Ügyszám: IV/02228/2017
.
Első irat érkezett: 12/14/2017
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (haszonbérleti szerződés, visszaható hatály)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó haszonbérleti szerződések meghosszabbításának bejegyzését kérte a földhivataltól , amely azonban a meghosszabbított szerződések jóváhagyását megtagadta, egy 2012. 03. 08-án kelt földvédelmi bírság fizetésére kötelező határozatra, illetve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 53. § (1) bekezdés d/dc.) pontjára hivatkozással. Az indítványozó a földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az elsőfokú bíróság a haszonbérleti szerződés-módosításokat jóváhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, mert téves jogértelmezéssel tulajdonított a Kúria az Fftv. 53. § (1) bekezdés d/dc.) pontjának olyan értelmet, hogy az kizárási feltételként szabályoz egy - a törvény hatályba lépése előtt történt - tényállást, melyet korábban már földvédelmi bírsággal szankcionáltak. Az indítványozó szerint az ítélet sérti az ésszerű időn belüli döntéshez való jogot, az Alaptörvény 28. cikkét és N) cikk (1), (3) bekezdéseit is..
.
Támadott jogi aktus:

    Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
N) cikk (1) bekezdés
N) cikk (3) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (2) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2228_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_2228_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú
ítéletét, emellett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi
CXXII. törvény 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban az
Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményként
megállapította, hogy a rendelkezés hatályba lépését – 2014. január 1-jét –
követően jogerősen kiszabott földvédelmi bírság esetén kell a haszonbérleti
szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. Az
indítványozó összesen hat haszonbérleti szerződését hosszabbított meg, és kérte
a szerződésmódosítás jóváhagyását. A Járási Földhivatal mind a hat
meghosszabbított szerződés jóváhagyását megtagadta. A megtagadásnak mindegyik
esetben az volt az indoka, hogy az indítványozót a Körzeti Földhivatal
földvédelmi bírság fizetésére kötelezte (egy reklámtábla áthelyezési
engedélyhez kapcsolódóan). Az indítványozó keresetet terjesztett elő a hat
határozat bíróság általi felülvizsgálata iránt. Végül a felülvizsgálati kérelem
alapján eljáró Kúria elutasította a felperes indítványozó keresetét. Ezt
követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát az indítványozó. Az
Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy az állampolgárok
másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna a jogszabály módosítását,
nem ad módot a jogbiztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására. A
visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ilyen kiterjesztő értelmezése
alkotmányjogilag indokolhatatlan. A rendelkezés alapján meg kell ugyanis
tagadni az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a vevővel szemben a birtokában
álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség
megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság az adásvételi szerződés közlését
megelőző öt éven belül jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. Az újonnan
megállapított joghátrányt tehát egy korábbi bírságolás miatt kell alkalmazni.
Önmagában a kifogásolt rendelkezés nem a hatálybalépését megelőző időre állapít
meg kötelezettséget, illetve nem valamely magatartást minősít visszamenőleges
hatállyal jogellenesnek. Az Alkotmánybíróság megállapította: a visszaható
hatályú jogalkotás tilalmába ütközött az a bírói jogértelmezés, mely szerint
nem lehetett a szabályozást akként értelmezni, hogy kizárólag az e rendelkezés
hatályba lépését követően kiszabott földvédelmi bírság eredményezze az újonnan
bevezetett joghátrány alkalmazását, a haszonbérleti szerződés(módosítás)
hatósági jóváhagyásának megtagadását. Ezért az Alkotmánybíróság az
Alaptörvénnyel ellentétes jogerős bírói döntést megsemmisítette. A testület az
alkotmányjogi panasz hatásköréhez igazodva a konkrét ügy érdemét érintő
alkotmányossági vetületű kérdésekről határozott, de ennek a konkrét ügyre
vonatkozó konzekvenciáit már az eljáró bíróságnak kell levonnia. Az
indítványozó számára ilyenformán biztosítható hatékony jogorvoslat az
Alaptörvény sérelmével szemben. A határozathoz különvéleményt csatolt dr. Czine
Ágnes és dr. Salamon László alkotmánybíró.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.10.16 10:00:00 Teljes ülés
.
.







.