Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Dtv. I.), valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Dtv. II.) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Dtv. I. 3. § (1), (2) bekezdése - amely szerint a kettős árfolyam alkalmazása semmis, helyette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazását írja elő - ellentétes a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéssel. Indokolásul előadja, hogy a Dtv. I. a szerződéses kikötés semmisségét állapítja meg, amely a kölcsönszerződés részleges érvénytelenségét jelenti, míg a Hpt. 213. § (1) bekezdésének c) pontja a kölcsönszerződés teljes semmisségét eredményezi. Ez - az indítványozó véleménye szerint - sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, illetve a jogbiztonság követelményét. A Dtv. I. 3. § (1) és (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény M. cikk (2) bekezdés szerinti fogyasztóvédelem elvével, mivel a Dtv. 3. § (1) és (2) bekezdését megalapozó, általános miniszteri indokolásban felhozott "teljesíthetetlenség-elkerülési" fogyasztóvédelmi érv nagyvonalúsága okán hibásan került sor a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségének korlátozására. Ezért a rendelkezés sérti a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való jogát is.
A Dtv. II. 37. § (1), (2) és (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a fogyasztóknak meg kell jelölniük azt az érvénytelenségi jogkövetkezményt, amelyet a bíróságtól kérnek a megállapítási perek helyett. Az indítványozó álláspontja szerint a Dtv. II. idézett szakasza ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal, mivel a Dtv. II. tárgybeli rendelkezései kifejezetten hátráltatják a perek és elszámolási viták mielőbbi lezárását. Ellentétes továbbbá az M. cikk (2) bekezdésében szabályozott fogyasztóvédelem elvével, mivel - az indítványozó szerint - kizárja az eredeti állapot visszaállításának lehetőségét. Sérti továbbá a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való jogot, ugyanis kizárja a tisztán megállapítási kereset előterjeszthetőségét. Az indítványozó hivatkozik továbbá az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvének sérelmére, hiszen a sérelmezett rendelkezések a Dtv. II. hatálya alá eső személyt a Dtv. II. hatálya alá nem eső harmadik személyekhez viszonyítva hátrányos helyzetbe hozza a jogérvényesítési lehetőségek terén..
. |