Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00458/2017
Első irat érkezett: 02/06/2017
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.22.007/2015/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelenségének megállapítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/20/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.I.22.007/2015/5. számú ítélete, a Szolnoki Törvényszék 10.P.21.179/2010/14. számú ítélete és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.002/2015/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy adásvételi szerződést kötött olyan ingatlanok tárgyában, amelyekre nézve a bíróság - korábban - vagyonrendezési eljárást rendelt el, és nyilvános pályázatot írt ki. Az ingatlanok országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősülnek. A földhivatal a tulajdonjogát bejegyezte.
A Magyar Állam keresetet nyújtott be az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt, mivel álláspontja szerint az ingatlanok nem lettek volna átruházhatóak. A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a szerződés semmis, a Kúria a döntést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett döntések sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.I.22.007/2015/5. számú ítélete, Szolnoki Törvényszék 10.P.21.179/2010/14. számú ítélete, Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.002/2015/9. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_458_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_458_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3175/2017. (VII. 14.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: tulajdonhoz való jog
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/04/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.07.04 16:30:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3175_2017 AB végzés.pdf3175_2017 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.22.007/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozók jogi képviselőjük útján (dr. Gazdag Péter ügyvéd, 6500 Baja, Köztársaság tér 4. I/4.) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Pfv.I.22.007/2015/5. számú ítélete, valamint a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.002/2015/9. számú és a Szolnoki Törvényszék 10.P.21.179/2010/14. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.

      [2] 1.1. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozók a korábban felszámolt Csépai Tiszamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet utóbb ismertté vált vagyontárgyai közé tartozó ingatlanok tárgyában – vagyonrendezési eljárás keretében kiírt nyilvános pályázat útján – kötöttek adásvételi szerződést. Az ingatlanok közül az egyik országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül. A földhivatal erre az ingatlanra vonatkozóan is bejegyezte a tulajdonjogot, azonban azt előbb az ingatlan korábbi jogcím nélküli használói támadták meg a bíróságon (az adásvételi szerződés érvénytelenségét kérve), majd a felperesek oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága is beavatkozott, felvetve azt is, hogy a Magyar Államon kívül egyáltalán megszerezhette-e más érvényesen az ingatlan tulajdonjogát. Az első fokon eljáró bíróság a szerződést semmisnek minősítette, amit a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett, mivel szükségesnek tartotta a Magyar Állam „perbehívását” és a bizonyítási eljárás kiegészítését.
      [3] A megismételt eljárásban a Szolnoki Törvényszék 10.P.21.179/2010/14. számú ítéletével ismételten megállapította az adásvételi szerződés semmisségét és rendelkezett a Magyar Állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése felől is. A Debreceni Ítélőtábla az első fokú döntést azzal hagyta helyben, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi jogokat gyakorló szervként történő megjelöléséről is rendelkezett. A Kúria ezt követően a felperesek halála miatt az ügy iratait visszaküldte a Debreceni Ítélőtáblának, amely a jogutód perbelépése után meghozta a Pf.II.20.002/2015/9. számú ítéletet, amely lényegében megegyezett a korábbi másodfokú ítélettel. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

      [4] 1.2. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban arra hivatkoztak, hogy a határozatok sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogukat.
      [5] Az indítványozók előadták, hogy a Kúria olyan polgári peres eljárás eredményeként fosztotta meg őket a tulajdonuktól, melyben a felpereseket nem illette meg a perindításhoz szükséges perbeli legitimáció, továbbá a Magyar Állam ex lege tulajdonjoga tévesen került megállapításra, ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése pedig ellentétes az irányadó törvény rendelkezésével és a jogalkalmazással. Állításuk szerint az indítványozók ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonszerzése a Magyar Állammal szemben védelmet élvez.
      [6] A panaszosok a tulajdonjog korlátozhatóságának feltételeivel kapcsolatban hivatkoznak a 2299/B/1991. AB határozatra is és úgy vélik, hogy „az ítéletek – az azok folytán elveszett tulajdonjogunk – kényszerítő ok nélküliek, – egyéb joghátrány okozásának hiányában – nem elkerülhetetlen tulajdonjogi helyzetet eredményeznek”. Szerintük nem szükségszerű az állami tulajdon ingatlan-nyilvántartás útján való bejegyzése sem, így tulajdonjoguk kisajátítás időpontjáig történő fenntartása teremt alaptörvényi szinten egyensúlyt.

