Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00717/2015
Első irat érkezett: 03/05/2015
.
Az ügy tárgya: a Kúria Bfv.II.888/2014/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (rablás bűntette)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/22/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a alapján - a Kúria rablás bűntette és más bűncselekmények tárgyában hozott Bfv.II.888/2014/6. számú végzése és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75. § (1) bekezdése, 76. § (1) bekezdése és a 423. § (1) bekezdése megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntések és a hivatkozott jogszabály sértik a tisztességes bírósági eljáráshoz [XXVIII. cikk (1) bekezdés], illetve a jogorvoslathoz való jogát [XXVIII. cikk (7) bekezdés], a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], a IV. cikk (2) bekezdésében foglaltakat, a törvény előtti egyenlőség elvét [XV. cikk (2) bekezdés], a diszkrimináció tilalmát [XV. cikk (1) bekezdés] és az ártatlanság vélelmét [XXVIII. cikk (2) bekezdés]. Hozzáteszi, a döntések és a jogszabály is ellentétes az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a T) cikk (3) bekezdésében foglaltakkal..
.
Támadott jogi aktus:
    a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 423. § (1) bekezdés 75. § (1) bekezdés 76. § (1) bekezdés
    a Kúria Bfv.II.888/2014/6. számú végzése
    a Debreceni Törvényszék 1.Bf.109/2012/2. számú ítélete
    a Debreceni Járásbíróság 45.B.627/2010/13. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
Q) cikk (2) bekezdés
Q) cikk (3) bekezdés
T) cikk (3) bekezdés
IV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_717_5_2015_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_717_5_2015_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_717_0_2015_inditvany_anonimizált.pdfIV_717_0_2015_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3232/2015. (XI. 23.) AB végzés
    .
    Az ABH 2015 tárgymutatója: bizonyítékok felülmérlegelése
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/17/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.11.17 8:30:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3232_2015_végzés.pdf3232_2015_végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75. § (1) bekezdése, 76. § (1) bekezdése, 423. § (1) bekezdése, a Kúria Bfv.II.888/2014/6. számú végzése, a Debreceni Törvényszék 1.Bf.109/2012/12. számú ítélete és a Debreceni Városi Bíróság 45.B.627/2010/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó elítélt – jogi képviselő nélkül eljárva − 2015. február 4-én – postai úton – a Kúriához alkotmányjogi panasz indítványt nyújtott be, amelyet hiánypótlási felhívás alapján kiegészített.

      [2] 1.1. A 2015. február 4-én benyújtott és az Alkotmánybírósághoz 2015. március 15-én érkezett indítvány, valamint a 2015. június 12-én az Alkotmánybírósághoz érkezett indítvány-kiegészítés az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be) 75. § (1) bekezdése, 76. § (1) bekezdése, 423. § (1) bekezdése, továbbá az Abtv. 27. §-a alapján a Kúria Bfv.II.888/2014/6. számú végzése, a Debreceni Törvényszék 1.Bf.109/2012/12. számú ítélete és a Debreceni Városi Bíróság 45.B.627/2010/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányul. Az indítványozó kérte a támadott jogerős ítélet végrehajtásának a felfüggesztését is az Abtv. 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

      [3] 1.2. Az indítványozót a Debreceni Városi Bíróság 2011. november 15-én kelt 45.B.627/2010/13. számú ítéletével 1 rendbeli rablás bűntette [Btk. 321. § (1), (2) bekezdés] és 1 rendbeli testi sértés vétsége [Btk. 170. § (1), (4) és (7) bekezdés] miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.
      [4] A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2013. március 18. napján jogerőre emelkedett 1.Bf.109/2012/12. számú ítéletével a testi sértés vétségét testi sértés bűntettének [Btk. 170. § (1), (4) bekezdés első fordulata] minősítette és a börtönbüntetés tartamát 2 év 8 hónapra súlyosította, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának a próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte, továbbá az indítványozót 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A büntetés súlyosításának indoka az volt, hogy a másodfokú bíróság a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés vonatkozásában – a tényállás pontosítása tekintetében lefolytatott bizonyítás után – a gondatlanság helyett szándékosságot állapított meg.
      [5] A Kúria 2014. november 12-én hozott Bfv.II.888/2014/6. számú végzésével a felülvizsgálati indítványt elutasította és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

