Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02162/2015
Első irat érkezett: 07/13/2015
.
Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (túlmunka ellenértékének megfizetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/28/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a a Kúria Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az alapeljárásban felperes indítványozó álláspontja szerint a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete, amelyben a másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Törvényszék 59.Mf.634.671/2013/14. számú részítéletét - abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróságként eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4574/2012/4. számú ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes túlmunka megfizetésére jogosult - hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, sérti az Alaptörvény XXVIII. § (1) bekezdésben rögzített, tisztességes eljáráshoz való jogát. Indokolásában előadja, hogy a Kúria megállapításai figyelmen kívül hagyták a benyújtott iratokat és a bizonyítási eljárást, a bizonyítékokból megalapozatlan következtetést vont le, azokat tévesen értelmezte..
.
Indítványozó:
    Telcs Gábor
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2162_3_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2162_3_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2162_1_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2162_1_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2162_0_2015_inditvany_anonim.pdfIV_2162_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3020/2016. (II. 2.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/26/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.01.26 15:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4574/2012/4. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
      [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4574/2012/4. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

      [3] Az alkotmányjogi panasz alapjául az indítványozó mint felperes által indított, kinevezés módosítás érvénytelenségének megállapítása és túlmunka ellenértékének megfizetése iránti per szolgált. Az eljáró bíróságok által megállapított tényállások szerint az indítványozó 1996-tól állt közalkalmazotti jogviszonyban a munkáltatójával, aki 2007. február 28-án kelt intézkedésével arról értesítette, hogy heti 40 órás munkakörét a jövőben heti 20 órás részmunkaidőben töltheti be azzal, hogy illetménye is arányosan csökkenni fog. 2007. március 30-án erre figyelemmel a munkáltató a kinevezés módosítását kezdeményezte, az indítványozó azonban azt nem írta alá, és egyértelmű szándékát sem közölte a munkáltatóval. Erre figyelemmel a munkáltató 2007. április 4-én felmentést közölt az indítványozóval. Ezt követően az indítványozó úgy döntött, hogy mégis aláírja a kinevezés módosítását. Az indítványozó 2007. április 27-én keresetet nyújtott be a munkaügyi bíróságon, amelyben a kinevezés módosítás kezdeményezését, illetve az ugyanilyen keltű felmentését kifogásolta, és a munkáltatói intézkedések hatályon kívül helyezését kérte elmaradt járandóságai megtérítése mellett.
      [4] Az ügyben 32.M.1938/2007/29. szám alatt született, a kinevezés módosítás érvénytelenségét kimondó és a jogkövetkezményeket alkalmazó ítéletet a Fővárosi Bíróság 59.Mf.631.211/2010/8. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárást követően a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4574/2012/4. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 59.Mf.634.671/2013/14. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a kinevezés módosítás érvénytelensége körében helybenhagyta, a túlmunka ellenértékének megfizetése vonatkozásában megváltoztatta, és megállapította, hogy az indítványozó túlmunka ellenértékre jogosult. A jogerős részítélet ellen a munkáltató terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyet a Kúria megalapozottnak talált. Ennek következtében a Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős részítéletet abban a részében, amelyben az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította, hogy az indítványozó túlmunka ellenértéke megfizetésére jogosult. E körben a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét – miszerint az indítványozó túlmunka igénye megalapozatlan – helybenhagyta. Ezt meghaladóan a Kúria a jogerős részítéletet nem érintette.
      [5] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a ­Kúria Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítélete sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését, mivel a Kúria ítéletének indokolásában leírtak megalapozatlanok, a Kúria megállapításai figyelmen kívül hagyták a benyújtott iratokat és a lefolytatott bizonyítási eljárást, a Kúria ezekből megalapozatlan következtetést vont le.
      [6] Az alperes munkáltató – jogi képviselője útján – 2015. augusztus 3-án érkezett beadványában kérte a panasz visszautasítását.
      [7] Az indítványozó az Alkotmánybíróság Főtitkárának tájékoztató levelére 2015. szeptember 9-én hiánypótlást nyújtott be. Ebben panaszának alapját továbbra is az általa vélelmezett eljárási hibákra alapozza. Kifogásolja továbbá, hogy az eljáró bíróságok a kereseteit, bizonyítási indítványait, az ezek alátámasztására benyújtott iratait és bizonyítékait több esetben is figyelmen kívül hagyták. E sérelmek pedig hozzájárultak keresete elbírálásának az ésszerű időt jelentősen meghaladó elhúzódásához. Álláspontja szerint a bíróság elfogultsága sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti pártatlan bíráskodás követelményét. Az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló kérelmét kiterjesztette a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4574/2012/4. számú ítéletére is.

      [8] 2. Az Abtv. 56. §-a értelmében az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

      [9] 2.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

      [10] Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatósági formai feltételeknek megfelelt. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. Az indítványozó a Kúria Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítéletét 2015. április 7-én vette kézhez, az alkotmányjogi panaszt 2015. június 4-én nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 30. § (1) bekezdésének megfelelően határidőben beérkezettnek tekinthető. Az alkotmányjogi panasz megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntéseket, tartalmazza a bírói döntések alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint a kifejezett kérelmet a bírósági ítéletek megsemmisítésére.

      [11] 2.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [12] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, illetve az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata tartozik hatáskörébe. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal már nem támadható bírói döntések által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének.
      [13] Az indítványozó által hivatkozott Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozik. A jelen ügyben az indítványozó bírósági – és nem közigazgatási – eljárással, a Kúria eljárásával kapcsolatban állította a XXIV. cikk (1) bekezdésének a sérelmét, ezért az Alkotmánybíróság ezeket az érveket az indítvány befogadhatósága szempontjából az Alaptörvény XXVIII. cikkére vonatkoztatva vizsgálta, amit az indítványozó hivatkozási alapként külön is megjelölt {lásd ehhez hasonlóan: 3169/2015. (VII. 24.) AB végzés, Indokolás [25]–[26]; 3036/2015. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [13]; 3008/2015. (I. 12.) AB végzés Indokolás [24]}.
      [14] Az indítvány az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben semmilyen alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel, alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem ad elő. Az indítványozó valódi célja, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által eldöntött kérdéseket vizsgálja felül és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje.
      [15] Az indítványozó valójában a bizonyítékok bíróság általi értékelését kifogásolja, így e körben a panasz a bizonyítékok újraértékelésére és a tényállás megváltoztatására irányul, a helyes történeti tényállás megállapítása (és a bizonyítási eszközök újraértékelése) azonban nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, arra kizárólag a rendes bíróságoknak, élükön a Kúriával, van hatásköre.
      [16] Az indítványozó valódi célja a Kúria ítéletének, valamint az azt megelőző eljárásnak nem alkotmányossági, hanem törvényességi szempontú felülvizsgálata. Az indítványozó arra törekszik, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által véglegesen eldöntött ténykérdés tekintetében ismételt vizsgálatot tegyen lehetővé. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt milyen szempontok alapján és miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel.
      [17] Az Alkotmánybíróság felhívja arra is a figyelmet, hogy „az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, ABH 2012, 1808, 1811., Indokolás [13]}. Ahogy egy korábbi döntésében az Alkotmánybíróság rámutatott „[s]em a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bíró­sági szervezet feletti »szuperbíróság« szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}
      [18] Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az indítványozó sem a bíróságok eljárásával, sem a támadott ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni. Így az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában rögzített feltételeknek.

      [19] Ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.4574/2012/4. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.566/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/13/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3020/2016. (II. 2.)
          Date of the decision:
          .
          01/26/2016
          .
          .