Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03157/2012
Első irat érkezett: 06/27/2012
.
Az ügy tárgya: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezéseivel összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/17/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény in totot és pro futuro megsemmisítését kéri.
Érvelése szerint az éveken, évtizedeken keresztül történő kötelező járulékfizetéssel megalapozott rokkantsági nyugdíj törvény szerinti megvonása a szerzett jogok védelmének elvébe ütközik.
Az indítványozó az egyenlő emberi méltósághoz és tulajdonhoz való jogának sérelme mellett számos Alaptörvényben foglalt rendelkezés sérelmére is hivatkozik..
.
Támadott jogi aktus:
    a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3-5. §, 6-10. §, 11-13. §, 14-19. §, 33. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
XII. cikk
XIII. cikk
XV. cikk (2) bekezdés
XIX. cikk
XX. cikk

.
A határozat száma: 3027/2013. (II. 12.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1262
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: érintettség, egyesület érintettsége; határozott kérelem (mint az indítvánnyal szembeni követelmény); hiánypótlás; ítélt dolog (res iudicata)
.
A határozat kelte: Budapest, 02/04/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.01.21 10:00:00 1. öttagú tanács
2013.02.04 10:00:00 1. öttagú tanács

.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egésze, illetve egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s


    [1] 1. Az indítványozók 2012. június 27-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvény (a továbbiakban: Mmtv.) egésze, illetve annak egyes rendelkezései pro futuro megsemmisítése iránt. Közösen előterjesztett kérelmük elsődlegesen a törvény egészének megsemmisítésére irányult, annak formai és tartalmi okból fennálló alaptörvény-ellenességére tekintettel. Kérelmük “anyagi jogi jogalapja”-ként megjelölték az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, I. cikk (3) bekezdését, II. cikkét, XII. cikkét, XIII. cikk (2) bekezdését, XIX. cikkét, valamint XX. cikkét.
    [2] Ezt követően az indítványozók “alkalmazandó jogszabályok” megjelölés alatt beidézték az Alaptörvény érintett szakaszait (a korábban nem említett 24. és 37. cikkel kibővítve), az Abtv. 26. § (2) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 45. § (1) és (4) bekezdéseit, valamint P/2. szám alatt csatolták az Mmtv.-t .
    [3] “Tények” elnevezés alatt az indítványozók egyedi körülményeinek ismertetését tartalmazza a beadvány. Az egyik indítványozó egy egyesület, melynek érintettségét azzal indokolja a beadvány, hogy “minden olyan ügy, amely az említett réteget érinti, logikailag érinti” az egyesületet is.
    [4] További két indítványozó esete a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése céljából létrejött megállapodás terén beállt változásokhoz kapcsolódik. A megállapodást annak reményében kötötték, hogy hozzátartozójuk (a kedvezményezett) majd rokkantnyugdíjra lesz jogosult, illetve, hogy rokkant járadék helyett rokkant nyugdíjat kaphat, azonban a 2012. január 1-jével hatályba lépett jogszabály értelmében “nem lehet rokkantnyugdíjas”, a befizetett összeg elveszni látszik.
    [5] Egy indítványozó leírta, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán tartott megtakarítása után – rokkantnyugdíjas státusza elvesztése miatt – nem veheti igénybe az eddig őt megillető adókedvezményt, és az elhelyezett összeget is csak 65 éves kora után veheti majd fel.
    [6] Egy másik indítványozó előadta, hogy a kiegészítő tevékenységként végzett vállalkozását kényszerül szüneteltetni, mivel már nem minősül nyugdíjasnak, ezért magasabb összegű járulékot kellene fizetnie. Ehhez hasonlóan egy másik indítványozó új munkaszerződést kényszerült kötni, alacsonyabb bérért, így ugyanazon munkáért kevesebb bért kap, le kellett mondania több könyve és rádiójátéka szerzői jogdíjáról, ami által szerzői jogai, és ezen túlmenően a “szabad vállalkozáshoz” fűződő jogai is sérültek.
    [7] Egy további indítványozó, bár előadta, hogy állapota rosszabbodott, azt sérelmezi, hogy felülvizsgálatra kellene mennie, valamint azt is sérelmezi, hogy a rokkant nyugdíjas státuszhoz kapcsolódó kedvezményeit elvesztette.
    [8] Végezetül két indítványozó álláspontja szerint jóhiszeműen szerzett jogokat és az emberi méltóságot sérti az – állításuk szerint – visszamenőleges jogalkotás. Bár a komplex vizsgálaton még nem vettek rész, álláspontjuk szerint létbizonytalanságot okoz a táppénzalapú ellátás, mely nem nyújt garanciát, az bármikor csökkenthető, akár el is vehető. Sérelmezik, hogy az új ellátási forma a szolgálati időbe nem számít bele, nyugdíjjogosultságot nem eredményez. Ők is sérelmesnek tartják, hogy minden eddigi nyugdíjasoknak járó kedvezményt elveszítettek, és nem hitelképesek.
    [9] A beadvány ezt követően hosszasan taglalja a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat felhasználhatóságát. Ismerteti az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, foglalkozik a szükséges felkészülési idő jogelméleti megközelítésével, azonban azt a jelen ügyre vonatkozóan nem konkretizálja, csupán a korábbi alkotmánybírósági döntésekből idéz, és hasonló módon foglalkozik a szerzett jogok kérdésével is. Kitér a keresőtevékenység és a rehabilitációs ellátás összeférhetetlenségére, a keresetkorlát bevezetésére, a kiegészítő vállalkozási tevékenység folytatásának ellehetetlenülésére, szerződésen alapuló nyugdíj-jogosultság valamint egyéb kedvezmények (pl.: kedvezményes belépőjegyek) elvesztésére. Megemlíti az indítvány a helyi önkormányzati rendeletek által nyújtott szociális ellátások, valamint az egészségügyi felülvizsgálat kérdését. Az indítvány számos, a társadalomban potenciálisan fellehető szociális problémára mutat rá, egyúttal kifejti, tisztában van azzal, hogy az új Abtv. szerint mulasztás megállapítása iránti alkotmánybírósági eljárást nem kezdeményezhet, ezért az indítványban foglaltakat figyelemfelkeltésnek szánja. Aggályosnak tartja a közigazgatási határozatok elleni jogorvoslatot, azaz a tisztázott tényállás melletti azonnali végrehajtást. Hosszasan foglalkozik a diszkrimináció kérdésével, homogén csoportnak tekintve a valamely okból keresőképteleneket és az öregségi nyugdíjasokat. Az emberi méltósághoz való jog terén párhuzamot von a pusztán létfenntartás és az emberi méltósághoz való jog lényegi tartalma között. Végezetül a szociális biztonsághoz való jog terén hozott korábbi alkotmánybírósági határozatokból idéz a szövegkörnyezetből kiragadott részleteket.
    [10] Az indítványozók hangsúlyozták, hogy az esetlegesen szükséges adatok bekérése – álláspontjuk szerint – az Alkotmánybíróság számára az Abtv. 55. § (3) bekezdése alapján kötelezettség, így a beadvány esetleges hiányos volta miatti elutasítása szerintük a döntés jogellenességére és érvénytelenségére vezet.
    [11] Az indítványozók kérték adataik zártan kezelését.
    [12] A beadványhoz csatoltak 11 ügyvédi meghatalmazást, 1 aláírási címpéldányt, kivonatot társadalmi szervezet nyilvántartási adatairól, egyesületi alapszabályt, valamint a magánszemély indítványozók kórelőzményeinek leírását, számos hatósági, bírósági határozat másolatát, levelezéseket a különböző hatóságokkal, végezetül 15 oldalon részleteket a Magyar Szociális Fórum honlapján közzétett tényfeltáró jelentésekből (magánszemélyek – név nélküli – rendkívül megrázó személyes előadásai, betegségükről, balesetükről).
