Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §- a valamint 28. §- a alapján - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.Kpk.45.745/2017/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 14. § (1) bekezdése, 15. § (2a) bekezdése, 16. § (2) bekezdése, 18. § (1) és (4) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 148. § (1) bekezdése, 152. § (3) bekezdése, a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet 5. § (4) bekezdése és 15. §-a, 1. mellékletének 1.1.3. pontja, 9. pontja, és 11. pontja, valamint az 1/2012. (X. 15.) OBT ajánlás 3.8. pontja, 5. pontja, 6. pontja, 7.3. pontja és 13. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 98/2017. (II. 17.) OBHE számú határozattal kiírt bírói pályázat eredményével - mely alapján nem nevezték ki az indítványozót bíróvá - szemben kifogást nyújtott be a bírósághoz, mely az indítványozó kifogását elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése azért sértette meg a tisztességes eljáráshoz való alapjogát, mert nem derítette fel a tényállást, a kérelemhez kötöttség alapelvét nem merítette ki, az ellenkérelem mellékleteit nem postázta részére, továbbá az eljárás alatt az iratokat nem ismerhette meg arra hivatkozással, hogy azok személyes adatokat tartalmaznak.
Az indítványozó álláspontja szerint a Bjt. 15. § (2a) bekezdése azért sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert nem biztosítja azt, hogy a bírói tanács a pályázók meghallgatása előtt a pályázókat tájékoztassa arról, hogy a bírói tanács az ún. szubjektív pontok megállapításánál milyen szempontokat vesz figyelembe.
Az indítványozó álláspontja szerint a Bjt. 16. § (2) bekezdése, 21. § (6) bekezdése és 21. § -a nem biztosít jogorvoslati lehetőséget a törvényszék elnökének vonatkozó (ún. rangsorfordítás) döntésével szemben, továbbá a Bjt. 14-21. §-ai nem biztosítják a kifogást előterjesztő félnek, hogy az összes pályázati eljárás iratanyagát megismerhesse, ami sérti a jogorvoslathoz való jogát.
Az indítványozó álláspontja szerint a Bjt. 18. § (1) bekezdése azért alaptörvény-ellenes, mert nem biztosítja azt, hogy az OBH elnöke a köztársasági elnökhöz való felterjesztés tényéről tájékoztassa a rangsor első helyén álló pályázót, továbbá a Bjt. 18. § (4) bekezdése azért sérti a jogorvoslathoz való jogát, mert nem biztosítja az OBH elnökének a rangsor megváltoztatására vonatkozó döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés nemzetközi egyezményekben (Római Egyezmény, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Európai Unió Alapjogi Chartája) deklarált jogait is sérti..
. |
Támadott jogi aktus:
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 14. § (1) bekezdése, 15. § (2a) bekezdése, 16. § (2) bekezdése, 18. § (1) és (4) bekezdése, 21. § (6) bekezdése.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 148. § (1) bekezdése, 152. § (3) bekezdése.
A bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet 5. § (4) bekezdése és 15. §-a, 1. mellékletének 1.1.3. pontja, 9. pontja, és 11. pontja.
Az 1/2012. (X. 15.) OBT ajánlás 3.8. pontja, 5. pontja, 6. pontja, 7.3. pontja és 13. pontja.
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.Kpk.45.745/2017/5. számú végzése
|