English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00573/2020
Első irat érkezett: 03/11/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (keresetlevél előterjesztése téves nyomtatványon; adóügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/15/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozóval szemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le az adóhatóság, amelynek során adókülönbözetet állapított meg, az adóhiány után adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat tartalmazta a jogorvoslati tájékoztatást, amely szerint "a keresetlevél elektronikus úton is elő terjesztő a NAV honlapjáról letölthető, a keresetlevél elektronikus beterjesztésére szolgáló űrlap (NAVKPER) megfelelő kitöltésével". Az indítványozó a törvényes határidő utolsó napján keresetet nyújtott be a NAVKPER nyomtatvány kitöltésével. A következő napon letöltötte az adóhatóság elutasító nyugtáját, amely arról tájékoztatta, hogy keresetét nem megfelelő verziójú űrlapon nyújtott be, ezért az indítványozó még aznap papír alapon is benyújtotta keresetét. Keresetéhez, mivel azt határidőn túl nyújtotta be, igazolási kérelmet is előterjesztett. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság igazolási kérelmének helyt adott, keresetét érdemben elbírálva az adóhatóság első- és másodfokú határozatát megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság ítélete ellen az adóhatóság felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria - a panaszban támadott végzésével - a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A Kúria döntését azzal indokolta, hogy a jogorvoslatról való tájékoztatásnak nem kell tartalmaznia a jogorvoslat benyújtására szolgáló elektronikus nyomtatvány jogorvoslati határidő alatti esetleges változásának lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívást is. A Kúria az elsőfokú bíróság számára azt is előírta, hogy az új eljárásban az igazolási kérelmet úgy bírálja el, mint ami a mulasztás vétlenségének megállapítására nem alkalmas.
Az indítványozó álláspontja szerint a 2017 december 19-én kelt hatósági döntés tévesen tájékoztatta a jogorvoslat benyújtására szóló űrlapról. Nézete szerint kötelessége lett volna felhívnia a figyelmét arra, hogy a jogorvoslat benyújtására nyitva álló harminc napos időtartam alatt az űrlap meg fog változni, illetve honlapjáról a 2018. január 1-től a 2017. december 31-ig alkalmazandó NAVKPER elnevezésű űrlapot törölnie kellett volna. Sérelmezi továbbá, hogy a 2018. január 1-től alkalmazandó űrlap neve megegyezik a korábbi névvel. Így már a közigazgatási eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. A Kúria döntése, amely egyúttal az igazolási kérelem elbírálására is határozott előírást tartalmaz az elsőfokú bíróság számára, ténylegesen elzárja a kereset érdemi tárgyalásának és a tényleges jogorvoslat lehetőségétől, így a tisztességes bírósági eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz fűződő alkotmányos joga sérelméhez vezet..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_573_0_2020_indítvány_anonim.pdfIV_573_0_2020_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3412/2021. (X. 15.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 09/28/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.09.28 11:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3412_2021 AB végzés.pdf3412_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A gazdasági társaság indítványozó jogi képviselője (dr. Kende Péter ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel az véleménye szerint ellentétes az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdésével valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel.

      [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege az ügyben előterjesztett beadvány és a bíróságok által hozott határozatok alapján a következőképpen foglalható össze.
      [4] Az indítványozó gazdasági társaság adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per felperese.
      [5] A bírósági eljárás előzménye, hogy az indítványozóval szemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le az adóhatóság, amelynek során adókülönbözetet állapított meg, az adóhiány után adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat tartalmazta a jogorvoslati tájékoztatást, amely szerint „a keresetlevél elektronikus úton is elő terjesztő a NAV honlapjáról letölthető, a keresetlevél elektronikus beterjesztésére szolgáló űrlap (NAVKPER) megfelelő kitöltésével”.
