English

Hungarian
Ügyszám:
.
III/00180/2020
Első irat érkezett: 01/30/2020
.
Az ügy tárgya: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdés c) pontja elleni bírói kezdeményezés (öregségi nyugdíjra való jogosultság)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/17/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - az előtte folyamatban lévő közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per felfüggesztése mellett - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján kérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tnytv.) 18. § (2) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló tényállás szerint a per felperese 1951. április 6-án született, az öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. április 6-án töltötte be. Biztosítási jogviszonya 2013. október 2-án szűnt meg. A felperes igénybejelentése alapján eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2013. október 3-tól állapította meg a felperes nyugdíját. A felperes a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez intézett kérelmében az öregségi nugdíjkorhatárra, azaz 2013. április 6-ra visszamenőleg kívánta érvényesíteni öregségi nyugdíjra vonatkozó igényét, amelyet az első- és másodfokú hatóság elutasított. Ezt követően a felperes közigazgatási pert kezdeményezett.
A Tnytv. 18. § (2) bekezdés c) pontja alapján a 2010. január 1. és 2018. július 26. közötti időszakban az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltétele volt - a nyugdíjkorhatár betöltése és a szolgálati idő megszerzése mellett - az is, hogy a kérelmező ne álljon biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, miközben a nyugdíjjogosultság megállapítását követő naptól a keresőtevékenység folytatását a jogszabály nem korlátozta. Ezáltal a normakontrollt kezdeményező bíró álláspontja szerint a törvény a biztosítási jogviszony legalább egy napra történő megszüntetésének adminisztratív terhét rótta az igénybejelentőre, és ezzel korlátozta a nyugellátás igénybevételét, ami a jogbiztonság követelményébe ütközik, sérti a tulajdonhoz való jogot és az egységes állami nyugdíjrendszer garanciáját, valamint az azonos időszakban született, és meghatározott szolgálati idővel rendelkező személyek csoportján belül indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza azokat, akiknek a fentiek szerint legalább egy napra meg kell szüntetniük biztosítási jogviszonyukat..
.
Támadott jogi aktus:
    a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdés c) pont
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
II. cikk
XIII. cikk (1) bekezdés
XVI. cikk (2) bekezdés
XIX. cikk (4) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_180_0_2020_indítvány_anonim.pdfIII_180_0_2020_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
III_180_3_2020_EMMI_Állásfoglalása_anonim.pdfIII_180_3_2020_EMMI_Állásfoglalása_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3119/2020. (V. 8.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 04/21/2020
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.04.21 17:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3119_2020 AB végzés.pdf3119_2020 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdése 2010. január 1-jétől 2018. július 25-ig hatályos c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: indítványozó) 10.K.27.585/2019/17. számú végzésével az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján bírói kezdeményezéssel fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tnytv.) 18. § (2) bekezdés c) pontja, pontosabban e törvényhely 2010. január 1-jétől 2018. július 25-ig hatályos rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
    [2] A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló közigazgatási per tényállása szerint a felperes 1951. április 6-án született, az öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. április 6-án töltötte be. Biztosítási jogviszonya viszont 2013. október 2-án szűnt meg. Utóbbit figyelembe véve a felperes igénybejelentése alapján eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2013. október 3-tól állapította meg a felperes nyugdíját. A felperes a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez intézett kérelmében az öregségi nyugdíjkorhatárra, azaz 2013. április 6-ra visszamenőleg kívánta érvényesíteni öregségi nyugdíjra vonatkozó igényét, amelyet az első- és másodfokú hatóság elutasított. Ezt követően a felperes közigazgatási pert kezdeményezett.
    [3] A Tnytv. 18. § (2) bekezdés c) pontja alapján a 2010. január 1. és 2018. július 26. közötti időszakban az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltétele volt – a nyugdíjkorhatár betöltése és a szolgálati idő megszerzése mellett – az is, hogy a kérelmező ne álljon biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják. A nyugdíjjogosultság megállapítását követő naptól a keresőtevékenység folytatását azonban jogszabály nem korlátozta. A normakontrollt kezdeményező bíró álláspontja szerint a támadott törvényi rendelkezés így indokolatlanul korlátozta a nyugellátás igénybevételét.
    [4] A bírói kezdeményezésben az indítványozó felsorolta, hogy a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a jogállamiság, jogbiztonság követelményét, II. cikkét, az emberi méltóság sérthetetlenségéhez való jogot, XIII. cikk (1) bekezdését, a tulajdonhoz való jog védelmét, XVI. cikk (2) bekezdését, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezését, XIX. cikk (4) bekezdését, az egységes állami nyugdíjrendszer garanciáját. A bírói kezdeményezés ugyanakkor lényegében nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy a felsorolt alaptörvényi rendelkezések miért és mennyiben sérülnek a kifogásolt törvényhely következtében. A bírói kezdeményezésben az indítványozó egyedül arra hivatkozik, hogy a támadott rendelkezés „[m]éltatlan helyzetbe hozza [...] a folyamatos, több, mint 40 év szolgálati idővel rendelkező nyugellátás iránti kérelmet előterjesztőket, amely sértheti ezen személyek emberi méltóságát”. Valamint azt állítja, hogy a támadott rendelkezés hátrányos megkülönböztetést okoz az azonos időszakban született, és meghatározott szolgálati idővel rendelkező személyek csoportján belül „a biztosítási jogviszony egy napra történő megszüntetésének előírásával (hátrányos megkülönböztetés, egységes állami nyugdíjrendszer garanciája)”.

