Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00181/2016
Első irat érkezett: 02/02/2016
.
Az ügy tárgya: A Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.762/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (eljáró bíróság kijelölése, előzetes letartóztatás beszámítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - kérte a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.762/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó előadja, hogy a Fővárosi Törvényszék 15.B.1492/2010/402. számú végzésében a 2009. február 10. napjától 2011. május 13. napjáig, majd 2011. június 17. napjától 2011. október 4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időből 1 év időtartamot rendelt beszámítani a jogerős 1 év börtönbüntetésébe. A fellebbezésről szóló tájékoztatásban a bíróság a másodfokú eljárás lefolytatására jogosult bíróságként a Szegedi Ítélőtáblát jelölte meg, noha a másodfokú eljárás lefolytatására a Fővárosi Ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Az indítványozó előadja, hogy a Kúria egy korábban hozott határozatával a Fővárosi Ítélőtáblán működő bírók elfogultsági kifogása miatt jelölte ki a Szegedi Ítélőtáblát, azonban a Kúria kizáró végzése akkor egy adott időszakban - 2003 áprilisában - a Fővárosi Ítélőtáblán működő bírókra volnatkozott, a kijelölés pedig egy akkor folyamatban volt konkrét ügyre.
A Szegedi Ítélőtábla az indítvánnyal támadott jogerős végzésében nem osztotta az indítványozó jogi képviselőjének ezen álláspontját. Továbbá a jogerősen kiszabott 2 év 6 hónap börtönbüntetésébe a 2010. február 10. napjától 2011. május 13. napjáig, majd 2011. június 17. napjától 2011. október 4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számította be. Egyebekben az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta, tehát az 1 éves börtönbüntetésbe a 2009. február 10. napjától 2010. február 9. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekintette beszámítottnak.
Az indítványozó álláspontja szerint nincsen olyan jogi alapja az Ítélőtábla által használt számítási módnak, mely az egy eljárásba foglalt előzetes letartóztatást olyan alapon rendeli beszámítani a két jogerős ítéletbe, hogy az egyikbe annak teljes mértékét beszámítja, míg a másikba csak a maradék időt számolja bele. A bíróság döntése elzárta az indítványozót az összbüntetésbe foglalás lehetőségétől.
Az indítványozó álláspontja szerint a végzés az eljáró bíróság kijelölésének kérdésében megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, mert a jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a Kúria egy korábbi végzését nem lehet önkényesen kiterjesztően értelmezni. Megsértette továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát és törvényes bíróhoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, mert nem állt rendelkezésére hatékony jogorvoslat arra, hogy a Szegedi Ítélőtábla illetékességét vitathassa.
A végzés az előzetes letartóztatás beszámításának vonatkozásában megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, továbbá a XV. cikk (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való jogát, és (2) bekezdése szerinti megkülönböztetés tilalmát, hiszen ha a két ügyben szabadlábon védekezhetett volna, akkor a két, még végre nem hajtott büntetés összbüntetésbe foglalásának nem lett volna akadálya. Továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert olyan beszámítási módot alkalmazott a bíróság mely elzárta az indítványozót az összbüntetésbe foglalás lehetőségétől. .
.
Támadott jogi aktus:
    Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.762/2015/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_181_4_2016_ind_kieg. anonim.pdfIV_181_4_2016_ind_kieg. anonim.pdfIV_181_0_2016_inditvany. anonim.pdfIV_181_0_2016_inditvany. anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3263/2016. (XII. 6.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/29/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.11.29 15:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3263_2016 AB végzés.pdf3263_2016 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.762/2015/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
      [2] Az indítványozóval szemben – mások mellett – különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt volt folyamatban büntetőeljárás, amelynek során az indítványozó – 2011. október 4. napjáig – összesen 2 év, 6 hónap, 20 napot töltött előzetes letartóztatásban. Az ügyben a Kúria harmadfokú, 2014. július 1. napján kihirdetett, Bhar.III.47/2014/23. számú ítéletének eredményeként az elsőfokú ítélet tényállásának meghatározott pontjaiban írt cselekmények tekintetében jogerősen megállapították az indítványozó büntetőjogi felelősségét, és vele szemben 1 év tartamú börtönbüntetést szabtak ki, amelybe beszámítani rendelték az előzetes fogvatartásban töltött teljes időt (a továbbiakban: 1. számú ügy). A Kúria ítéletében az elsőfokú ítélet tényállásának egyéb pontjaiban írt és az indítványozót érintő cselekmények tekintetében az ügyet elkülönítette. Az elkülönített ügyben a Kúria (a Bhar.III.912/2014/2. számú végzésével) a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla a 2015. április 24. napján kelt és jogerős Bf.III.666/2014/11. számú ítéletével az indítványozót bűnösnek mondta ki és 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelybe beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban töltött teljes időt (a továbbiakban: 2. számú ügy).
      [3] A Központi Nyomozó Főügyészség indítványa alapján a Be. XXIX. fejezete szerinti különleges eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2015. augusztus 11. napján kelt, 15.B.1492/2010/402. számú végzésével – figyelemmel arra, hogy a jogerős döntés az előzetes fogvatartás beszámításáról nem a törvénynek megfelelően rendelkezett – az 1. számú ügyben kiszabott börtönbüntetésbe az előzetes fogvatartás időtartamából kizárólag 1 év időtartamot rendelt utólagosan beszámítani. Az indítványozó védője által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a Bpkf.762/2015/2. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, és az indítványozó által előzetes letartóztatásban töltött időből az 1. számú ügyben kiszabott börtönbüntetés tekintetében 1 évet, míg a 2. számú ügyben kiszabott börtönbüntetés tekintetében a fennmaradó részt rendelte beszámítani.

      [4] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében kifejtette, hogy a Szegedi Ítélőtábla a Bpkf.762/2015/2. számú végzése az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését ­sérti.
      [5] Az indítványozó érvelése szerint a támadott végzésben alkalmazott azon jogértelmezés (számítási mód), amely az egy eljárásban foganatosított előzetes letartóztatás időtartamát a fentiekben ismertetett módon rendelte beszámítani a két jogerős ítéletben (1. és 2. számú ügyben) kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe, a törvény előtti egyenlőség elvét sérti. Álláspontja szerint a Szegedi Ítélőtáblának az előzetes fogvatartásban töltött időt mindkét jogerős ítélet tekintetében arányosan kellett volna beszámítania, így a két ítélettel kiszabott szabadságvesztések egyike sem lett volna kitöltöttnek tekintendő és emiatt összbüntetésbe lehetett volna foglalni azokat. Ennek hiányában viszont az indítványozó elesett ettől a lehetőségtől.
      [6] Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való jogának (azon belül a törvényes bíróhoz való jogának) sérelmét okozta, hogy a Szegedi Ítélőtábla a kifogásolt végzés meghozatalára nem rendelkezett illetékességgel. Az indítványozó ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a Kúria a büntetőeljárás folyamán – 2013. április 9. napján, Bkk.I.411/2013/2. számon – valóban hozott egy olyan tartalmú végzést, amelyben az alapügyben – a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának bírái által bejelentett elfogultságra figyelemmel – a másodfokú eljárásból kizárta a Fővárosi Ítélőtáblát és az eljárásra a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki. Ugyanakkor – érvelt az indítványozó – a kijelölés hatálya kizárólag az alapügyre vonatkozott, az nyilvánvalóan nem terjedt ki a fentiekben ismertetett különleges eljárásra is. Ennek következtében sérült a törvényes bíróhoz való joga, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla több mint 3 évvel korábbi személyi állománya azóta megváltozott, így 2016-ban már nem állt fenn a kijelölő végzésben megfogalmazott alkotmányos indok.
      [7] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte az említett végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

      [8] 3. Az Alkotmánybíróság hivatalos értesülése alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtását követően a Kúria – perújítási eljárásban – a 2016. május 2. napján meghozott Bpkf.III.169/2016/7. számú végzésében a perújítási indítványt elsőfokon elutasító végzést megváltoztatva az indítványozónak a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.666/2014/11. számú ítélete folytán jogerősen elbírált cselekménye (azaz a 2. számú ügy) vonatkozásában elrendelte a perújítást, az első és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az indítványozónak a hatályon kívül helyezéssel érintett cselekménye miatt a büntetőeljárást megszüntette.

      [9] 4. Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén. A 67. § (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.
      [10] Figyelemmel arra, hogy a támadott végzés olyan büntetőeljárás során jogerősen kiszabott szabadságvesztés tekintetében rendelkezett – különleges eljárásban – utólagosan az előzetes fogvatartás beszámításáról, amelyet utóbb a Kúria ismertetett végzése megszüntetett, az alkotmányjogi panasz eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
      [11] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 59. §-ára az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszüntette.
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/02/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3263/2016. (XII. 6.)
          Date of the decision:
          .
          11/29/2016
          .
          .