A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bpkf.757/2021/6. számú ítélete és a Nyíregyházi Járásbíróság 39.Bpk.1670/2021/2. számú ítélete, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 93. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja, továbbá a 94. § „egyharmad részének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó – többször kiegészített eredeti indítványában – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bpkf.52/2021/5. számú ítélete és a Mátészalkai Járásbíróság 1.Bpk.261/2020/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó továbbá az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapítva indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 93. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja, továbbá a 94. § „egyharmad részének” szövegrésze alaptörvény-ellenességét is állapítsa meg.
[2] Az indítványozó előadta, hogy a kifogásolt bírósági határozatok alapjául az az összbüntetési indítványa szolgált, amelyben négy jogerős ítélete összbüntetésbe foglalását kérte. Az indítványozó kifogása szerint az összbüntetési indítványa alapján eljáró bíróságok nem vették figyelembe, hogy az alapítéletek alapjául szolgált cselekményeit a Btk. hatálybalépése, azaz 2013. július 1. előtt követte el. Az elkövetési időpontokra figyelemmel úgy vélte, hogy esetében a bíróságoknak a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) kedvezőbb szabályait kellett volna alkalmazniuk az összbüntetésbe foglalás során. Emellett a bíróságok az indítványozó szerint hibásan állapították meg, hogy az összbüntetésbe foglalással érintett ítéletekben kiszabott büntetései kapcsán nem teljesült a végrehajtás folyamatosságának a követelménye. Ezért a kifogásolt bírósági határozatok az indítvány értelmében sértették az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonságot, valamint annak részeként a visszaható hatály tilalmát, továbbá az Alaptörvény C) cikkét, IV. cikkét, XV cikkét, XXV. cikkét és XXVIII. cikkét, abból különösen az (1), (3), (4) és (7) bekezdésekben foglaltakat.
[3] Az indítványozó a Btk. 93. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességét is állította, méghozzá azon az alapon, hogy a régi Btk. azonos tartalmú 92. § (2) bekezdését korábban a „Kúria hatályon kívül helyezte”. Szintén állította a Btk. 93. § (4) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességét, mert az esetében „törvénysértő rendelkezés”, valamint indokolás nélkül a Btk. 94. § „egyharmad részének” szövegrésze alaptörvény-ellenességét is. Kifejtette továbbá, hogy utóbb egy ötödik ítéletet is született vele szemben, amely kapcsán álláspontja szerint szintén fennállnak az összbüntetésbe foglalás feltételei.
[4] 2. Indítványa második és harmadik kiegészítésében az indítványozó arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a Nyíregyházi Járásbíróság 2021. október 11. napján kihirdetett 39.Bpk.1670/2021/3. számú ítéletével elvégezte az indítványozó eredeti összbüntetési indítványában foglalt ítéletek ismételt összbüntetésbe foglalását. Majd a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bpkf.757/2021/6. számú ítéletével azt részben megváltoztatta, és a Mátészalkai Járásbíróság 1.Bpk.261/2020/10. számú, illetve a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bpkf.52/2021/5. számú – az indítványozó alkotmányjogi panasz indítványában eredetileg kifogásolt – összbüntetési ítéleteit hatályon kívül helyezte.
[5] Ezen indítvány-kiegészítésekben az indítványozó az összbüntetés tárgyában utóbb született bírósági határozatok alaptörvény-ellenességét is állította az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, T) cikk (3) bekezdésére, IV. cikk cikkére, XXIV. cikkére, XXVIII. cikkére, különösen annak (1)–(4) bekezdéseire hivatkozással. A bíróságok az indítványozó szerint több eljárási hibát is vétettek, továbbá hibásan állapították meg, hogy az összbüntetésbe foglalással érintett ítéletekben kiszabott büntetései kapcsán nem teljesült a végrehajtás folyamatosságának a követelménye.
[6] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e. A befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát [Abtv. 56. § (3) bekezdés].
[7] Utal rá az Alkotmánybíróság, hogy az Abtv. 27. §-ára alapított indítványi elem tekintetében az indítványozó beadványának a kiegészítései és a bíróság által az Alkotmánybíróság megkeresésére küldött tájékoztatás alapján megállapíthatóvá vált, hogy az indítványozó által eredetileg kifogásolt két bírósági határozatot – a Mátészalkai Járásbíróság 1.Bpk.261/2020/10. számú, illetve a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bpkf.52/2021/5. számú ítéleteit – az utóbb eljáró bíróság hatályon kívül helyezte. Erre tekintettel, valamint figyelemmel arra, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát az utóbb azonos tárgyban hozott két bírósági ítéletre is kiterjesztette, a Mátészalkai Járásbíróság 1.Bpk.261/2020/10. számú, illetve a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bpkf.52/2021/5. számú ítéleteit érintő indítványi elemeket az Alkotmánybíróság eljárásában nem vizsgálta. Így a befogadhatóság kérdése az Abtv. 27. §-a kapcsán a Nyíregyházi Járásbíróság 39.Bpk.1670/2021/3. számú ítéletével és a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bpkf.757/2021/6. számú ítéletével összefüggésben, míg az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Btk. 93. § (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja, továbbá a 94. § „egyharmad részének” szövegrésze vonatkozásában volt vizsgálható.
[8] A befogadhatóság feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány az alábbiak szerint nem volt befogadható.
[9] Az Abtv. 52. § (1) értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A jogszabályhely (1b) bekezdése alapján a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az alábbiakat: azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza; az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét; az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést; az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Az indítványnak továbbá indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével; valamint kifejezett kérelmet kell rögzítenie a jogszabályi rendelkezés, bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének a tartalmára vonatkozóan.
[10] A határozott kérelem ezen feltételeit az indítványozó alkotmányjogi panasza csupán részben teljesíti. Megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító törvényi rendelkezést, az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezés és bírói döntést, az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit és kifejezett kérelmet tartalmaz a bírói döntések megsemmisítésére. Nem fejtette ki ugyanakkor az indítványozó az eljárás megindításának indokait és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét egyetlen felhívott alaptörvényi rendelkezést érintően sem. Nem tartalmaz továbbá az indítvány indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések és bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény egyes, indítványban megjelölt rendelkezéseivel.
[11] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány érdemi elbírálásának akadálya, ha az indokolás hiányosságai miatt a kérelem nem felel meg a határozottság követelményének, illetve nem kapcsolja össze alkotmányjogilag értékelhető módon az Alaptörvény felhívott rendelkezését a sérelmezett döntéssel {3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]; 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]}.
[12] 4. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy az nem felel meg az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságával szemben támasztott követelményeknek. Ezért az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései alapján eljárva, az Abtv. 52. § (1b) bekezdésére és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontjára figyelemmel visszautasította.
Dr. Juhász Miklós s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Czine Ágnes s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |