English

Hungarian
Ügyszám:
.
1165/B/1996
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 22/1997. (IV. 25.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1997/107
.
A döntés kelte: Budapest, 04/22/1997
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

           Az    Alkotmánybíróság     jogszabályi    rendelkezések
      alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára   irányuló
      indítvány tárgyában meghozta a következő

                             határozatot :

           Az Alkotmánybíróság  megállapítja :    a  közoktatásról
      szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban : Kt. ) 4. §
      (6) bekezdése alkalmazásánál alkotmányos  követelmény,  hogy
      az   állam  vagy  a  helyi   önkormányzat   az  egyházi jogi
      személyek    által    fenntartott   közoktatási  intézmények
      működéséhez    a    hasonló    állami    és    önkormányzati
      intézményekével  azonos  mértékű  költségvetési  támogatáson
      kívül  olyan arányú kiegészítő anyagi  támogatást  nyújtson,
      amilyen   arányban   ezek   az   intézmények   állami   vagy
      önkormányzati feladatokat  vállaltak át.  Ez az  alkotmányos
      követelmény  a   Kt.  e   rendelkezésének   hatálybalépésére
      visszamenő hatályú.

           Az Alkotmánybíróság a Kt. 4. § (6) bekezdése, 17. § (1)
      bekezdés l) pontja, 81.  §  (6) bekezdése  és  129.  §   (2)
      bekezdése    alkotmányellenességének   megállapítására    és
      megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

           Az  Alkotmánybíróság   ezt  a   határozatát  a   Magyar
      Közlönyben közzéteszi.
                                 Indokolás

                                     I.

             1. A  közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt ( a
        továbbiakban :  Kte. ) az   1996.   évi  LXII.   törvény ( a
        továbbiakban :  Ktn. ) átfogóan módosította.  A   módosított
        közoktatási   törvény   ( a továbbiakban :  Kt.  ) 4.  § (6)
        bekezdése szerint  :  "Az  állam  a  nem állami,  nem  helyi
        önkormányzati  közoktatási  intézmény fenntartója  részére a
        feladat  ellátáshoz   az  éves    költségvetési   törvényben
        megállapított  mértékű  költségvetési  támogatást  nyújt.  A
        helyi    önkormányzat   vagy   az   állam   a  költségvetési
        támogatáshoz   kiegészítő  anyagi  támogatást adhat,  ha   a
        nem  állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény
        - az  e  törvényben  szabályozott   megállapodás   alapján -
        állami,  illetve helyi önkormányzati feladatot lát  el.  Nem
        jár  költségvetési  hozzájárulás a fenntartónak  az  iskolai
        rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban
        az  esetben,  ha  a  fenntartó  szakképzési   hozzájárulásra
        kötelezett". A  Kte.  4. § (6) bekezdése így  rendelkezett :
        " Az állam és az önkormányzat  anyagi  támogatást   nyújt  a
        nem  állami,  illetve  nem önkormányzati   nevelési-oktatási
        intézményeknek   olyan arányban, amilyen  arányban ezek  - e
        törvényben   foglaltak  szerinti megállapodással  -  állami,
        illetve  önkormányzati feladatot vállalnak át. "

             A Kt.  17. § (1) bekezdés l) pontja a következőket írja
        elő :

             " (1) Ha  e törvény  másképp nem rendelkezik, nevelési-
        oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható,
        aki e  törvényben meghatározott felsőfokú iskolai ( egyetemi
        vagy főiskolai  szintű ) végzettséggel  és szakképzettséggel
        rendelkezik. A  megfelelő felsőfokú  iskolai végzettségek és
        szakképzettségek a következők :

             l)  a   j)  pontban   fel  nem  sorolt  tanórán  kívüli
        foglalkozás    megtartásához    a    foglalkozás    tartalmi
        követelményeihez igazodó, a b) - j) pontban felsorolt;

        végzettség és szakképzettség".

             A Kt.  81. §  (6) bekezdése  alapján :   "A közoktatási
        megállapodásra  egyebekben  a  Magyar  Köztársasági  Polgári
        Törvénykönyvének a  megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell
        alkalmazni".

             A Kt.  129. §  (2) bekezdése  előírja,  hogy  "A  helyi
        önkormányzat és  a Művelődési  és  Közoktatási  Minisztérium
        1996.  december  31-ig  vizsgálja  felül  az  általa  kötött
        közoktatási megállapodásokat. A felülvizsgálat nem érintheti
        azokat  a  gyermekeket,  tanulókat,  akiket  a  megállapodás
        alapján 1996.  szeptember  1-jéig  vettek  fel  a  nevelési-
        oktatási intézménybe".

             2. Az indítványozók a Kt. 4. § (6) bekezdése, 17. § (1)
        bekezdés l) pontja, 81.  §   (6)   bekezdése   és   129.   §
        (2)   bekezdése  alkotmányellenességének  megállapítását  és
        megsemmisítését kérték a következő indokok alapján.

             2. 1.  A Kte.  4.  §  (6)  bekezdése  az  állam  és  az
        önkormányzat számára  mérlegelést nem  tűrő  kötelezettséggé
        tette a nem állami és nem önkormányzati nevelési és oktatási
        intézmények    által    átvállalt    oktatási    tevékenység
        finanszírozását.  A   Kt.  4.   §  (6)   bekezdése   azonban
        megszüntette az  államnak és  a helyi  önkormányzatnak a nem
        állami,  nem  helyi  önkormányzati  közoktatási  intézmények
        költségvetési  támogatásához   nyújtandó  kiegészítő  anyagi
        támogatásra   vonatkozó    kötelezettségét.   A   kiegészítő
        támogatás nyújtására  mérlegelési jogot  biztosít,  amelynek
        gyakorlása tekintetében semmilyen feltételt nem állapít meg,
        ezáltal lehetőséget  ad önkényes,  a  jogegyenlőséget  és  a
        hátrányos   megkülönböztetés    tilalmát   sértő   eljárások
        megvalósítására. Mindezek  alapján ez a rendelkezés sérti az
        Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 70/A. §-át és a 70/F. §-át.

             2. 2.  A Kt.  17. §  (1)  bekezdés  l)  pontja  úgy  is
        értelmezhető, hogy  az kizárja a felsőfokú végzettséggel nem
        rendelkező hitoktatók  oktatásban való részvételét. Az ilyen
        hitoktatók az egyház megbízása alapján látják el munkájukat,
        ezért az  oktatásból való  kizárásuk sérti az Alkotmánynak a
        vallásszabadságot  megállapító   60.  §-át.   Amennyiben   e
        rendelkezésből a  sérelmezett  értelmezés  kifejezetten  nem
        következik,  hanem  csupán  a  gyakorlatban  már  jelentkező
        ellentmondásos értelmezés  lehetősége áll fenn, ez a szabály
        sérti  a  jogbiztonság  elvét  és  az  Alkotmány  2.  §  (1)
        bekezdésébe ütközik.

             2.3.  A   Kt.  81.   §  (6)   bekezdése  a  közoktatási
        megállapodásokra egyebekben  a  Ptk.  -nak   a  megbízásokra
        vonatkozó   szabályait   rendeli  alkalmazni,   amelyek    e
        megállapodásokra   kifejezetten értelmezhetetlenek, vagy  az
        azokra  vonatkozó  szabályokkal ellentétesek.  Így   például
        a  közoktatási  megállapodások   határozott   időre    szóló
        megállapodások,  ezért azok  fel sem mondhatók. A  megbízási
        jogviszony    természetével    ellentétben   a   közoktatási
        megállapodás   alapján   az  oktatási  tevékenységet  végzők
        számára   utasítások    sem   adhatók.   E    megállapodások
        tekintetében a  megbízás nélküli ügyvitel fogalmilag kizárt.
        A Kt. e szabálya tehát alkalmazhatatlan és értelmezhetetlen,
        sérti az  Alkotmány  2.  §  (1)  bekezdésében  megállapított
        jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményét.

             2. 4.  A Kt. 129. § (2) bekezdése előírja a közoktatási
        megállapodások felülvizsgálatát,  de annak jellegét, irányát
        illetően  semmilyen   szempontot  nem  határoz  meg.  A  már
        megkötött  közoktatási   megállapodásokat  törvény  erejével
        módosítani  nem   lehet  és   a  Kt.   -nak  a   Ktn.  által
        megállapított egyetlen  más  rendelkezése  sem  értelmezhető
        úgy, hogy azok alapján a Ktn. hatálybalépése előtt megkötött
        megállapodások    módosítását     igényelni    lehetne.    A
        szerződéseket az  általános jogelvek  értelmében a szerződés
        alanyai egyetértésével  lehet módosítani.  Ez a  rendelkezés
        ezt a  jogelvet is  sérti,  mert  megfogalmazása  a  hatalmi
        helyzetből való  módosítás  lehetőségét  sugallja.  Mindezek
        alapján a  Kt. e rendelkezése a jogbiztonság követelményének
        sérelmével  jár   és  ellentétes   az  Alkotmány  2.  §  (1)
        bekezdésével.

                                    II.

             1. Az  Alkotmány 2.  § (1) bekezdése megállapítja, hogy
        "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam".

             Az Alkotmány 60. §-a így rendelkezik :

        " (1)  A   Magyar  Köztársaságban  mindenkinek  joga  van  a
        gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

        (2)  Ez   a  jog   magában  foglalja   a  vallás   vagy  más
        lelkiismereti   meggyőződés   szabad   megválasztását   vagy
        elfogadását,  és   azt  a   szabadságot,  hogy  vallását  és
        meggyőződését mindenki  vallásos cselekmények,  szertartások
        végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal
        együttesen  nyilvánosan  vagy  magánkörben  kinyilváníthassa
        vagy   kinyilvánítását    mellőzze,    gyakorolhassa    vagy
        taníthassa".

             Az Alkotmány 67. § (2) bekezdése alapján :  "A szülőket
        megilleti az  a jog,  hogy a  gyermeküknek  adandó  nevelést
        megválasszák".

             Az Alkotmány  68. §  (2) bekezdése  kinyilvánítja :  "A
        Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai
        kisebbségeket.   Biztosítja    kollektív   részvételüket   a
        közéletben,   saját    kultúrájuk   ápolását,    anyanyelvük
        használatát, az  anyanyelvű oktatást,  a saját  nyelven való
        névhasználat jogát".

             Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint :  "A Magyar
        Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy
        számára az  emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely
        megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás,
        politikai  vagy   más  vélemény,   nemzeti  vagy  társadalmi
        származás, vagyoni,  születési vagy  egyéb helyzet  szerinti
        különbségtétel nélkül.  " E  § (3)  bekezdése alapján  :  "A
        Magyar  Köztársaság   a  jogegyenlőség   megvalósulását   az
        esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését  célzó  intézkedésekkel
        is segíti".

             Az  Alkotmány   70/F.  §-a   a  művelődési   jogról   a
        következőket tartalmazza.

        " (1)  A  Magyar  Köztársaság  biztosítja  az  állampolgárok
        számára a művelődéshez való jogot.

        (2)  A   Magyar  Köztársaság  ezt  a  jogot  a  közművelődés
        kiterjesztésével és  általánossá tételével,  az ingyenes  és
        kötelező általános  iskolával, képességei  alapján  mindenki
        számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá
        az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
        "

        Az Alkotmány  70/G. §  (1) bekezdése  kinyilvánítja, hogy "A
        Magyar  Köztársaság   tiszteletben  tartja  és  támogatja  a
        tudományos és  művészeti élet  szabadságát, a tanszabadságot
        és a tanítás szabadságát".

        Az Alkotmány  70/J. §  (1) bekezdése  alapján :   "A  Magyar
        Köztársaságban  a   szülők,  gondviselők  kötelesek  kiskorú
        gyermekük taníttatásáról gondoskodni".

             2. A Kt. 2. § (3) bekezdése előírja, hogy "a közoktatás
        rendszerének működtetése az állam feladata".

             A  Kt.   3.  §   (2)  bekezdése   alapján  "Közoktatási
        intézményt  az   állam,  a   helyi  önkormányzat,   a  helyi
        kisebbségi    önkormányzat,     az    országos    kisebbségi
        önkormányzat, a  Magyar Köztársaságban  nyilvántartásba vett
        egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén
        alapított   és   itt   székhellyel   rendelkező   gazdálkodó
        szervezet,  alapítvány,   egyesület  és  más  jogi  személy,
        továbbá természetes  személy alapíthat és tarthat fenn, ha a
        tevékenység folytatásának  jogát -  jogszabályban  foglaltak
        szerint - megszerezte".

             A Kt.  3. § (3) bekezdése szerint "az állam az ingyenes
        és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi
        önkormányzatok intézményfenntartói  tevékenysége, illetve az
        állami,  a   helyi  önkormányzati  feladatellátás  keretében
        gondoskodik. E  törvény szerint  ingyenes továbbá  az óvodai
        nevelés,  az  óvodai  nevelést  és  az  iskola  nevelést  és
        oktatást     kiegészítő      pedagógiai      szakszolgálatok
        igénybevétele, továbbá  a gimnáziumi,  a szakközépiskolai, a
        szakmunkásképző-iskolai, a  szakiskolai nevelés  és oktatás,
        valamint a kollégiumi ellátás".

             A Kt.  4. §  (1) bekezdése megállapítja, hogy "Az állam
        és a  helyi önkormányzat  a  nevelés  és  az  oktatás  terén
        vállalt feladatainak  gyakorlása során  köteles tiszteletben
        tartani a  szülőknek, illetve  a  gyámnak  ( a  továbbiakban
        együtt :   szülő )  azt a jogát, hogy vallási és világnézeti
        meggyőződésüknek   megfelelő    oktatásban   és   nevelésben
        részesülhessenek gyermekeik.  A szülő  ezt a  jogát gyermeke
        érdekeinek   megfelelően   gyakorolja,   oly   módon,   hogy
        tiszteletben  tartja   annak  gondolat-,   lelkiismeret-  és
        vallásszabadsághoz való  jogát, továbbá véleményét - korától
        és érettségétől függően - figyelembe veszi".

             A Kt.  13.  §  (1)  és  (2)  bekezdése  a  következőket
        tartalmazza :

             " (1)  A   szülőt  megilleti   a  nevelési,   illetőleg
        nevelési-oktatási intézmény  szabad megválasztásának joga. A
        nevelési,      nevelési-oktatási       intézmény      szabad
        megválasztásának  joga   alapján   gyermeke   adottságainak,
        képességeinek,  érdeklődésének,   saját   vallási,   illetve
        világnézeti   meggyőződésének,    nemzeti    vagy    etnikai
        hovatartozásának  megfelelően  választhat  óvodát,  iskolát,
        kollégiumot.

              (2) A  szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami,
        illetve  nem   önkormányzati  nevelési-oktatási   intézményt
        válasszanak, továbbá  -  az,  hogy  e  törvényben  foglaltak
        szerint  -  nem  állami,  illetve  nem  helyi  önkormányzati
        óvodát, iskolát  alapítsanak, vagy  annak alapításában részt
        vegyenek".

             A  Kt.   81.  §  (1)  bekezdés  d)  és  e)  pontja  így
        rendelkezik :

        " (1)  Ha   a   nevelési-oktatási   intézményt   nem   helyi
        önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn

        d) az  óvodai,  iskolai,  kollégiumi  felvétel,  továbbá  az
        óvodai  elhelyezés,   a  tanulói   jogviszony,  illetőleg  a
        kollégiumi   tagsági    viszony   fenntartása   -   írásbeli
        megállapodásban  -  fizetési  kötelezettséghez  köthető,  az
        óvodai elhelyezés,  a tanulói  jogviszony  és  a  kollégiumi
        tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli
        megállapodásban - e törvény 74-75. §-ától el lehet térni;

        e) a  nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat
        ellátásáért  felelős  helyi  önkormányzat  között  létrejött
        írásbeli  megállapodás   ( a  továbbiakban  :    közoktatási
        megállapodás ) keretei  között - részt vehet az e törvényben
        meghatározott önkormányzati  feladatok  megvalósításában.  A
        közoktatási megállapodás  keretében a  nevelés és  oktatás a
        gyermekek,  tanulók   számára   ingyenessé   válik,   és   a
        megállapodás  keretei  között  nem  lehet  alkalmazni  a  d)
        pontban  foglaltakat.   Az  e   törvény   86.   §-ának   (3)
        bekezdésében meghatározott  feladatok ellátására a fővárosi,
        megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási
        megállapodást kötni".

             A Kt.  81. §  (8) bekezdése szerint :  "A művelődési és
        közoktatási miniszter  is köthet  közoktatási  megállapodást
        akkor, ha  a közoktatási  intézmény  térségi  vagy  országos
        feladatot lát  el, feltéve,  hogy  a  közoktatási  intézmény
        fenntartója  -   az  (1)   bekezdés  e)   pontja  szerint  -
        sikertelenül  kezdeményezte   a   közoktatási   megállapodás
        megkötését".

                                    III.

             Az  Alkotmánybíróság   a  rendelkező   részben  foglalt
        döntését a következőkkel indokolja.

             1.1. A  Kte. 4.  § (6) bekezdése alapján az államnak és
        az önkormányzatnak a nem állami, nem önkormányzati nevelési-
        oktatási intézményeknek  ( a  továbbiakban  :    nem  állami
        intézmény )  olyan   mértékű   anyagi   támogatást   kellett
        nyújtania, amilyen  arányban  azok  a  törvényben  foglaltak
        szerint  megkötött   megállapodás  alapján  állami,  illetve
        önkormányzati feladatot  vállaltak át. A Kte. e rendelkezése
        értelmében tehát  a nem  állami  intézmények  a  közoktatási
        megállapodás  alapján   az  átvállalt  feladatokkal  arányos
        anyagi támogatás igénybevételére voltak jogosultak.

             1. 2.  A Kt. 4. § (6) bekezdésének első mondata alapján
        a nem  állami intézmény  fenntartója a  feladatellátáshoz az
        éves költségvetési  törvényben  meghatározott  költségvetési
        támogatásra jogosult, amelyet az államnak külön megállapodás
        nélkül is biztosítania kell.

             A  Kt.   118.  §   (3)  bekezdése  szerint  a  központi
        költségvetés az  állami szervek  és a  helyi önkormányzatok,
        valamint   a    nem   állami,    nem   helyi   önkormányzati
        intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-
        oktatási  intézmények  működéséhez  -  a  gyermek-,  tanulói
        létszámot, valamint  az ellátott feladatokat figyelembe véve
        - normatív  költségvetési hozzájárulást  biztosít. A  118. §
        (4) bekezdése - a 4. § (6) bekezdéséhez kapcsolódóan - pedig
        előírja,  hogy   a  nem   állami,  nem  helyi  önkormányzati
        intézményfenntartó    részére     megállapított     normatív
        költségvetési hozzájárulás  összege nem lehet kevesebb, mint
        a   helyi    önkormányzat   részére    ugyanazon    jogcímen
        megállapított normatív hozzájárulás.

             A Kt.  fenti rendelkezései alapján tehát valamennyi nem
        állami intézmény  fenntartóját,  közöttük  az  egyházi  jogi
        személyeket  is,   alanyi   jogon   illeti   meg   az   éves
        költségvetési     törvényben      megállapított     normatív
        hozzájárulás.    A     Magyar    Köztársaság    1997.    évi
        költségvetéséről szóló  1996. évi  CXXIV. törvény  34. § (1)
        bekezdés a)  pontja szerint a közoktatási feladatokat ellátó
        nem állami  intézmények fenntartóit  -  a  megjelölt  néhány
        kivétellel  -   a  helyi   önkormányzatok  normatív   állami
        hozzájárulásával azonos  jogcímeken és  feltételek  mellett,
        azonos összegű normatív hozzájárulás illeti meg.

             A Kt.  4. §  (6) bekezdés második mondata alapján a nem
        állami intézmény  részére a helyi önkormányzat vagy az állam
        az alanyi  jogon járó  normatív  hozzájáruláshoz  kiegészítő
        anyagi támogatást  adhat. Ez  a  támogatás  azonban  csak  a
        közoktatási  megállapodás  megkötése  alapján  és  abban  az
        esetben nyújtható, ha a nem állami intézmény állami, illetve
        helyi önkormányzati feladatot lát el. A kiegészítő támogatás
        biztosítása ezáltal  az önkormányzatok  illetve a művelődési
        és közoktatási miniszter mérlegelési jogkörébe tartozik.