    [13] Az alkotmányjogi panasz az egész jogszabályt általánosságban támadja, 3–19. §-ait, valamint 33. §-át azonban külön is megjelöli.
    [14] Az alaptörvény-ellenességet az indítványozók az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, I. cikk (3) bekezdése, II. cikke, XII. cikk (1) és (2) bekezdése, XIII. cikke, XV. cikk (2) bekezdése, XIX. cikke, valamint XX. cikke tekintetében kérték vizsgálni.

    [15] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
    [16] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
    [17] Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül van lehetőség, és az Abtv. 30. § (4) bekezdése rögzíti, hogy száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye. Jelen ügyben a 2012. január 1-jével hatályba lépett alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabály ellen az alkotmányjogi panasz 2012. június 27-én, tehát határidőben érkezett az Alkotmánybíróságra.
    [18] Az indítványozók gondoskodtak a jogi képviseletükről, a szabályszerű ügyvédi meghatalmazásokat csatolták, tehát az Abtv. 51. §-ában foglalt feltételeknek a beadványozók eleget tettek.
    [19] Az Abtv. 26. § – a értelmében alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet. Nem természetes személy esetében azonban az Alkotmánybíróság az egyedi érintettséget a szervezeti sajátosságokra figyelemmel vizsgálja, tehát csak közvetlenül a szervezeti működés és joggyakorlás körében felmerülő jogsérelem alapozza azt meg, a tagok, illetve más személyek érdekében való fellépés önmagában nem. {3091/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3], 3092/2012. (VII. 26.) AB végzés Indokolás [3]} Jelen ügyben az egyik indítványozó, mint egyesület kívánt élni az alkotmányjogi panasz lehetőségével, azonban nem egyesületi jogosítványait illetően, hanem tagjait érintő kérdésekben, ezért az egyedi érintettsége nem állapítható meg, így esetében az alkotmányjogi panaszt – érintettség hiányában – az Abtv. 26. §-a, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmánybíróság visszautasította.
    [20] Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, ha az alkalmazott jogszabály, vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, és a vizsgálat ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre, ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre vonatkozóan történt. Az Alkotmánybíróság ezért áttekintette, hogy korábban foglalkozott-e az Mmtv. illetve annak egyes rendelkezései alkotmányjogi megítélésével.
    [21] A 3093/2012. (VII. 26.) AB végzésben az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azt az indítványt, mely az Mmtv. egészének vizsgálatát általánosságban kérve az Alaptörvény több cikkét is megjelölte, nemzetközi szerződésbe ütközést is állítva kérte az Alkotmánybíróságtól a jogszabály egészének megsemmisítését, valamint jogalkotásra vonatkozó kérelmet is tartalmazott. A visszautasítás részben az indítványozói jogosultság hiánya, részben Alkotmánybírósági hatáskör hiánya okán, valamint az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan volta miatt történt. {Indokolás [6]} A 3306/2012. (XI. 12.) AB végzésben az Alkotmánybíróság szintén érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza azt az indítványt, mely szerint az Mmtv. 30–33. §-ai sértik az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, valamint az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétesek. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz elkésett, ezen túlmenően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy “az alkotmányjogi panasz további törvényi feltétele sem teljesült, hiszen az indítványozó az első fokú határozat ellen nem fellebbezett”. {Indokolás [10]} Ezekben az ügyekben az érdemi vizsgálat mellőzésével utasította vissza az indítványokat az Alkotmánybíróság, tehát “res iudicata” ebben a tekintetben nem áll fenn.