      [6] 1.3. Az indítványozó álláspontja szerint a Be. 75. § (1) bekezdése, 76. § (1) bekezdése, 423. § (1) bekezdése, valamint a Kúria Bfv.II.888/2014/6. számú végzése, a Debreceni Törvényszék 1.Bf.109/2012/12. számú ítélete és a Debreceni Városi Bíróság 45.B.627/2010/13. számú ítélete sértik a tisztességes eljáráshoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] való jogát, továbbá a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának követelményét [Q) cikk (2) és (3) bekezdés] és a jogforrási hierarchiát [T) cikk (3) bekezdés]. Az indítványozó az Alaptörvény Q) cikk (2)–(3) bekezdésének sérelmével kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkében foglalt tisztességes eljárás és az ésszerű időn belül történő eljárás követelményeire is utalt.
      [7] Álláspontja szerint a Be. sérelmezett rendelkezései azért alaptörvény-ellenesek, mert a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. Esetében a jogerős ítélet nem a számára kedvező orvosszakértői véleményt vette figyelembe és a felülvizsgálati eljárásban ezen rendelkezések folytán a Kúria sem változtatott a tényálláson. A támadott jogszabályhelyek álláspontja szerint azért ütköznek a B) cikk (1) bekezdésébe, mert megfogalmazásuk homályos és többes értelmezésre ad lehetőséget.
      [8] Az indítványozó szerint a támadott bírósági határozatok a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát sértik [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés], mert a kedvezőbb orvosszakértői véleményt nem tették a tényállás részévé. Vitatja továbbá a testi sértés vonatkozásában a maradandó fogyatékosság és a szándékos elkövetés megállapítását.
      [9] Az indítványozó a jogerős ítélet végrehajtásának a felfüggesztését is kérte.

      [10] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen a Be. támadott rendelkezései és az ügy érdemében hozott bírói döntések elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai feltételeit vizsgálta.
      [11] Ennek során megállapította, hogy az indítványozó az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezéseket megjelölte [Abtv. 26. § (1) bekezdését, és 27. §-át], valamint a határidőben előterjesztett alkotmányjogi panasz benyújtásra jogosulttól származik [Abtv. 51. § (1) bekezdés], és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségét kimerítette [Abtv. 27. § b) pont].
      [12] Az indítványozó a határozott kérelem követelményei közül az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglaltakat azonban csak részben teljesítette.
      [13] Az Abtv. 26. § és 27. §-a értelmében az indítványozó alkotmányjogi panaszt kizárólag az Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmére alapítottan terjeszthet elő. Következésképpen a Q) cikk (2)–(3) bekezdésére és a T) cikkre alapított indokait az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhatta. {3115/2014. (IV. 17.) AB végzés, Indokolás [20]}
      [14] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének megsértésére hivatkozással alkotmányjogi panasz előterjesztésére csak kivételes esetekben – a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának, illetve a kellő felkészülési idő követelményének megsértése esetén – van lehetőség. {3143/2015. AB határozat, Indokolás [31]} Az indítványozó ilyen körülményeket nem jelölt meg, így ezen cikkel összefüggő egyéb indokait az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhatta.
      [15] Az indítványozó a Be. 75. § (1) bekezdése, 76. § (1) bekezdése, 423. § (1) bekezdése, vonatkozásában nem terjesztett elő alkotmányjogi szempontból értékelhető indokolást arra nézve, hogy azok miért ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével. Ennek következtében az indítvány ezen része nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt követelménynek.

      [16] 3. Az Alkotmánybíróság ezt követően az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának az Abtv. 27. § a) pontja és 29. §-a szerinti tartalmi követelményeit vizsgálta.
      [17] Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
      [18] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [19] Az indítványozó a támadott bírói döntéseket azért tartotta az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütközőnek, mert a számára kedvező szakértői véleményt a bíróságok nem vették figyelembe, továbbá a mérlegelés során a testi sértés vonatkozásában megállapították a maradandó fogyatékosságot és a szándékos elkövetést.
      [20] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt rámutat, hogy az Abtv. 27. §-ából következően nem tekinthető a bírósági szervezetrendszer egyik felülbírálati fórumának, és valójában e hatásköre is – az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának védelmén keresztül – az Alaptörvény védelmét biztosítja [Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdés]. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések ezért önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére. Ellenkező esetben az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}
      [21] Az indítványozó tehát alkotmányjogi panaszával valójában a bíróság ítéletének felülmérlegelését kívánja elérni. Az Alkotmánybíróság jogköre azonban az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Következésképpen a bizonyítékok bírói mérlegelésének, és a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel. {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]} Nem rendelkezik hatáskörrel az Alkotmánybíróság arra sem, hogy a bíróság felülbírálati jogköréhez tartozó – szakjogi – kérdésekben állást foglaljon. {3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [28]}
      [22] A kifejtett indokok alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontjai alapján visszautasította.

      [23] 4. Az alkotmányjogi panasz visszautasítására tekintettel az Alkotmánybíróságnak nem kellett határoznia az indítványozó által az érintett bírói döntés végrehajtásának a felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem tárgyában.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/05/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3232/2015. (XI. 23.)
          Date of the decision:
          .
          11/17/2015
          .
          .