvényes, de még nem hatályos jogszabály milyen joghatással bír valamely népszavazási kérdésre, az Alkotmánybíróság az ABh.-ban már elbírálta [ABh., (33)].
[5] Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke |
| |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |