Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00487/2022
Első irat érkezett: 02/16/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Bhar.I.1059/2021/9. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kiskorú veszélyeztetése; testi sértés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/08/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Márki Zoltán Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - tartalmában az Abtv. 27. §-a alapján - a Debreceni Törvényszék 24.B.238/2020/55. számú ítélete, a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.176/2021/9. számú ítélete és a Kúria Bhar.I.1059/2021/9. számú végzése vizsgálatát kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót - büntetőeljárás I. rendű vádlottját - az elsőfokú bíróság társtettesként elkövetett testi sértés vétsége és garázdaság bűntette miatt pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést az indítványozó tekintetében téves jogi minősítés miatt. Az indítványozó védője az elsőfokú ítélet ellen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az indítványozó bűnösségét kiskorú veszélyeztetésének bűntettében is kimondta, a büntetést hatvan nap elzárásra súlyosította. Az indítványozó a másodfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, a Kúria mint harmadfokú bíróság az indítványozó tekintetében a másodfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a panasszal támadott bírói döntések meghozatalára olyan büntetőeljárás keretében került sor, amely során a fegyverek egyenlősége, az indítványozó hatékony védelemhez való joga és a funkciómegosztás követelménye nem volt biztosított, amely a tisztességes eljáráshoz való joga helyrehozhatatlan sérelméhez vezetett..
.
Támadott jogi aktus:
    a Debreceni Törvényszék 24.B.238/2020/55. számú ítélete, a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.176/2021/9. számú ítélete és a Kúria Bhar.I.1059/2021/9. számú végzése
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_487_6_2022_ind_kieg_egys.szerk_anonim.pdfIV_487_6_2022_ind_kieg_egys.szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3500/2022. (XII. 20.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/29/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.11.29 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3500_2022 AB végzés.pdf3500_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Debreceni Törvényszék 24.B.238/2020/55. számú, a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.176/2021/9. számú ítélete és a Kúria Bhar.I.1059/2021/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A jogi képviselővel (dr. Gönczi Mónika Patrícia ügyvéd) indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
      [2] Az indítványozó által kifogásolt, megtámadott határozat a következő.
      [3] A Debreceni Ítélőtábla a 2021. június 7-én meghozott Bf.II.176/2021/9. számú és – a Kúria mint harmadfokú bíróság 2022. január 11-én kihirdetett Bhar.I.1059/2021/9. számú végzése folytán – jogerős, a Debreceni Törvény­szék 2021. március 1-jén meghozott 24.B.238/2020/55. számú ítéletét megváltoztató döntésével bűnösnek mondta ki az indítványozót kiskorú veszélyeztetése bűntettében, testi sértés bűntettének kísérletében, vala­mint garázdaság bűntettében.

      [4] 1.1. A vádirati tényállás szerint a 12 éves sértett 2017. szeptember 22-től 2018. április 23-ig egy háztartásban élt az I. rendű terhelt indítványozóval, aki a nagyanyja, továbbá a gyámja is volt, a II. rendű terhelttel, aki az édesapja, valamint a III. rendű terhelttel, aki a nagyapja. 2017. szeptember 22. napját követően – pontosabban meg nem határozható időponttól – 2018. április 23-ig az I. rendű és a II. rendű terhelt a sértett rosszalkodása esetén büntetésként sértő, megalázó, durva, erőszakos módon bánt vele, folyamatosan trágár szavakkal és kifejezésekkel illette, több alkalommal kis erővel arcon ütötte, ugyancsak több alkalommal kis erővel vékony vesszővel a hátára ütött, valamint előfordult, hogy nem, vagy csak ételmaradékot adott neki enni. Ezen bántalmazások következtében a sértettnek sérülései nem keletkeztek.
      [5] 2018. március 30-án az iskolából hazafele az I. rendű terhelt szóváltásba keveredett a sértettel és veréssel fenyegette a család által tartott kutya elszökése, valamint az iskolából érkező rendszeres panaszok miatt. Hazaérve a sértett az I. rendű terhelt engedélye nélkül el akart menni a közeli halastóra, így mindezek miatt az I. ­rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt hangosan veszekedni, kiabálni kezdett a sértettel. A II. rendű terhelt a sértettel kiment az utcára, majd a sértettet a pulóverénél fogva a feje magasságáig emelte és onnan földre ejtette, ezt követően több alkalommal kis erővel a hátán megrúgta. Az I. rendű és a III. rendű terhelt is kiment az utcára, ahol az I. rendű terhelt egy fagallyal több alkalommal kis-közepes erővel testszerte ütötte meg a sértettet, míg a III. rendű terhelt egy hengeres fanyélből és rozsdás állagú fémhegyből álló szerszámmal fenyegetően hadonászni kezdett a sértett hasa és háta irányába azért, hogy a sértettet megfélemlítse, közben szitkozódott. A sértett attól való félelmében, hogy a III. rendű terhelt megsebesíti, valamint az I. rendű és a II. rendű terhelt tovább bántalmazza, elszaladt a helyszínről. A II. rendű terhelt a sértett után szaladt, majd egy fagallyal több alkalommal kis-közepes erővel a hátán és a fején megütötte. Míg a sértett segítségért kiabált, addig a II. rendű és a III. rendű terhelt trágár szavakat kiabált a sértett után. A sértett édesanyja – mindezt hallva – kiment az utcára, és felszólította a II. rendű terheltet, hogy ne üsse a sértettet, különben értesíti a rendőrséget.
      [6] Az ügyészség az I. rendű és a II. rendű terheltet a 2018. március 30-i cselekmények miatt testi sértés és garázdaság bűntettével, a III. rendű terheltet életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletével, a 2017. szeptember 22. napját követően – pontosabban meg nem határozható időponttól – 2018. április 23-ig terjedő időszakban elkövetett cselekmények miatt az I. rendű és a II. rendű terheltet kiskorú veszélyeztetése bűntettével is vádolta.
      [7] Az elsőfokú bíróság a vádirattal – érdemben – egyező tényállás alapján mindhárom terheltet testi sértés vétségében és garázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek.
      [8] Kétirányú, az ügyészség, valamint az I. rendű, a II. rendű terhelt, továbbá e terheltek védőinek fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, s – a garázdaság bűntettére vonatkozó ítéleti rendelkezést helybenhagyva – testi sértés bűntettében és kiskorú veszélyeztetése bűntettében állapította meg mindhárom terhelt bűnösségét.
      [9] Mindhárom terhelt esetében védelmi másodfellebbezés alapján eljárva a Kúria mint harmadfokú bíróság a 2022. január 11-én kihirdetett Bhar.I.1059/2021/9. számú végzésével a másodfokú ítéletet – mindhárom terhelt tekintetében – helybenhagyta.