             A  Kt.  38.  §  (1)  bekezdése  szerint  a  közoktatási
        intézménynek  rendelkeznie   kell  a   feladatai  ellátáshoz
        szükséges feltételekkel. A közoktatási intézmény az alapító,
        illetőleg a  fenntartó szerv  által biztosított  pénzeszköz,
        valamint egyéb  bevételei alapján  gondoskodik  feladatainak
        ellátásáról.

             A Kt.  alapján járó normatív költségvetési hozzájárulás
        az intézmények  működéséhez szükséges anyagi fedezetnek csak
        bizonyos részét  - a  művelődési  és  közoktatási  miniszter
        közlése szerint  fenntartótól függetlenül, országos átlagban
        mintegy 63-64  %-át -  biztosítja. Ezért  a Kt.  előbbiekben
        idézett rendelkezése  értelmében a működéshez hiányzó anyagi
        fedezetről a fenntartónak kell gondoskodnia.

             A nem állami intézmények számára a Kt. alapján nyújtott
        normatív   hozzájárulás    kiegészítésének   megállapítására
        egyrészt a  Kt. idézett  81. §  d) pontja  szerinti fizetési
        kötelezettséget tartalmazó megállapodás, másrészt a 4. § (6)
        bekezdése és  a 81.  § e)  pontja alapján kötött közoktatási
        megállapodás áll rendelkezésre.

             A Kt.  81. §  (1) bekezdés  e)  pontja  alapján  kötött
        közoktatási  megállapodás   révén  a   nevelés  és   oktatás
        ingyenessé válik.  A 81.  § (4)  bekezdése előírja,  hogy  a
        kiegészítő támogatás  összegét oly  módon kell meghatározni,
        hogy  az  lehetővé  tegye  az  átvállalt  feladatoknak  -  a
        megállapodásban     meghatározott      gyermek-,     illetve
        tanulólétszám keretein  belül - az e törvény 114-115. §-ában
        és 117.  §-ában meghatározottak  szerinti ingyenes,  illetve
        térítési díj  ellenében való  ellátását.  A  Kt.  4.  §  (6)
        bekezdése anyagi  támogatás biztosításáról  szól, tehát az a
        pénzügyi  támogatás   mellett  lehetővé   teszi   az   egyéb
        támogatási  formák   alkalmazását  is   ( pl.  létesítmények
        ingyenes   átengedését,    azok   fenntartási   költségeinek
        biztosítását ) .

             A Kt.  új rendelkezései  értelmében tehát a közoktatási
        megállapodások megkötése  akkor lehetséges,  ha a nem állami
        intézmények  állami,   illetőleg  önkormányzati  feladatokat
        vállalnak át  és  azok  ellátásához  az  alanyi  jogon  járó
        normatív   hozzájáruláson    kívül   kiegészítő   támogatást
        igényelnek.  Ha   az   érintettek   között   a   közoktatási
        megállapodások  megkötésére  sor  kerül,  annak  alapján  az
        átvállalt feladatoknak  a  Kt.  -ban  foglalt  feltételekhez
        igazodó ellátása biztosítható.

             A fentiek  összegezéseként megállapítható,  hogy a  Kt.
        vizsgált rendelkezése  alapján a  nem állami  intézmények új
        alapokra helyezett támogatási rendszere az ilyen intézmények
        részére az  önkormányzatokéval  azonos,  alanyi  jogon  járó
        normatív költségvetési támogatást biztosít. Ez a rendelkezés
        a  közoktatási  megállapodás  megkötése  esetén  teszi  csak
        lehetővé   az   átvállalt   feladatok   tekintetében   olyan
        kiegészítő anyagi  támogatást, amelynek keretében az oktatás
        ingyenessé válik. A kiegészítő támogatás nyújtása ezáltal az
        önkormányzat  vagy   művelődési  és   közoktatási  miniszter
        mérlegelési jogkörébe tartozik.

             1. 3.  Az  Alkotmány  idézett  70/F.  §  (2)  bekezdése
        alapján az  államot az  oktatáshoz  való  jog  érvényesülési
        feltételeinek  biztosításában   az  egyes   oktatási  formák
        tekintetében eltérő kötelezettségek terhelik.

             Az  Alkotmány   e  rendelkezése  a  kötelező  általános
        iskolai oktatásban az ingyenes oktatás állami biztosításának
        kötelezettségét írja  elő. E rendelkezés alapján tehát ebben
        az oktatási formában az államnak alkotmányos kötelezettsége,
        a  szülőknek   és  a   tanulóknak  pedig   alapvető   alanyi
        jogosultsága áll  fenn az ingyenes oktatásra. A Kt. 3. § (3)
        bekezdése alapján az állam az ingyenes és kötelező általános
        iskoláról  az   állam  szervek  és  a  helyi  önkormányzatok
        intézményfenntartói tevékenysége,  illetve az  állami  és  a
        helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik.

             A középfokú  oktatás tekintetében  az Alkotmány  állami
        kötelezettségként  a  képességei  alapján  mindenki  számára
        hozzáférhető   oktatás   biztosítását   és   az   oktatásban
        részesülők anyagi  támogatását határozza  meg. A Kt. idézett
        3.  §   (3)  bekezdése   azonban  az  Alkotmány  70/F.  §-át
        meghaladóan a  középfokú oktatást  és nevelést is ingyenessé
        nyilvánítja.

             Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy az államot csak
        a   semleges    iskola   létesítésének   és   fenntartásának
        kötelessége terheli.  Nem állapítható  meg az, hogy államnak
        mindenki  számára   a  választása  szerinti  iskolában  kell
        ingyenes oktatást biztosítania.

             1. 4.  A lelkiismereti  és vallásszabadságról, valamint
        az egyházakról szóló

        1990. évi  IV. törvény ( a továbbiakban :  Lvet. ) 17. § (1)
        bekezdése szerint  "az egyházi  jogi személy elláthat minden
        olyan     nevelési-oktatási,      kulturális,     szociális,
        egészségügyi, sport,  illetőleg gyermek-  és  ifjúságvédelmi
        tevékenységet, amelyet  törvény nem  tart fenn kizárólagosan
        az  állam   vagy  állami   szerv  ( intézmény )  számára.  E
        tevékenységi  körben  az  egyházi  jogi  személy  intézményt
        létesíthet és tarthat fenn".

             A Lvet.  19. §  (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az
        állam az  egyházi jogi  személy nevelési-oktatási, szociális
        és   egészségügyi,   sport,   gyermek-   és   ifjúságvédelmi
        intézményei  működéséhez   -  külön   törvény  rendelkezései
        szerint -  normatív módon  meghatározott, a  hasonló  állami
        intézményekkel  azonos   mértékű  költségvetési   támogatást
        nyújt,  illetőleg   a   támogatás   az   ilyen   ellátásokra
        elkülönített pénzeszközökből történik".

             Az   Alkotmánybíróság    a   4/1993.   (II.   12.)   AB
        határozatában  feltárta   a  vallásszabadsághoz   való   jog
        alkotmányos tartalmát  és vizsgálta  e jog  érvényesülésének
        feltételeit az  oktatás területén,  továbbá meghatározta  az
        államnak   az    egyházi   oktatási   intézményeket   érintő
        intézményvédelmi kötelezettségeit a kötelező iskolai oktatás
        tekintetében.

             Ezek keretében  az  Alkotmánybíróság  megállapította  :
        "Az állam  nem tagadhatja meg a jogi lehetőségét annak, hogy
        akár  vallásos,   akár  ateista   elkötelezettségű   iskolák
        jöjjenek létre;  az ehhez  szükséges jogszabályokat meg kell
        alkotnia.  Az   állam  azonban   nem  köteles  nem  semleges
        iskolákat felállítani.  Ha viszont  az egyház  vagy a szülők
        elkötelezett iskolát  alapítottak és  működtetnek, az  állam
        támogatni köteles  őket olyan  arányban, amennyiben  ezek az
        intézmények  állami  feladatot  vállaltak  át;  illetve  nem
        tagadhatja meg  az állam  a támogatást  akkor sem,  ha  más,
        összehasonlítható,  világnézetileg  elkötelezett  intézményt
        már  támogat,  s  a  megkülönböztetésnek  nincs  alkotmányos
        indoka.

             Ha nincs is joga a szülőnek arra, hogy az állam a szülő
        kívánsága szerinti világnézetű iskolát nyisson, az a védelmi
        joga megvan, hogy ne legyen köteles vallási vagy világnézeti
        meggyőződésével  ellentétes  iskolába  járatni  a  gyerekét.
        Hasonlóképpen  ahhoz,   ahogy  azt   az  Alkotmánybíróság  a
        lelkiismereti  szabadsággal   kapcsolatban  kifejtette,   az
        államnak nemcsak  az ilyen  kényszertől  kell  tartózkodnia,
        hanem ésszerű  keretek között  az alternatív  magatartást is
        lehetővé kell  tennie. Nem  alkotmányellenes, ha  ez  utóbbi
        érdekében az,  aki lelkiismerete  szerint kíván  cselekedni,
        olyan áldozatra  kényszerül, amely  nem aránytalan".   ( ABH
        1993, 56, 57. )

             A  18/1994.  (III.  31.)  AB  határozat  pedig  azt  is
        megállapította,    hogy     "az    állam    intézményvédelmi
        kötelezettségének az  felel meg,  ha megteremti a vallásilag
        elkötelezett  oktatási-nevelési   intézmények  létrejöttének
        jogszabályi feltételeit  és azokat olyan arányban támogatja,
        amennyiben   ezek    az   intézmények    állami,   illetőleg
        önkormányzati feladatokat vállaltak át". ( ABH 1994, 91. )

             A Kormány  a Kt. módosításával egyidejűleg a 1080/1996.
        (VII.  23.)   határozatában  rendelkezett  az  egyházi  jogi
        személyek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekkel
        összefüggésben  kötött   közoktatási  megállapodásokról.   E
        határozatában a  Kormány kinyilvánította,  hogy  az  egyházi
        jogi   személyekkel    kötött   közoktatási   megállapodások
        fenntartásával továbbra  is biztosítani  kell - az egyébként
        járó  normatív   költségvetési  hozzájáruláson   felül  -  a
        kiegészítő hozzájárulást  ahhoz, hogy  az  óvodák,  iskolák,
        kollégiumok működtetése  zavartalan legyen.  Ennek érdekében
        kikötötte, hogy  a közoktatási megállapodások teljesítéséhez
        szükséges   fedezet    biztosítására   a   mindenkori   éves
        költségvetési törvények  előkészítése során figyelemmel kell
        lenni.

             Az Alkotmánynak a vallásszabadság alapjogát megállapító
        60. §-ából,  valamint az Alkotmánybíróság fentiekben idézett
        határozataiból és a Lvet. 19. § (1) bekezdéséből, mint a Kt.
        szempontjából speciális  rendelkezésből az  következik, hogy
        az állam  és a  helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek
        által  fenntartott  közoktatási  intézmények  működéséhez  a
        hasonló  állami   és  önkormányzati  intézményekével  azonos
        mértékű költségvetési  és  olyan  arányú  kiegészítő  anyagi
        támogatást köteles biztosítani, amilyen arányban azok állami
        vagy  önkormányzati   feladatokat  vállaltak  át.  Ebben  az
        esetben tehát  a helyi  önkormányzatnak vagy a művelődési és
        közoktatási miniszternek  az egyházi  iskola  fenntartójával
        közoktatási megállapodást  kell kötnie és ennek keretében az
        éves  költségvetési   normatív  hozzájáruláson  kívül  olyan
        arányú kiegészítő  anyagi támogatást kell biztosítania, mint
        amilyen arányban  ez az  intézmény állami vagy önkormányzati
        feladatot vállalt át.

             Az Alkotmánybíróság a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
        helyzetének rendezéséről  szóló  1991.  évi  XXXII.  törvény
        ( Evt. )  alkotmányosságát elbíráló  4/1993.  (II.  12.)  AB
        határozatában megállapította, hogy az egyházak, különösen az
        Evt.  -vel   érintett  történelmi   egyházak  történelmi  és
        társadalmi  szerepe,   valamint  a  vallásszabadsághoz  való
        alapjog kielégítően  indokolja,  hogy  az  egyházi  funkciók
        gyakorlását szolgáló  ingatlanok visszajuttatása nem minősül
        más    érintett     tulajdonosokkal     szemben     önkényes
        megkülönböztetésnek. A  történelmi egyházak esetében ugyanis
        elsődlegesen  nem   kárpótlásra,  hanem  alapjog  gyakorlása
        anyagi feltételeinek  biztosítására került sor.  ( ABH 1993,
        64, 68. ) Az Alkotmánybíróság a termőföldről szóló 1994. évi
        LV. törvény  ( Ftv. )  előzetes  alkotmányossági  vizsgálata
        során  a  35/1994.  (VI.  24.)  AB  határozatában  ugyancsak
        kinyilvánította,  hogy  az  Ftv.  alapján  az  egyházi  jogi
        személy  számára   lehetővé   tett   termőföldre   vonatkozó
        tulajdonjogszerzés az  egyházi  jogi  személyek  alkotmányos
        szerepének betöltését  segíti elő,  ezért az nem minősíthető
        alkotmányellenesnek.  ( ABH 1994, 204. )

             A Kt.  81. § (10) bekezdésének az a rendelkezése, amely
        szerint  "a  művelődési  és  közoktatási  miniszter  köteles
        közoktatási  megállapodást   kötni  az  országos  kisebbségi
        önkormányzattal, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
        iskolai, kollégiumi ellátása az önkormányzati feladatellátás
        keretében nem  megoldott", pedig a Magyar Köztársaságban élő
        nemzeti és  etnikai kisebbségeknek  az Alkotmány  68. §-ában
        biztosított alapjoga  szolgálatában áll.  Nincs  alkotmányos
        indoka  annak,   hogy  a   Kt.  az  egyházi  jogi  személyek
        tekintetében nem  tartalmaz hasonló  kötelező rendelkezést a
        vallásszabadságból fakadó fenntartói jogok gyakorlása anyagi
        feltételeinek biztosítására.

             Az  előbbiek   összegezéseként  az  Alkotmánybíróság  a
        vizsgált tárgykörre  vonatkozóan megállapítja,  hogy  a  nem
        állami  oktatási   intézmények  körében   az  egyházi   jogi
        személyek  által   fenntartott  oktatási   intézményeknek  a
        rendelkező részben  megállapított kötelező  költségvetési és
        kiegészítő anyagi  támogatásában, valamint  a Kt. 81. § (10)
        bekezdése    alapján     kötelezően    kötött    közoktatási
        megállapodásban  megtestesülő   pozitív  diszkriminációt  az
        Alkotmány 60.  §-ában és  68. §-ában  biztosított  alapjogok
        érvényesítése teszi szükségessé.

             Mivel   egyrészt    a   Kt.    4.   §   (6)   bekezdése
        alkotmányellenesen      is       értelmezhető,      amelyből
        alkotmányellenes alkalmazás és helyzet keletkezhet, másrészt
        pedig a  Kormány a  fenti, egyébként sem teljesen egyértelmű
        határozatát bármikor módosíthatja, az Alkotmánybíróság a Kt.
        e  rendelkezésének   alkalmazásával  szemben   a  rendelkező
        részben megfogalmazott  alkotmányos követelményt állapította
        meg.   Ez a  követelmény a  Kt. e kifogásolt rendelkezésének
        hatálybalépésére visszamenő hatályú.

             Mindezek alapján  az Alkotmánybíróság  a Kt.  4. §  (6)
        bekezdésének az Alkotmány

        2. §  (1) bekezdésébe,  70/A. §  (1) és  (3) bekezdésébe  és
        70/F. §-ába ütközését nem állapította meg.

             2. Az  indítványozók a Kt. 17. § (1) bekezdés l) pontja
        nem  egyértelmű   értelmezhetősége  miatt  vélelmezik  annak
        alkotmányellenességét.

             Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában
        kifejtette,  hogy   a  jogállam   nélkülözhetetlen  eleme  a
        jogbiztonság. A  jogbiztonság az  állam  -  s  elsősorban  a
        jogalkotó -  kötelességévé teszi  annak biztosítását, hogy a
        jog egésze,  egyes részterületei és az egyes jogszabályok is
        világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak
        és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. ( ABH
        1992, 65. )

             A Kt.  e  kifogásolt  rendelkezése  -  az  indítványban
        foglaltaktól  eltérően  -  nem  értelmezhető  úgy,  hogy  az
        kizárja a  felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hitoktatók
        oktatásban való részvételét.

             A Lvet.  17. §  (2) bekezdése  alapján az  egyházi jogi
        személy az  állam által  fenntartott  nevelési  és  oktatási
        intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - nem
        kötelező     jelleggel      ( fakultatív      tantárgyként )
        vallásoktatást   tarthat.    A   Lvet.   e   rendelkezésének
        megfelelően a  Kt.  4.  §  (4)  bekezdése  határozza  meg  a
        fakultatív  hit-   és  vallásoktatás  szabályait.  A  Kt.  e
        rendelkezése szerint  az állami  és  a  helyi  önkormányzati
        nevelési-oktatási intézményben  lehetővé kell  tenni, hogy a
        szülő  vallási   meggyőződésének  megfelelően  a  tanuló  az
        iskolában   és    a   kollégiumban,    továbbá   az   óvodai
        foglalkozásokhoz  csatlakozóan  a  gyermek  az  óvodában  az
        egyházi jogi  személy által  szervezett fakultatív  hit-  és
        vallásoktatásban  vegyen  részt.  A  hit-  és  vallásoktatás
        tartalmának  meghatározása,   a  hitoktató   alkalmazása  és
        ellenőrzése,   a   hit-   és   vallásoktatással   összefüggő
        igazgatási cselekmények  végzése, így  különösen a  hit-  és
        vallásoktatásra való  jelentkezés megszervezése, előmeneteli
        értesítések, bizonyítvány  kiadása az  egyházi jogi  személy
        feladata. Az  iskola, a  kollégium, illetve az óvoda köteles
        biztosítani a  hit-  és  vallásoktatáshoz  szükséges  tárgyi
        feltételeket, így  különösen a  helyiségek  rendeltetésszerű
        használatát,  valamint   a  jelentkezéshez   és   működéshez
        szükséges technikai  és adminisztrációs lehetőségeket. A Kt.
        e  rendelkezéséből   egyértelműen  az   következik,  hogy  a
        fakultatív hit-  és vallásoktatás  szervezésével kapcsolatos
        teendők ellátása,  köztük külön  is  nevesítve  a  hitoktató
        alkalmazása  és   ellenőrzése  az   egyházi   jogi   személy
        feladatkörébe tartozik.

             A Kt.  53. §  (1)  bekezdése  alapján  az  intézmény  a
        tanulók  érdeklődése   és  igényei  szerint  tanórán  kívüli
        foglalkozásokat  szervez.   E  §   (2)  bekezdése  tételesen
        felsorolja a  tanórán kívüli  foglalkozások körét.  A Kt.  e
        rendelkezése  értelmében   az  egyházi  jogi  személy  által
        szervezett fakultatív  hit- és  vallásoktatás nem tartozik a
        tanórán kívüli foglalkozások körébe.

             A vizsgált  rendelkezést a  Kt.  -nak  a  közoktatásban
        alkalmazottakról  szóló  III.  fejezete  tartalmazza,  amely
        kizárólag   a   nevelési-oktatási   intézményben   pedagógus
        munkakörben   foglalkoztatottakra    vonatkozó   szabályokat
        állapít meg. Mivel a hitoktatót nem a közoktatási intézmény,
        hanem az  egyházi jogi  személy alkalmazza  és nem pedagógus
        munkakörben, ezért a hitoktatóra a Kt. 17. §-ában az iskolai
        végzettségre megállapított szabályok nem vonatkozhatnak.

             A fentiek  alapján az  Alkotmánybíróság megállapította,
        hogy a  Kt. 17.  §.  (1)  bekezdés l)  pontja nem ütközik az
        Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe és 60. §-ába.