      [6] Az indítványozó a keresetlevelét jogi képviselője útján 2018. január 22. napján elektronikus úton a NAVKPER nyomtatvány kitöltésével kívánta előterjeszteni, melyet az alperes rendszere nem fogadott be, azt elutasította. Az elutasító értesítéshez 15 óra 20 perc 26 másodperckor elutasító nyugtát küldött, mely szerint: „Ezt a bizonylattípust nem tudjuk fogadni, mert csak az aktuális bevallás, adatszolgáltatás, adatbejelentés küldhető elektronikusan. Kérjük szíveskedjen honlapunkról a tárgyévre vonatkozó legfrissebb verziót kitölteni és elküldeni.”
      [7] Ezt az elektronikus nyugtát az indítványozó másnap, 2018. január 23. napján töltötte le. Az indítványozó felperes jogi képviselője útján ugyanezen a napon, tehát a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő napon, 2018. január 23. napján papír alapon nyújtotta be keresetlevelét, és mivel azt határidőn túl nyújtotta be, igazolási kérelmet is előterjesztett.
      [8] Az alperes a védiratával együtt a keresetlevelet az elsőfokú bírósághoz előterjesztette és abban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 42. § (4) és 48. § (1) bekezdés i) pontjára hivatkozva a keresetlevél visszautasítását kérte.
      [9] Az első fokon eljáró Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3. sorszám alatti végzésével a Kp. 36. § (1) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 153. § (1) (3) és (4) bekezdései alapján az indítványozó felperes igazolási kérelmének helyt adott, és a keresetet érdemben bírálta el. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.215/2018/18. számú ítéletében az adóhatóság első- és másodfokú határozatát megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
      [10] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes adóhatóság felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a Kfv.I.35.500/2019/5. számú, – a panaszban támadott – végzésével a bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
      [11] A Kúria megállapította: a perben nem volt vitás, hogy a felperes az alperes határozata elleni keresetlevelét elektronikus úton volt köteles előterjeszteni a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatvány felhasználásával. A keresetlevelet az alperes rendszere azért nem fogadta, mert annak előterjesztésekor már új elektronikus nyomtatványt rendszeresítettek. Az indítványozó mint felperes a sikertelen elektronikus úton történő benyújtást követő napon, papír alapon terjesztette elő keresetlevelét, egyben igazolási kérelmet is előterjesztett. Ennek az elsőfokú bíróság helyt adott. E végzéssel szemben külön fellebbezésnek a Kp. 36. § (1) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Pp. 154. § (2) bekezdése alapján nem volt helye, így az alperes azt csak az ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben vitathatta.
      [12] A Kúria szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor az igazolási kérelem elbírálásakor a mulasztás vétlenségének valószínűsítéséhez elegendőnek ítélte az elektronikus nyomtatvány változásának tényét. A kúriai döntés indokolása szerint ez a körülmény azonban még méltányosság gyakorlása esetén sem alkalmas a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére. Az alperes határozatának rendelkező része a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés da) pontjában írt kötelezettségnek megfelelően tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást. A Kúria megítélése szerint az alperes ezzel a jogszabályi tájékoztatási kötelezettségének teljes körűen eleget tett, mivel a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontjából nem vezethető le olyan jogértelmezés, mely szerint a hatósági tájékoztatásnak tartalmaznia kellene a jogorvoslat benyújtására szolgáló elektronikus nyomtatvány jogorvoslati határidő alatti esetleges változásának lehetőségére utaló figyelemfelhívást is.
      [13] A Kúria érvelése szerint az alperes tájékoztatása a határozat keltének időpontjában a jogszabálynak megfelelő volt. A NAVKPER űrlap 2017. év végéig volt használható, 2018. január 1. napjától a szintén a NAV honlapjáról letölthető NAVKPER2 űrlapot kellett a keresetlevél előterjesztéséhez felhasználni. Erről a NAV hivatalos honlapján több alkalommal tájékoztató jelent meg.
      [14] A Kúria rámutatott, hogy a felperesi küldemény elutasító –, a fellebbezési határidő utolsó napján 15 óra 22 perckor küldött – nyugtája a visszautasítás okának feltüntetése mellett tartalmazta a „kérjük, szíveskedjen a honlapunkról a tárgyévre vonatkozó legfrissebb verziót kitölteni és elküldeni” szövegrészt is. Az indítványozó mint felperes a hatályos űrlap letöltésével a keresetlevelét elektronikus úton még határidőben elő tudta volna terjeszteni. Ennek elmulasztása – a perbeli tényállás alapján – nem tekinthető önhibán kívülinek.
      [15] A fentiekben írottakra figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A kúriai végzés indokolása szerint: „Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak az igazolási kérelmet a Kúria által kifejtett értelmezés alapján kell elbírálnia azzal, hogy a felperes által megjelölt körülmény a mulasztás vétlenségének megállapítására nem alkalmas.”

      [16] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. §-a alapján az alkotmányjogi panaszát, amelyben az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdése, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései sérelmére hivatkozott.
      [17] Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga azáltal sérült, hogy a NAV határozatában olyan kioktatást közölt vele, amely tévesnek bizonyult; s tette ezt úgy, hogy ő maga változtatta meg azon szabályokat, amelyek be nem tartása miatt a jogorvoslata elutasítását kérte, és e változtatásra nem hívta fel a figyelmemét.
      [18] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme indokolásául előadta, hogy bár az alkalmazandó jogszabályok nem írják elő annak közlését, hogy a jogorvoslatot milyen nyomtatványon kell előterjeszteni, és ennek „szűkkeblű, jóindulatúnak és ügyfélbarátnak semmiképpen sem nevezhető” értelmezése oda talán még valóban elvezethet, hogy ha tehát ez nem kötelező, és az ügyfél tévesen választ nyomtatványt, akkor viselje ennek terhét.
      [19] Az indítványozó álláspontja szerint az azonban ebbe a logikába semmi esetre sem férhet bele, hogy tehát a közigazgatási hatóság azt is megteheti, hogy kifejezetten félretájékoztatja az ügyfelét, olyan kioktatást ad neki, amelynek végrehajtása az ügyfél jogainak csorbulásához vezet. Az alkotmányos elvnek tekinthető, hogy a közigazgatási szerv téves jogorvoslati tájékoztatása miatt az ügyfelet joghátrány nem érheti. Az indítványozó szerint ez az elv sérült a támadott végzés miatt.
      [20] Az indítványozó kiemeli, hogy különös súllyal kell kiemelni azt a tényt, hogy jelen esetben az eljáró közigazgatási hatóság és a nyomtatványt megváltoztató hatóság: egy és ugyanazon jogi személy. Álláspontja szerint nem helytálló a Kúriának azon hivatkozása, hogy tulajdonképpen nem is történt téves tájékoztatás, mivel a NAVKPER nyomtatvány decemberben – amikor a közigazgatási hatóság ezt jelölte meg határozatában, mint ami beadható kereset – még érvényes volt, s csak január 1-ével változtatta meg a NAV, önmaga NAVKER2-re. Az alperes határozta 2017. december 19-én kelt, a 30 napos keresetindítási határidő – és a karácsonyi ünnepek léte – ismerete tekintetében tehát minimális empátiával nyilvánvalóan tudható volt, hogy indítványozó biztosan nem decemberben, hanem csak januárban készül el azzal a keresetlevéllel, amelyet az új eljárási szabályok megváltozott előírásának megfelelően, tehát sokkal szigorúbb követelmények szerint kell megírnia.
      [21] Az indítványozó szerint az lett volna tehát a minimálisan elvárható, ha a nyomtatványt megváltoztatható NAV kioktatásában legalább ezt közli: ha december 31. előtt adja be a keresetet, azt a NAVKPER nyomtatványom teheti, ha azonban január elsejét követően, akkor már a NAVKPER2 nyomtatványon. Ha pedig a NAV szerint a NAVKPER nyomtatvány 2017. december 31-ét követően már nem volt alkalmas keresetlevél benyújtására, kötelessége lett volna azt a nyomtatványok közül kivenni, és valamennyi elektronikus felületen beszüntettetni annak jelenlétét.
      [22] Az indítványozó kifejtette, hogy a tájékoztatás jogszerűsége pedig nem függetleníthető a közigazgatási eljárásban kötelezően érvényesülni rendelt többi alapelvtől, mint a tisztességes ügyintézéshez való jogtól vagy a tájékoztatáshoz való jogtól. A tájékoztatás, a kioktatás célja éppen az olyan ügyféli jogok, mint a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának – az eljárási törvényben meghatározott módon történő – elősegítése, másfelől az esetleges félrevezető tájékoztatás e jogelvek érvényesülése ellen hat. A hibás, nem jogszabályszerű tájékoztatás ugyanakkor önmagában nem jelentheti azt, hogy akár az azt tartalmazó döntés, akár az e döntést felülvizsgáló döntés a jogorvoslathoz való jog ab ovo sérelmével járna. Azonban a jogorvoslati módot megjelölő téves hatósági tájékoztatás sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Az indítványozó meggyőződése szerint a hibás kioktatás és a kereseti kérelem Kúria szerinti visszautasításának szükségessége közötti összefüggés megállapítható, ez pedig a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos megsértésén át a jogorvoslathoz való jog sérelmét is jelenti. Az indítványozó szerint a Kúria támadott döntése megfosztotta a jogorvoslat jogától, mivel ténylegesen elzárta az utat a keresete érdemi tárgyalásától, a tényleges jogorvoslattól, amikor előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy ugyanúgy értelmezze „a mulasztás vétlenségének megállapítását”, mint a Kúria eljáró tanácsa.
      [23] Az indítványozó kifejti, hogy a közigazgatási döntés elleni jogorvoslatnak pedig ki kellett volna merítenie a ténylegesség és a hatékonyság követelményét is. A közigazgatási hatóság téves jogorvoslati tájékoztatása folytán a kereseti kérelmét elutasítani rendelő kúriai végzés elzárja az indítványozót a tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségétől, ez pedig alapjogsérelemmel jár: ez az Alaptörvény XXIV cikk (1) bekezdésének, illetve a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmét idézte elő.
      [24] A fentiek alapján az indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

      [25] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
      [26] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

      [27] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az Abtv. 27. §-ára hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljáró bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
      [28] A Kúria a Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzését az indítványozó jogi képviselőjének 2020. február 11-én kézbesítették, míg az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2020. február 21-én nyújtotta be elektronikus úton az első fokon eljáró bíróságra. Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Kúria Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzésével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
      [29] Az indítványozó a bírósági eljárásban félként részt vett. A jogi személy indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására jogosult [Abtv. 51. § (1) bekezdése]. Az Abtv. 27. § (2) bekezdése értelmében jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet, a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt; b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz; vagy c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed.
      [30] Az indítvány az Abtv. 27. § (1) bekezdés b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

      [31] 3.2. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont első fordulat].
      [32] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a támadott, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyező és az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra utasító –, az alsóbb fokú bíróság számára a meghozandó új határozat tekintetében mérlegelést nem engedő – kúriai döntést, amelynek tekintetében az alkotmányjogi panaszban állított alapjogsérelem magával a hatályon kívül helyező és a bíróságot új eljárásra utasító határozattal függ össze, az eljárást lezáró döntésnek kell tekinteni [lásd az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről szóló 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalás 3. pontját].

      [33] 3.3. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltételeit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései vonatkozásában felel meg.
      [34] Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a hatósági eljárás vonatkozásában fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét, így a panasszal támadott bírósági határozat és ezen alaptörvényi rendelkezés között nincs alkotmányjogi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a panasznak ez az eleme érdemben ezért sem volt vizsgálható {pl. 3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [6]; 3122/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [12] és 3124/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [35] Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz és megjelöli az Alaptörvény megsértettnek vélt rendelkezéseit, a sérelmezett bírói döntést továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő annak megsemmisítésére.
      [36] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában megjelölte az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét is.

      [37] 4. Az Alkotmánybíróság tehát a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése tekintetében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényben előírt további feltételeinek való megfelelést. Vizsgálata során a következőket állapította meg.
      [38] Az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
      [39] Az indítványozó szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga azáltal sérült, hogy a Kúria az – indítványozó megítélése szerint – téves kioktatást nem értékelte megfelelően, és önhibának minősítette azt, amint betartotta azon szabályt, amelyet a NAV kioktatása írt elő számára. Megítélése szerint a jogorvoslathoz való joga azáltal sérült, hogy a Kúria támadott végzésével megfosztotta a tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségétől, megtagadta tőle annak az alkotmányos jogának a gyakorlását, hogy jogorvoslati kérelmét érdemben tárgyalják. Nehezményezi, hogy a Kúria kizárólag rá terhelte a közigazgatási hatóság tévedését, s ezzel „kisemmizte” a felsorolt alkotmányos jogaiból.
      [40] A kúriai döntés szerint az elsőfokú bíróság jogorvoslati kioktatásra vonatkozó része megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak. A Kúria rögzítette, hogy arról, hogy 2018. január 1. napjától a NAV honlapjáról letölthető NAVKPER2 űrlapot kell a keresetlevél előterjesztéséhez felhasználni, a NAV hivatalos honlapján több alkalommal tájékoztató jelent meg.
      [41] A Kúria rámutatott, hogy felperesi küldemény elutasító – a fellebbezési határidő utolsó napján 15 óra 22 perckor küldött – nyugtája a visszautasítás okának feltüntetése mellett tartalmazta a „kérjük, szíveskedjen a honlapunkról a tárgyévre vonatkozó legfrissebb verziót kitölteni és elküldeni” szövegrészt is. Ennek figyelembevétele mellett az indítványozó a hatályos űrlap letöltésével, és annak kitöltésével a keresetlevelét elektronikus úton még határidőben elő tudta volna terjeszteni. Ennek elmulasztása – a perbeli tényállás alapján – nem tekinthető önhibán kívülinek.
      [42] Az Alkotmánybíróság több alkalommal rámutatott, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések be nem tartása esetén a bíróság által alkalmazott jogszabályok körét, ezek tekintetében a bírói jogszabályértelmezés helyességét vitató kérelmek az indítványozó számára kedvezőtlen bírói döntések tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját jelentik {lásd pl. 3270/2021. (VII. 7.) AB végzés, Indokolás [45]–[47]; 3349/2021. (VII. 23.) AB végzés, Indokolás [44]–[47]}.
      [43] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány azt célozza, hogy a bíróságok által eldöntött tény- és jogkérdéseket felülbírálati bíróságként vizsgálja felül az Alkotmánybíróság, és a jogerős döntéstől eltérően értékelje.
      [44] A bírósági határozattal kapcsolatos indítványozói felvetésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor.” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]} Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]}.
      [45] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó panasza nem fogadható be, mert az egészében nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésekre vonatkozik, a bíróságok jogértelmezését, jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott határozatban foglalt döntést magát (annak hátrányos voltát) tekinti alapjogi sérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében {vö. pl. 3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [21]}.
      [46] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz indítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel. Ezen alternatív feltételek bármelyikének megléte indokot ad a befogadásra.
      [47] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert az indítványozó egyértelműen a Kúria jogértelmezését tartotta alaptörvény-ellenesnek.
      [48] A fentiekre tekintettel az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban felvetett aggályok a támadott bírói döntés érdemi alkotmányossági vizsgálatát nem teszik lehetővé, mert az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában meghatározott törvényi feltételek egyikének sem felel meg.
      [49] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.

      [50] 5. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, valamint 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontjai alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/11/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Kfv.I.35.500/2019/5 of the Curia (using a wrong form to submit the statement of claim; taxation)
          Number of the Decision:
          .
          3412/2021. (X. 15.)
          Date of the decision:
          .
          09/28/2021
          .
          .