Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00954/2014
Első irat érkezett: 05/13/2014
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.37.005/2013/5. számú ítélete és a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.27.119/2011/22. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tulajdonhoz való jog)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/23/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.IV.37.005/2013/5. számú ítélete valamint a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.27.119/2011/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó a szomszédjában lévő állattartással foglalkozó telep működése ellen 2008 nyara óta több beadvánnyal élt a községi önkormányzathoz, mert jelentősen zavarta az ott folytatott állattartás, ami álláspontja szerint egészségkárosító hatást fejtett ki. Véleménye szerint a tehenészeti telep hatásterületen belül van, mivel a telekhatárától 80 méterre fekszik, ezért az önkormányzatnak a panaszait figyelembe kellett volna vennie ami nem történt meg. Az indítványozó keresetét a fenti bírósági határozatok elutasították. Véleménye szerint a helyi hatóság és a bíróság is alaptörvény-ellenesen járt el amikor a jóhírnevét, az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogát megsértette a határozataiban.
Álláspontja szerint a fentiek alapján sérült az Alaptörvény II. cikkébe foglalt emberi méltósághoz való joga, a VI. cikk (1) bekezdésébe foglalt jóhírnév védelméhez való joga, az V. cikk szerinti a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához való joga, XIII. cikk szerinti tulajdonhoz való joga, a XXII. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti lakhatáshoz való joga, a XXIV. cikk szerinti részrehajlás nélküli ügyintézéshez való joga, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joga, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga. .
.
Indítványozó:
    Antyipenkó Balázs
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.IV.37.005/2013/5. számú ítélete
    Budapest Környéki Törvényszék 6.K.27.119/2011/22. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
II. cikk
V. cikk
VI. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk
XXII. cikk (1) bekezdés
XXII. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXV. cikk
XXVIII. cikk
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_954_2_2014_ind_kieg anonim.pdfIV_954_2_2014_ind_kieg anonim.pdfIV_954_1_2014_inditvany nonim.pdfIV_954_1_2014_inditvany nonim.pdfIV_954_0_2014_ind_kieg anonim.pdfIV_954_0_2014_ind_kieg anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3249/2014. (X. 14.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2594
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/07/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.10.07 15:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      alkotmányjogi panasz visszautasításáról

      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.IV.37.005/2013/5. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.27.119/2011/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.IV.37.005/2013/5. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.27.119/2011/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntések az Alaptörvény alábbi rendelkezéseit sértik:
    – a II. cikkben rögzített emberi méltósághoz való jogot;
    – az V. cikkben írt, az érintett személye, illetve tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához való jogot;
    – a VI. cikk (1) bekezdése által meghatározott, a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot;
    – a XIII. cikk (1) bekezdése által védett tulajdonhoz való jogot;
    – a XXII. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt lakhatáshoz való jogot;
    – a XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot;
    – a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése által biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot.
    [2] Az alaptörvényi rendelkezések sérelmén túlmenően hivatkozik még az indítvány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (12. cikk), az Emberi Jogok Európai Egyezményének (8. cikk), valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (17. cikk) sérelmére is.