    [22] A 40/2012. (XII. 6.) AB határozat alapjául szolgáló ügyben az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának indítványára azt vizsgálta, hogy az Mmtv. 7. § (4) bekezdése és 13. § (2) bekezdés d) pontja összhangban áll-e az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és a XV. cikk (4) bekezdésével. Az érdemi vizsgálat eredményeként az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Mmtv. 7. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette, míg a 13. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében az indítványt elutasította. {Indokolás [73]}
    [23] Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Mmtv. 7. § (4) bekezdése, valamint 13. § (2) bekezdés d) pontja és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, illetve XV. cikk (4) bekezdése összhangjának vizsgálatára irányuló részében, az Abtv. 31. § (1) bekezdése alapján – “res iudicata” címén – visszautasította.
    [24] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényege mellett indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabály miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Jelen ügyben a beadvány megjelölte az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, I. cikk (3) bekezdését, II. cikkét, XII. cikkét, XIII. cikk (2) bekezdését, XIX. cikkét, valamint XX. cikkét, mellékletben becsatolta a sérelmezett jogszabályt, melyet általánosságban tart alaptörvény-ellenesnek, valamint megjelölte annak 3. §–19. §-ait, és 33. §-át, azonban az indítványból nem állapítható meg, hogy a jogszabály mely szakaszai melyik alaptörvényi rendelkezésbe ütköznek, és miért sértenek alkotmányos alapjogot. Így az sem állapítható meg, hogy milyen alkotmányossági érvek alapján tartja az indítvány alaptörvény-ellenesnek a megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. Valójában általánosságban, konkrét alkotmányossági probléma megjelölése nélkül sérelmezi a korábbi ellátási forma megváltoztatását, mely jellegében az absztrakt utólagos normakontrollnak felelne meg, s mint ilyen nem illeszthető bele az alkotmányjogi panasz törvényi kereteibe. Ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 52. § (1) bekezdés b) és e) pontjában foglaltakra tekintettel, az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
    [25] Ezen túlmenően megállapította az Alkotmánybíróság, hogy számos olyan felvetést tartalmaz a beadvány, amely nem a sérelmezett jogszabályban került szabályozásra. Így például a járulékfizetési szabályok a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben kaptak helyet. Az utazási kedvezmények a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben, hadirokkant esetén a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben, illetve a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényben kerültek szabályozásra. Hasonlóképpen a kedvezményes belépőjegyek, a nyugdíj-előtakarékossági számlán tartott összeg felvételének lehetősége, illetve a megtakarítás utáni adókedvezmény, valamint a hitelképesség kérdése sem az Mmtv.-ben került szabályozásra, így ezek tekintetében az alaptörvény-ellenesség vizsgálatára jelen indítvány alapján szintén nincs mód.
    [26] Miután a fentiekben megállapította az Alkotmánybíróság, hogy az indítvány érdemi vizsgálatára nincs mód, eltekintett annak vizsgálatától, hogy a magánszemély indítványozók esetében az indítványozók érintettségének igazolása megtörtént-e, valamint jogorvoslati lehetőségeiket kimerítették-e. Az Alkotmánybíróság e körben szükségesnek tartja megjegyezni, hogy – az indítvány által felhívott – Abtv. 55. § (3) bekezdésében foglalt hiánypótlás a főtitkár tekintetében fennálló intézkedési lehetőség, azonban nem jelenti az érdemi elbírálásra alkalmatlan indítvány tekintetében a tartalmi elégtelenségre vonatkozó hiánypótlási kötelezettséget. A jogalkotó éppen a szakmai okból alkalmatlan beadványok elkerülésére iktatta be az alkotmányjogi panasz eljárásban a kötelező jogi képviselet intézményét.
    [27] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt részben az Abtv. 26. §-a, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján, részben az Abtv. 31. § (1) bekezdése alapján, illetve az Abtv. 52. § (1) bekezdés b) és e) pontjában foglaltakra tekintettel, az Ügyrend 60. § (1) bekezdése értelmében visszautasította.
        Dr. Holló András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kovács Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        06/27/2012
        .
        Number of the Decision:
        .
        3027/2013. (II. 12.)
        Date of the decision:
        .
        02/04/2013
        .
        .