             3. A Kt. értelmében a nem állami intézmények fenntartói
        és az  önkormányzatok,  illetve  a  művelődési  és  oktatási
        miniszter között  létrejött közoktatási megállapodás alapján
        az intézmények  a törvényben  meghatározott állami,  illetve
        önkormányzati  feladatot,  tehát  szolgáltatást  látnak  el,
        kiegészítő  anyagi   támogatás,   vagyis   ellenszolgáltatás
        fejében. A megállapodás révén a felek visszterhes szerződést
        kötnek, amelyre  - eltérő jogi rendezés hiányában - a Ptk. -
        nak a szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

             A Ptk.  -nak a szerződési szabadság elvét kifejező 200.
        § (1)  bekezdése  szerint  a  szerződés  tartalmát  a  felek
        szabadon  állapíthatják   meg.  A   felek  a   szerződésekre
        vonatkozó rendelkezésektől  egyező akarattal eltérhetnek, ha
        jogszabály az  eltérést  nem  tiltja.  A  Ptk.  226.  §  (1)
        bekezdése alapján  jogszabály  meghatározhatja  a  szerződés
        egyes  tartalmi   elemeit  és   kimondhatja,  hogy   ezek  a
        szerződésnek  akkor   is  részei,   ha  a   felek   eltérően
        rendelkeznek. E  § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy
        jogszabály  a  hatálybalépése  előtt  megkötött  szerződések
        tartalmát  csak   kivételesen  változtathatja  meg.  A  Ptk.
        biztosítja a szerződéskötési szabadságot, a típusszabadságot
        és a  szerződésre vonatkozó  szabályok diszpozitív jellegét,
        amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik.

             A Kt.  81. §  (3) bekezdése  úgy rendelkezik,  hogy  "a
        közoktatási  megállapodás   tartalmát   a   felek   szabadon
        állapítják meg  azzal a  megkötéssel, hogy a megállapodásnak
        tartalmaznia kell :

        a) a nevelési és oktatási feladatokat;

        b) a gyermekek, tanulók számát;

        c)   az    óvodai   nevelési    feladatokban,   illetve    a
        tankötelezettség teljesítésével,  az iskolai  neveléssel  és
        oktatással összefüggő  feladatokban való részvételt, s ezzel
        összefüggésben a  fenntartói irányítás  egyes  jogosítványai
        gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását;

        d) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték;

        e) a  fenntartó által  a  feladatellátáshoz  igénybe  vehető
        forrásokat, valamint  az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás
        összegét,  továbbá  azokat  a  szolgáltatásokat,  amelyek  a
        megállapodás alapján  a gyermekek,  tanulók, szülők  részére
        ingyenessé  válnak,   illetőleg  amelyeket  térítési  díjért
        vehetnek igénybe".

             A Kt.  81. § (5) bekezdése előírja, hogy "a közoktatási
        megállapodásban kikötött  időszaknak biztosítania kell, hogy
        az érdekelt  gyermekek az  óvodát, illetőleg  a  tanulók  az
        iskolai tanulmányaikat  a  megállapodás  alapján  be  tudják
        fejezni".

             A Kt.  fenti előírásai tehát a közoktatási megállapodás
        egyes tartalmi  összetevőit kötelező erővel meghatározzák, a
        felek  a   szerződés   egyéb   tartalmi   elemeit   szabadon
        állapíthatják  meg.  A  Kt.  81.  §  (6)  bekezdése  azonban
        előírja, hogy a közoktatási megállapodásra egyebekben a Ptk.
        -nak a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

        Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a
        Kt. vizsgált  rendelkezése  és  a  Ptk.  jelzett  kapcsolódó
        rendelkezései      között       sem      kollízió,       sem
        értelmezhetetlenségből fakadó  alkotmányellenesség  nem  áll
        fenn. Ezek  egymást kiegészítő  viszonyban állnak.  Ezért az
        Alkotmánybíróság a Kt. 81. § (6) bekezdésével összefüggésben
        az Alkotmány  2. § (1) bekezdésének sérelmét nem állapította
        meg.

             4. A  Kt. 129.  § (2)  bekezdése határidő  rögzítésével
        előírja  a   korábban  kötött   közoktatási   megállapodások
        felülvizsgálatát.  Ez   a   rendelkezés   a   felülvizsgálat
        végrehajtására a helyi önkormányzatot, valamint a Művelődési
        és Közoktatási  Minisztériumot kötelezi, tehát a szerződések
        egyoldalú felülvizsgálatát rendeli el.

             A vizsgált  rendelkezés a  felülvizsgálat  tekintetében
        azt  az   egyetlen  -   az  indítványban   nem  értékelt   -
        követelményt állapítja  meg, hogy  az nem érintheti azokat a
        gyermekeket, tanulókat,  akiket a megállapodás alapján 1996.
        szeptember   1-jéig    vettek   fel    a   nevelési-oktatási
        intézménybe.  E   rendelkezésből  az   következik,  hogy   a
        felülvizsgálatnak  a   Ktn.  hatálybalépése   előtt   kötött
        megállapodással  érintett   intézményekbe  felvett   tanulók
        tekintetében nem lehet visszaható hatálya.

             A Ktn.  a felülvizsgálatra vonatkozóan egyéb feltételt,
        vagy szempontot  nem  határoz  meg,  tehát  olyan  általános
        rendelkezést sem tartalmaz, amely szerint a felülvizsgálatot
        kizárólag   a    Ktn.   által    megállapított,   módosított
        rendelkezésekre figyelemmel kell végrehajtani.

             A   művelődési    és   közoktatási   miniszter   -   az
        Alkotmánybíróság  megkeresése   alapján  adott   tájékoztató
        levelében -  a közoktatási  megállapodás  felülvizsgálatának
        indokait a következőkben jelölte meg.

        "a) A megkötött közoktatási megállapodások magukba foglalják
        a normatív  költségvetési hozzájárulásra  való jogosultságot
        is. Sok esetben a közoktatási megállapodásokat kizárólagosan
        a normatív  költségvetési hozzájárulás folyósítása érdekében
        kötötték. Miután  a  módosító  törvény  alapján  a  normatív
        költségvetési hozzájárulás  alanyi jogon  jár,  a  megkötött
        megállapodásokból a  költségvetési hozzájárulásra  vonatkozó
        rendelkezéseket ki kell emelni.

        b)  Megváltoztak  azok  a  hatásköri  szabályok,  amelyek  a
        tevékenység   engedélyezését    szabályozták.   A   hatáskör
        megosztásra  került   a  jegyző   és  a  főjegyző  között  a
        közoktatásról szóló  törvény  79.  §-ának  (3)  bekezdésében
        meghatározottak szerint. A törvény eredeti

        81. §-ának  (6) bekezdése szerint ahhoz, hogy a miniszterrel
        közoktatási  megállapodást   lehessen  kötni,   be   kellett
        csatolni  a  székhely  szerint  illetékes  községi,  városi,
        fővárosi, kerületi,  megyei jogú  városi önkormányzat  és  a
        megyei, fővárosi  önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy nem
        kíván  közoktatási   megállapodást  kötni.   Ez  a  feltétel
        szerepel  a   közoktatási  megállapodásokban  is,  melyet  a
        megkötött szerződésekből ki kell emelni.

        c) A  módosító törvény  a hatályos törvényi rendelkezésekhez
        képest megváltoztatta  a nem  magyar  állampolgárok  részére
        biztosított költségvetési  támogatást. Az eredeti 110. § (1)
        bekezdése szerint,  a  nem  magyar  állampolgár  akkor  volt
        tanköteles,    ha    legalább    tartózkodási    engedéllyel
        rendelkezett. Az  új 110. § (1) bekezdése ezt a rendelkezést
        huzamos tartózkodási  engedélyhez  köti.  Ebből  következik,
        hogy az  ideiglenes tartózkodási  engedéllyel rendelkező nem
        magyar állampolgár  nem tanköteles  és ezért  nem részesül a
        magyar  állampolgárral   azonos   elbírálásban.   Miután   a
        közoktatási   megállapodásokban    általában   nem    került
        egyértelműen rögzítésre,  hogy a hozzájárulás csak azok után
        jár,  akik  jogosultak  annak  igénybevételére,  indokolt  e
        tekintetben  is   megvizsgálni   a   megkötött   közoktatási
        megállapodásokat. "

             Az   Alkotmánybíróság    a   32/1991.   (VI.   6.)   AB
        határozatában vizsgálta  a  Ptk.  már  idézett  226.  §  (2)
        bekezdésének alkotmányosságát és annak alkotmányellenességét
        nem állapította  meg. Az  Alkotmánybíróság felfogása szerint
        önmagában  nem   alkotmányellenes  a   Ptk.   226.   §   (2)
        bekezdésének az  a rendelkezése, amelynek alapján jogszabály
        a hatályba  lépése  előtt  megkötött  szerződések  tartalmát
        kivételesen megváltoztathatja.  Kifejtette, hogy különösen a
        hosszú évekig  fennálló szerződési jogviszonyokra a jelentős
        gazdasági - esetleg politikai - pénzügyi és egyéb társadalmi
        változások   nyilvánvalóan    hatást   gyakorolnak,    s   a
        szerződéskötéskor előre  nem látott  körülmények  lényegesen
        megváltoztathatják a  szerződő felek  helyzetét, a  jogok és
        kötelezettségek arányát,  és valamelyikük  számára rendkívül
        terhessé vagy  egyenesen lehetetlenné  tehetik  a  szerződés
        változatlan tartalommal  történő fenntartását,  illetőleg  a
        szerződés teljesítését. Ezekben az esetekben tehát az állami
        beavatkozásra, a  szerződési kötelezettségek átértékelésére,
        megváltoztatására, esetlegesen a szerződések megszüntetésére
        kifejezetten szükség  van.  Rámutatott  az  Alkotmánybíróság
        arra is,  hogy mind  az egyedi  jogviszonyok, tehát  egy-egy
        konkrét szerződés  tartalmának megváltoztatása, mind pedig a
        jogviszonyok  társadalmi   méretű,  tehát  jogszabály  útján
        történő  megváltoztatása  csak  alkotmányos  keretek  között
        történhet meg. A változtatás alkotmányos garanciája pedig az
        egyedi jogviszonyok  tekintetében a  bírói,  a  jogviszonyok
        társadalmi   méretű   megváltoztatása   körében   pedig   az
        alkotmánybírósági   kontroll.    Álláspontja    szerint    a
        kivételességet  -   amelynek  fennállása  esetén  a  meglevő
        jogviszonyok tartalma  jogszabály útján módosítható - éppúgy
        esetenként, jogszabályonként kell vizsgálni, mint a bírósági
        szerződésmódosítás     alkalmazhatóságát      az      egyedi
        jogviszonyokban.  Jogszabályonként   külön-külön  eldöntendő
        kérdés tehát  az, hogy mikor felel meg a fennálló szerződési
        kapcsolatokba  való   állami  beavatkozás  az  Alkotmánynak,
        illetőleg   az   előbbi   szempontoknak.   Ennek   eldöntése
        elsősorban  a  törvényhozó  felelőssége,  de  a  beavatkozás
        alkotmányosságát az Alkotmánybíróság dönti el.
        ( ABH 1991, 134, 136. )

             Az  Alkotmánybíróság  a  Kt.  vizsgált  rendelkezésével
        összefüggésben a  következőket állapította  meg :   a) a Kt.
        közjogi    természetű    és    tartalmú    megállapodásokról
        rendelkezik;

        b)   a Kt. a már megkötött megállapodásokat nem módosította;
        c)  a   kifogásolt   rendelkezés   csak   a   megállapodások
        felülvizsgálatát rendeli  el, nem  írja  elő  azok  kötelező
        módosítását.

             Mivel   a   támadott   rendelkezés   kiköti,   hogy   a
        felülvizsgálat nem  érintheti azokat  a tanulókat,  akiket a
        megállapodás alapján  1996. szeptember  1-jéig vettek  fel a
        nevelési-oktatási intézménybe  és a  felülvizsgálatot  1996.
        december  31-ig  végre  kellett  hajtani,  a  felülvizsgálat
        eredményének lehetőségét a Kt. tartalmilag körülhatárolta. A
        felülvizsgálat  azonban   a  jövőre   nézve   vonatkozhatott
        valamennyi korábban  megkötött megállapodásra a Kt. 4. § (6)
        bekezdésében foglalt új támogatási rendszer következtében.

             A  Kt.  e  rendelkezése  a  közoktatási  megállapodások
        felülvizsgálatára 1996.  december 31-ei határidőt állapított
        meg, amely  már lejárt.  A jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
        törvény 13.  §-a szerint a jogszabály akkor veszti hatályát,
        ha  más   jogszabály  hatályon  kívül  helyezi,  vagy  ha  a
        jogszabályban meghatározott határidő lejárt.

             Az Alkotmánybíróság  mindezek  alapján  megállapította,
        hogy  a   Kt.  vizsgált   rendelkezésében  a  felülvizsgálat
        elrendelése annyiban  nem alkotmányellenes,  amennyiben az a
        rendelkező részben  megállapított alkotmányos követelménynek
        megfelelően  került   végrehajtásra.  E   követelménynek   a
        felülvizsgálat  során  bekövetkezett  megsértése  esetén  az
        érintettek az Alkotmánybíróság e határozata alapján sérelmük
        orvoslását bíróság előtt kezdeményezhetik.

             Az Alkotmánybíróság  a kifejtettekre  figyelemmel a Kt.
        129. § (2) bekezdésével összefüggésben az Alkotmány 2. § (1)
        bekezdésének sérelmét nem állapította meg.

             Mindezek  alapján   az  Alkotmánybíróság  a  rendelkező
        részben foglaltak szerint határozott.
                               Dr. Sólyom László
                           az Alkotmánybíróság elnöke

                                 Dr. Ádám Antal
                              előadó alkotmánybíró

                                Dr. Holló András
                                 alkotmánybíró

                   Dr. Kilényi Géza          Dr. Lábady Tamás
                     alkotmánybíró            alkotmánybíró

              Dr.  Szabó András             Dr. Tersztyánszky Ödön
                 alkotmánybíró                   alkotmánybíró

                 Dr. Vörös Imre              Dr. Zlinszky János
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          Ex post facto review of a provision of the Public Education Act according to which the amount of financial assistance provided by the state and local authorities to schools not owned by the state or local authorities depends on the level of duties fulfilled by this kind of school which would otherwise be carried out by the state or the local authorities
          Number of the Decision:
          .
          22/1997. (IV. 25.)
          Date of the decision:
          .
          04/22/1997
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1997-2-005?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
          .