English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02719/2021
Első irat érkezett: 07/01/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.156/2021/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (egyenlő bánásmód követelménye)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/08/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó alapítvány az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Kfv.III.37.156/2021/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó alapítvány a Magyar LMBT Szövetség tagja, és célja, hogy az alternatív családokban élő szülőknek és gyermekeknek pszichológiai, közösségi és jogi segítséget nyújtson, valamint hogy társadalmi szinten javítsák e családok megítélését és lehetőségeit. E céljának megvalósításával összefüggésben a Magyar LMBT Szövetség a www.csalad.hu weboldal üzemeltetőjéhez, majd a szerkesztésért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult, és kérte, hogy a Családszervezetek menüpont alatt felsorolt szervezetek között tüntessék fel az indítványozó alapítványt is. A szerkesztésért felelős minisztérium többszöri megkeresést követően végül válaszában arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy jelezni fogja, ha majd élni kíván a lehetőséggel. Ezt követően az indítványozó az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely határozatában megállapította, hogy a weboldal üzemeltetője felett tulajdonosi jogokat gyakorló, és a weboldal tartalmára befolyással bíró minisztérium, valamint a weboldalt üzemeltető közhasznú gazdasági társaság megsértette az indítványozóval szemben az egyenlő bánásmód követelményét, és szexuális irányultságon, valamint nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A kötelezettek közigazgatási pert indítottak a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében, amelyben az indítványozó alperesi beavatkozóként vett részt. A megismételt eljárásban meghozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, megállapítva, hogy az indítványozó a közigazgatási eljárás során megfelelően valószínűsítette a védett tulajdonságát és az őt ért hátrányt, illetve nincs tárgyilagos mérlegelés alapján fennálló ésszerű indoka annak, hogy miért nem tüntették fel a weboldalon a családszervezetek között, ezért az alperesi hatóság támadott határozata nem volt jogsértő.
Az ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelynek a Kúria - a jelen alkotmányjogi panaszban támadott - Kfv.III.37.156/2021/3. számú ítéletében helyt adott, a hatósági határozatot hatályon kívül helyezte és a kérelmet elutasította. A Kúria megítélése szerint az indítványozó a közigazgatási eljárás során nem valószínűsítette, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévőkhöz képest hátrány érte, mivel ilyen hátrány nem állapítható meg sem a hasonló, alternatív családokat képviselő szervezetekhez képest, hiszen ilyenek a szóban forgó listán egyáltalán nem szerepelnek, és az általános családszervezetekhez képest sem, mivel ezek a Kúria álláspontja szerint nincsenek összehasonlítható helyzetben az indítványozóval. Mivel a lista nem teljeskörű, annak nincs jogszabályi alapja, hanem a felperesek szabad belátásán alapul, hogy arra mely szervezeteket vesznek fel, ezért az indítványozó védett tulajdonsága és a listáról való mellőzése között ok-okozati összefüggés a Kúria szerint nem volt megállapítható. Döntésének elvi tartalmában rögzítette azt is, hogy a kérelmező által állított hátrány valószínűsítésének kötelezettsége a kérelmezőt terheli, és az többet jelent, mint a hátrány puszta állítása.
Az indítványozó a Kúria ítéletét alapjogsértőnek tartja, mivel álláspontja szerint az sérti a bírósághoz fordulás jogát, és nem nyújt hatékony jogvédelmet, ha a hátrányos megkülönböztetést elszenvedőknek - a jogalkotó szándékától eltérően - a valószínűsítésen túl bizonyítania kell az őket ért hátrányt. Az összehasonlítható helyzetben lévő szervezetek meghatározása körében a XV. cikk (2) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozik, valamint az általa képviselt családok magán- és családi életének tiszteletben tartásához fűződő jog megsértését is állítja, végül arra hivatkozik, hogy a listán való feltüntetésének megtagadása folytán végső soron a közérdekű adatok terjesztéséhez fűződő joga, illetve ehhez kapcsolódóan a véleménynyilvánításhoz fűződő joga is sérült..
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Kfv.III.37.156/2021/3. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk
IX. cikk
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2719_2_2021_Indkieg_egys_szerk_anonim.pdfIV_2719_2_2021_Indkieg_egys_szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3278/2022. (VI. 3.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/17/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.05.17 12:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3278_2022 AB végzés.pdf3278_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.III.37.156/2021/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alapítvány jogi képviselője (dr. Muhi Erika ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszában a Kúria Kfv.III.37.156/2021/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

      [2] 1.1. Az indítványozó alapítvány a Magyar LMBT Szövetség tagja, és célja, hogy az alternatív családokban élő szülőknek és gyermekeknek pszichológiai, közösségi és jogi segítséget nyújtson, valamint hogy társadalmi szinten javítsák e családok megítélését és lehetőségeit. E céljának megvalósításával összefüggésben a Magyar LMBT Szövetség a www.csalad.hu weboldal üzemeltetőjéhez, majd a szerkesztésért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumához (a továbbiakban: minisztérium) fordult, és kérte, hogy a Családszervezetek menüpont alatt felsorolt szervezetek között tüntessék fel az indítványozó alapítványt is. A minisztérium többszöri megkeresést követően végül válaszában arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy jelezni fogja, ha majd élni kíván a lehetőséggel. Ezt követően az indítványozó az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: EBH) fordult, amely határozatában megállapította, hogy a weboldal üzemeltetője felett tulajdonosi jogokat gyakorló, és a weboldal tartalmára befolyással bíró minisztérium, valamint a weboldalt üzemeltető közhasznú gazdasági társaság megsértette az indítványozóval szemben az egyenlő bánásmód követelményét, és szexuális irányultságon, valamint nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A kötelezettek közigazgatási pert indítottak a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében, amelyben az indítványozó alperesi beavatkozóként vett részt. A megismételt eljárásban meghozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, megállapítva, hogy az indítványozó a közigazgatási eljárás során megfelelően valószínűsítette a védett tulajdonságát és az őt ért hátrányt, illetve nincs tárgyilagos mérlegelés alapján fennálló ésszerű indoka annak, hogy miért nem tüntették fel a weboldalon a családszervezetek között, ezért az alperesi hatóság támadott határozata nem volt jogsértő.
      [3] Az ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelynek a Kúria a jelen alkotmányjogi panaszban támadott ítéletében helyt adott, a hatósági határozatot hatályon kívül helyezte és a kérelmet elutasította. A Kúria megítélése szerint az indítványozó a közigazgatási eljárás során nem valószínűsítette, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévőkhöz képest hátrány érte, mivel ilyen hátrány nem állapítható meg sem a hasonló, alternatív családokat képviselő szervezetekhez képest, hiszen ilyenek a szóban forgó listán egyáltalán nem szerepelnek, és az általános családszervezetekhez képest sem, mivel ezek a Kúria álláspontja szerint nincsenek összehasonlítható helyzetben az indítványozóval. Mivel a lista nem teljes körű, annak nincs jogszabályi alapja, hanem a felperesek szabad belátásán alapul, hogy arra mely szervezeteket vesznek fel, ezért az indítványozó védett tulajdonsága és a listáról való mellőzése között ok-okozati összefüggés a Kúria szerint nem volt megállapítható. Döntésének elvi tartalmában rögzítette azt is, hogy a kérelmező által állított hátrány valószínűsítésének kötelezettsége a kérelmezőt terheli, és az többet jelent, mint a hátrány puszta állítása.