      [7] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

      [8] 2.1. Az indítványozók az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-ára alapozzák, amely szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

      [9] 2.2. Az Abtv. 30. § (1) bekezdésének I. fordulata szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozók a sérelmezett ítéletet a bíróság tájékoztatása szerint 2016. november 14. napján vették át, míg az alkotmányjogi panaszt határidőben, 2017. január 12. napján adták postára.
      [10] Az indítványozók jogi képviselővel járnak el. Érvényes, az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó ügyvédi meghatalmazást csatoltak.
      [11] Az alkotmányjogi panasszal támadott határozat az ügy érdemében hozott döntésnek minősül, ellene nincs helye fellebbezésnek, az indítvány tehát e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek.
      [12] Az indítványozók az alapügy alperesei voltak, így érintettségük a támadott bírósági határozatokkal összefüggésben egyértelműen megállapítható.

      [13] 2.3. A befogadhatóság formai feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány megfelel az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott, az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdésekben foglalt formai követelményeknek. Az indítvány az Abtv. követelményeinek megfelelően meghatározza az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, továbbá az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést, valamint kifejezett kérelmet fogalmaz meg az ítélet megsemmisítésére. Az indítványozók az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt Alaptörvényben biztosított jogaiknak sérelmét alkotmányjogilag értékelhető indokolással támasztották alá.

      [14] 2.4. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Ez a feltétel a jelen ügyben benyújtott panasz vonatkozásában nem teljesült.
      [15] Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét az indítványozók arra alapozzák, hogy a Kúria döntése szükségtelen mértékben korlátozza a tulajdonhoz való jogukat, a határozattal elérni kívánt cél más módon is biztosítható lenne, nem szükséges hozzá az adásvételi szerződés semmisségének kimondása.
      [16] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint az alkotmányos tulajdonvédelem a meglévő tulajdonra vonatkozik, a tulajdonhoz való jog nem biztosít jogot a tulajdonszerzésre {pl. 35/1994. (VI. 24.) AB határozta, ABH 1994, 201.; 3387/2012. (XII. 30.) AB végzés [16]; 3078/2017. (IV. 28.) AB határozat [15]; 3021/2014. (II. 11.) AB végzés [14]}. Alapjogi védelem illeti meg az Alkotmánybíróság szerint azt is, akinek a tulajdonszerzéshez kétségtelen jogcíme van {pl. 37/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 246.; 3387/2012. (XII. 30.) AB végzés [16]; 3021/2014. (II. 11.) AB végzés [14]}.
      [17] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen ügyben nem lehet meglévő tulajdonról beszélni, ugyanis az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló per tárgya az alperesek általi tulajdonszerzés jogszerűsége volt, ebben a jogvitában helyezkedett a bíróság az indítványozókkal ellentétes jogi álláspontra. Mivel éppen a tulajdon megszerzése érdekében megkötött szerződés semmisségét állapította meg a bíróság, így nem állapítható meg az indítványozók kétségtelen jogcíme sem a tulajdonszerzéshez.
      [18] Az indítványozók a fentieken túlmenően deklaráltan is különböző jogszabályok megsértésére hivatkozva állítják a határozatok alaptörvény-ellenességét. Az alkotmányjogi panasz ezen érvek vonatkozásában valójában a bírósági döntéseknek nem alkotmányossági, hanem törvényességi szempontú és ténykérdésekben való felülvizsgálatára irányul. A bíróságok eljárásában eldöntendő jogértelmezési, illetve ténykérdések felülmérlegelésére ugyanakkor az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, tartózkodik annak vizsgálatától, hogy a bírósági döntések indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket {pl. 3074/2017. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]; 3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]}.

      [19] 3. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem vetett fel alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést, továbbá nem mutatott rá a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességre, az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/06/2017
          .
          Number of the Decision:
          .
          3175/2017. (VII. 14.)
          Date of the decision:
          .
          07/04/2017
          .
          .