    [5] 2. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy a bírói kezdeményezés megfelel-e a törvényi feltételeknek.
    [6] Az Abtv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
    [7] Az Alkotmánybíróságnak alkotmányos funkciójával összefüggésben az Alaptörvényből és az Abtv.-ből fakadó kötelessége, hogy a bírói kezdeményezés törvényben előírt formai és tartalmi feltételei fennállását megvizsgálja. A bírói kezdeményezés akkor felel meg az Abtv. 25. § (1) bekezdésében foglaltaknak, illetve a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, ha a bíró a támadott rendelkezés vonatkozásában előadja a vélt alaptörvény-ellenesség indokait. Jelen esetben a bírói kezdeményezés nem tartalmaz érdemi érvelést azzal kapcsolatban, hogy a támadott törvényhely miért sérti az indítványban felsorolt alaptörvényi rendelkezéseket. Az indítványozó kizárólag arra utal, hogy a támadott rendelkezés sértheti az öregségi teljes nyugdíj iránti kérelmet előterjesztő személyek emberi méltóságát, de az emberi méltósághoz való joguk sérelmének okát nem fejti ki. Állítja továbbá, hogy a támadott rendelkezés „a biztosítási jogviszony egy napra történő megszüntetésének előírásával” okoz hátrányos megkülönböztetést az azonos korú és azonos mértékű szolgálati idővel rendelkező személyek csoportján belül, miközben a támadott rendelkezés nem tartalmaz a biztosítási jogviszony egy napra történő megszüntetésére vonatkozó előírást. A támadott törvényi rendelkezés és az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése között sem volt továbbá megállapítható az indítvány alapján az érdemi összefüggés. Az Alkotmánybíróság korábban rámutatott már arra, hogy elégtelen indokolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ha a támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható meg összefüggés {3058/2015. (III. 31.) AB végzés, Indokolás [19]}. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem tartalmazott megfelelő indokolást arra nézve, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény indítványban nevesített rendelkezéseivel miért ellentétes, holott ezt az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja előírja.

    [8] 3. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a bírói kezdeményezés nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti törvényi feltételeknek, ezért azt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Handó Tünde

        előadó alkotmánybíró helyett

        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Schanda Balázs

        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Pokol Béla

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Szívós Mária

        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        01/30/2020
        Subject of the case:
        .
        Judicial initiative against Section 18 (2) c) of the Act LXXXI of 1997 on Social Security Pension Benefits (entitlement to old age pension)
        Number of the Decision:
        .
        3119/2020. (V. 8.)
        Date of the decision:
        .
        04/21/2020
        .
        .