      [4] 1.2. Az indítványozó a Kúria ítéletét több szempontból is alapjogsértőnek tartja.
      [5] Elsősorban az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt, az alapjogok biztosítására vonatkozó hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére hivatkozik. Egyrészt az összehasonlítható helyzetben lévő szervezetek meghatározása miatt, ti. hogy az ítélet az „alternatív családok” segítését célzó szervezeteket tekintette hozzá hasonló csoportosulásnak; illetve, hogy a csoportképzésnél – értelmezése szerint – a védett tulajdonság szempontja helyett a képviselt társadalmi csoport méretét is relevánsnak tekintette, ami kiüresítené a kisebbségi csoportok antidiszkriminációs védelmét. Másrészt, a hivatkozott tilalom sérelmét abban is látja, hogy a támadott ítélet az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) által megkívánt valószínűsítési kötelezettséget a sérelem állításánál szigorúbban, szerinte kvázi bizonyítási szintű kötelezettségként értelmezte; a jelen esetben egy nemleges döntés kapcsán várta volna el a Kúria, hogy az indítványozó bizonyítékot szolgáltasson, azonban nemleges dolgot nem lehet bizonyítani; s ez a megszorító jogértelmezés végső soron meg is hiúsítja a hatékony jogvédelmet a hátrányos megkülönböztetéssel szemben.
      [6] Másodsorban az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése által biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog körébe tartozó hatékony bírósági jogvédelem követelményét is sérti, ha a hátrányos megkülönböztetést elszenvedőknek a valószínűsítésen túl bizonyítania kell az őket ért hátrányt. A Kúria ilyen tartalmú döntése ellentétes a jogalkotó szándékával, az Ebktv. alaptörvény-ellenes értelmezését jelenti.
      [7] Az indítványozó az előbbieken túl az Alaptörvény VI. cikkével kapcsolatban az általa képviselt családok magán- és családi életének tiszteletben tartásához fűződő jogának megsértését is állítja. Emellett arra hivatkozik, hogy a listán való feltüntetésének megtagadása folytán végső soron a közérdekű adatok terjesztéséhez fűződő joga – illetve az LMBTQ közösség és a társadalom tagjainak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga –, valamint ehhez kapcsolódóan a véleménynyilvánításhoz fűződő joga is sérült amiatt, hogy így nem ismerhetik meg az üzeneteit a célcsoport tagjai.

      [8] 1.3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz indokolása és a jogi képviselő meghatalmazása tekintetében hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, amelyre az indítványozó határidőben választ küldött.

      [9] 2. Az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

      [10] 2.1. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, amelynek feltételeiről az alkotmányjogi panasz indítványok esetében az 52. § (1b) bekezdésének a)–f) pontjai rendelkeznek. Ezek értelmében a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza, b) az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, d) az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, valamint f) a kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére.
      [11] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.