      [10] 1.2. Az I. rendű terhelt indítványozó ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Debreceni Törvényszék 24.B.238/2020/55. számú, a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.176/2021/9. számú ítélete és a Kúria Bhar.I.1059/2021/9. számú végzése ellen.
      [11] Indítványában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozva kérte a bírósági döntések megsemmisítését. Álláspontja szerint az eljárás során nem volt egyértelmű a terheltek, valamint védőik számára, hogy a vádhatóság melyik terheltet milyen bűncselekmény elkövetésével vádolja. Sérelmezte továbbá, hogy a nyomozás során sorozatos és tendenciózus jogsértések valósultak meg, amelyek megfelelő orvoslást a bírósági eljárás során sem nyertek, mivel a törvénysértően beszerzett bizonyítékokat fenntartás nélkül felhasználták az eljáró bíróságok. Álláspontja szerint mindez sérti a fegyverek egyenlőségének elvét, a terhelt hatékony védelemhez való jogát és a funkciómegosztás követelménye sem volt biztosított.

      [12] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Ehhez képest az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva először azt vizsgálta meg, hogy az alkotmány­jogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.

      [13] 2.1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-ára hivatkozva terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
      [14] Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján hatvan napon belül lehet benyújtani, az indítványozó az alkotmányjogi panaszát a törvényi határidőn belül terjesztette elő. Jogi képviselő útján jár el, a jogi képviselő a meghatalmazását csatolta.
      [15] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt határozott kérelem feltételeinek megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntéseket, indokolja azok Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítésüket.

      [16] 2.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § és 29. §-ában foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
      [17] Az indítványozó az alapügyben, a büntetőjogi felelősségéről döntést hozó első-, másod- és harmadfokú határozatokat támadta, mely döntések az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz tárgyai lehetnek.
      [18] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz előterjesztését megelőzően a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az egyedi ügyben érintettség megállapítható, mivel az indítványozó az alkotmányjogi panasszal támadott ügyekben terhelt volt.

      [19] 2.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [20] Az indítványozó (az alapügyben I. rendű terhelt) az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy ügyében nem kapott tájékoztatást arról, hogy melyik vádlott milyen bűncselekmény elkövetésével volt megvádolva, továbbá a bíróságok törvénysértő bizonyítékokra alapozva állapították meg a büntetőjogi felelősségét. Mindez sérti a fegyveregyenlőség, a funkciómegosztás elvét, valamint a védelemhez való jogot.
      [21] Az Alkotmánybíróság a következőkre mutat rá.
      [22] Az alapügyben eljáró bíróságok határozataiból egyértelműen kitűnik, hogy választ adtak az indítványozó – indítványában felvetett – kifogásaira. Ehhez képest az indítványozó valójában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmének állításával részint megismételte az egyébként ez eljárás során az alapügy III. rendű terheltje és védője – és nem az indítványozó – által az első-, illetve a másodfokú eljárással és döntéssel szemben felhozott, és a harmadfokú bíróság által már megválaszolt kifogásait. Másfelől az indítvány a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységével kapcsolatban is olyan – az alapeljárás során egyébként szintén nem vitatott – sérelmet állított (a bizonyítékok törvényessége kapcsán), amelyet a bíróságok döntéseikben hivatalból vizsgáltak (vizsgálniuk is kellett) és erről a határozataik indokolásában számot adtak.
      [23] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány egyik elemében sem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, következésképpen nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

      [24] 3. Ekként az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          alkotmánybíró




          . Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Márki Zoltán s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/16/2022
          .
          Number of the Decision:
          .
          3500/2022. (XII. 20.)
          Date of the decision:
          .
          11/29/2022
          .
          .