    [3] 2. A hiánypótlásra történő felszólítás után előterjesztett, kiegészített indítvány és a mellékelt bírósági határozatok alapján az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg.
    [4] Az indítványozó 2008-tól kezdődően több ízben panaszolta a helyi önkormányzat előtt a szomszédságában elhelyezkedő tehenészeti telep működését. A tehenészeti telep az úgynevezett hatásterületen belül helyezkedik el, mivel a telekhatárától mindössze 80 méterre található. Ez a körülmény, valamint a csorda legeltetése a telep és az ingatlana közötti erdőterületen – érvelése szerint – jelentősen zavaró, egészségkárosító hatást fejt ki. Az indítványozó panaszát – a támadott bírósági döntések tárgyát képező határozat hozatalát megelőzően – több, utóbb visszavont illetve saját hatáskörben hatályon kívül helyezett határozat rendre elutasította. Ezen eljárás során az önkormányzat az állattartás szabályairól szóló rendeletét is módosította. Az indítványozó a panaszát végül is elutasító közigazgatási határozat [Újlengyel Községi Önkormányzat 113/13/2011. (VI. 29.) számú határozata] bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
    [5] A Budapest Környéki Törvényszék indítvány által támadott ítélete megállapította, hogy a képviselő-testület az indítványozó panaszának elutasítása során a hatályos vonatkozó helyi állattartási rendelet szabályai alapján megalapozott döntést hozott, ezért az indítványozó keresetét elutasította. Ítéletében a bíróság utalt arra, hogy az indítványozó által a keresetében említett más szervek vagy hatóságok eljárásának vizsgálata nem tartozik a határozatot hozó képviselő-testület hatáskörébe, a képviselő-testület eljárása nem befolyásolja más, az állattartással kapcsolatban eljárt vagy hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását. A Törvényszék ítéletének indokolásába foglalt tájékoztatása szerint az indítványozónak az állattartási szakmai szabályok, a legeltetés és egyéb szakhatósági kérdések betartása vonatkozásában jogában áll az érintett hatóságokhoz, adott esetben a hatósági főállatorvoshoz, vagy az építéshatósághoz fordulni. Az esetleges polgári jogi igények, kárigények polgári eljárásban, a büntető eljárást megalapozó cselekmények pedig büntető eljárásban bírálhatók el, amely körben a felperesnek (az indítványozónak) külön, a közigazgatási határozat törvényességének felülvizsgálatára irányuló pertől független intézkedési jogosultsága van.
    [6] A Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelmében az indítványozó a Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és a Törvényszék új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy a képviselő-testület határozata – az ítéletben foglaltakkal ellentétben – jogsértő volt, mivel panaszát nem az annak benyújtásakor, hanem az eljárás idején módosított, és a panasz elbírálásakor hatályos önkormányzati rendelet szabályai alapján bírálta el. Ezzel – állítása szerint – a képviselő-testület megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályait, és mivel a Törvényszék ítéletében nem indokolta, hogy miért a döntés meghozatalakor hatályos önkormányzati rendeletet alkalmazta, az ítélet törvénysértő és megalapozatlan is. A felülvizsgálati kérelem hivatkozott még a jogbiztonság sérelmére és az adott esetben megvalósult visszamenőleges hatályú jogalkalmazásra is. A Kúria támadott ítélete az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.

    [7] 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A Kúria támadott ítéletét az indítványozó 2014. március 3-án vette át, az alkotmányjog panaszt pedig 2014. április 3-án, határidőben nyújtotta be az első fokon eljárt bírósághoz.

    [8] 4. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
    [9] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó az alkotmányjogi panasszal támadott ügyek felperese. A panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz: az indítványozó a rendes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.

    [10] 5. Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)f) pontjaiban foglalt feltételeknek csak részben felel meg. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, az (1b) bekezdés e) pontja szerint pedig a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.
    [11] Az adott ügyben a támadott bírói ítéletek közigazgatási határozat törvényességét vizsgálják, míg az indítványban megjelölt, sérelmezettnek állított alaptörvényi rendelkezések ahhoz a tényálláshoz kapcsolódnak, amely tényállás alapján az eljáró képviselő-testület a bíróságok által vizsgált közigazgatási határozatot meghozta. A támadott ítéletek tehát nem a határozat alapjául szolgáló tényállást vizsgálták, hanem pusztán a határozat törvényességét. Ebből következően az indítványozó által előterjesztett tényálláshoz kapcsolódó, állított alapjogi sérelmek nem állnak, és szükségképpen nem is állhatnak kapcsolatban a támadott bírói döntések tartalmával, vagyis az indítvány, az alkotmányjogi panasz tartalma és tárgya között összefüggés nem állapítható meg. A közvetlen összefüggés hiánya így nem teszi lehetővé az indítványban megjelölt alaptörvényi sérelmek és az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletek érdemi vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány által hivatkozott alaptörvényi rendelkezések és a támadott ítéletek közötti összefüggés hiánya az indítvány befogadásának tartalmi akadályát jelenti {3130/2013. (VI. 24.) AB végzés, Indokolás [17], 3151/2014. (V. 9.) AB végzés, Indokolás [19]}.

    [12] 6. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, amikor is mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit.
    [13] Az előző pontban foglaltakra tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, és az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt követelmények hiánya miatt az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      05/13/2014
      .
      Number of the Decision:
      .
      3249/2014. (X. 14.)
      Date of the decision:
      .
      10/07/2014
      .
      .