      [12] 2.2. A sérelmezett döntést az indítványozónak 2021. április 20-án kézbesítették, indítványát pedig 2021. június 20-án, tehát határidőn belül nyújtotta be az elsőfokú bíróság útján az Alkotmánybíróságra [Abtv. 30. § (1) bekezdés; Ügyrend 28. § (2) bekezdés].
      [13] Az indítvány a határozott kérelem feltételeinek részben – az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a), c), d), és f) pontjait tekintve – megfelel.
      [14] Az alkotmányjogi panasz vizsgálata során az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy az indítvány azokban az elemeiben, amelyekben az általa képviselt családok, illetve a társadalom tagjai – és nem pedig saját - alapjogainak sérelmére hivatkozik, nem felel meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy az indítványozó a fenti, másokat megillető Alaptörvényben rögzített jogoknak nem lévén alanya, azokra, mint nem saját jogokra, alkotmányjogi panaszában nem hivatkozhat eredményesen {vö. 3120/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [57], [69], [72]–[75] és [80]; 3471/2020. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [46]}.
      [15] Az indítványozó az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését és IX. cikkét megjelölve saját közérdekű adatok terjesztéséhez fűződő jogának és véleménynyilvánításhoz fűződő jogának sérelmére is hivatkozott, de azokkal összefüggésben fél-fél mondatban mindösszesen azt az állítást írta le indokolásként, hogy üzeneteit nem tudja célba juttatni amiatt, hogy nem szerepelhet a kérdéses honlapon a szervezetek listáján.
      [16] Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével összefüggésben az indítvány az Ebktv.-nek a támadott ítélet szerinti alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos részletes, szakjogi és alkotmányjogi érveket is felmutató kritikáját adta. Az Ebktv. egyik fő célja az Alaptörvény XV. cikkének megfelelő hatékony jogvédelem biztosítása, ezért az Alkotmánybíróság joggyakorlata szerint a bíróságoknak az Ebktv. alkalmazása során a vonatkozó alkotmányossági követelményeket érvényesíteniük kell, aminek megtörténtét az Alkotmánybíróság megfelelő indítvány alapján vizsgálni jogosult {vö. 3535/2021. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [61], [73]}. Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja. Az indítvány ebben a részében kifejezetten nem jelölt meg alapvető jogot, amelynek biztosítása vonatkozásában hátrány érte volna; a szervezetnek egy tájékoztató honlapon történő feltüntetésére vonatkozó igénye pedig nem tartozik magától értetődően valamely alapjog védelmi körébe. Tekintettel az utóbbiakra, illetve arra, hogy az előbbiekben leírtak szerint az indítványozó a panaszában hivatkozott egyéb – az Alaptörvény VI. cikke és IX. cikke által biztosított – jogaival kapcsolatban alkotmányjogilag értékelhető érvelést nem adott elő, az indítványnak az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével kapcsolatos indokolása is hiányosnak minősül. Ezért alapjogot érintő hátrányos megkülönböztetés érdemi vizsgálatára az indítvány alapján nem kerülhetett sor.
      [17] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét az Ebktv. – 19. §-ába foglalt – bizonyítási szabályainak értelmezésével kapcsolatban, egyrészt a hatékony bírósági jogvédelem követelményével való ellentét miatt állította. Az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet arra, hogy az indítvány által is idézett 7/2013. (III. 1.) AB határozat alapján „[a] tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerét kielégítő hatékony bírói jogvédelem […] attól függ, hogy az eljárási szabályok értelmében a bíróság mit vizsgálhat felül” (Indokolás [24]), s nem azzal függ össze, hogy valamely jogterületre vonatkozó ágazati jogszabály – így az Ebktv. – egy jogviszonyban részes mely jogalanyra telepít az általánostól eltérő bizonyítási kötelezettséget.
      [18] A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét az indítványozó másrészt azért állította, mert meglátása szerint az Ebktv.-nek a támadott ítéletbe foglalt értelmezése ellentétes a jogalkotó szándékával; ami pedig a törvény preambuluma alapján kiterjed arra, hogy „hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára”. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a „hatékony jogvédelem” kifejezés ehelyütt – a hasonló megfogalmazás ellenére – nem a hatékony bírói jogvédelem fenti értelemben vett követelményére utal, hanem az Ebktv. mint általános antidiszkriminációs törvény által keretbe foglalt szabályok, jogintézmények összessége által biztosított jogvédelem hatékonyságára; ekképpen az indítvány által felvetett szempontból nem hozható összefüggésbe a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal. Az Alkotmánybíróság korábban elvi éllel rögzítette azt is, hogy az „Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése egy processzuális alapjogot tartalmaz, amely elsősorban a bírósági eljárással szemben támasztott eljárási garanciák rendszerét jelenti” {3181/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [41]}. A testület ezzel összefügésben ugyan nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a contra legem jogalkalmazás kivételes esetben, a bírói jogértelmezés kirívó – alapjogi relevanciát elérő – hibája miatt a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmének a megállapíthatóságára vezessen. Mindazonáltal az esetlegesen contra legem jogértelmezés és jogalkalmazás önmagában nem alapozza meg az alkotmányellenességet, tehát a pusztán a bírói jogértelemzés állított hibájára alapított alkotmányjogi panaszt – a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben – az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálja {20/2017. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [21]–[29]; 3295/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [37]–[40]}. Egyebekben a jelen ügyben az indítványozó contra legem jogértelmezésre kifejezetten nem hivatkozott, s annak fennállását az indítvány indokolása implicit módon sem támasztotta alá.
      [19] A fenti vizsgálat eredményeként az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem követelményét – az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjait tekintve – a hiánypótlást követően sem teljesítette, ugyanis nem határozta meg pontosan az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét, illetve nem tartalmazott részletes indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.


      [20] 3. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1a) bekezdés b) és e) pontjában, részben pedig az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felelt meg, ezért az indítványt az Abtv. 56. § (3) bekezdése, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) és h) pontjai szerint visszautasította.
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/01/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. Kfv.III.37.156/2021/3 of the Curia (requirement of equal treatment)
          Number of the Decision:
          .
          3278/2022. (VI. 3.)
          Date of the decision:
          .
          05/17/2022
          .
          .