English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00311/2020
Első irat érkezett: 02/18/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kisajátítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/29/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Horváth Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzése megsemmisítését kérte.
Az indítványozó - perbeli felperes - ingatlanára vonatkozóan kisajátítási eljárás indult közérdekű cél megvalósítása érdekében. A kártalanítás összegét az eljárásban kirendelt szakértő állapította meg. A határozattal szemben az indítványozó keresettel élt. A bíróság a keresetét elutasította, a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozó szerint sérült a tulajdonhoz való joga, a tisztességes eljáráshoz való joga és a jogorvoslathoz való joga, mivel a közigazgatási eljárásban ugyanaz a szakértő járt el, mint akit a kisajátítást kérő perbeli alperes a vételi ajánlat megtételének alátámasztására felkért szakértőnek. A közigazgatási eljárásban így két szakértői vélemény állt rendelkezésre, de az egymásnak ellentétes megállapításaik feloldására nem került sor. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_311_0_2020_indítvány_anonimizált.pdfIV_311_0_2020_indítvány_anonimizált.pdfIV_311_2_2020_indkieg_anonimizált.pdfIV_311_2_2020_indkieg_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3272/2020. (VII. 9.) AB végzés
    .
    Az ABH 2020 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); alkotmányjogi panasz; alkotmányjogi panasz a Kúria befogadás tárgyában hozott döntése ellen
    .
    A döntés kelte: Budapest, 06/23/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.06.23 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3272_2020 AB végzés.pdf3272_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.711/2019/13. számú ítélete és a Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Virágh Attila ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó – az Abtv. 27. § alapján – a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.711/2019/13. számú ítélete és a Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

      [3] 1.1. A panasz alapjául szolgáló ügy tényállása szerint a perbeli II. rendű alperes kérelme alapján terület- és településfejlesztés közérdekű cél megvalósítására kisajátítási eljárás indult az indítványozó felperes tulajdonát képező ingatlanra vonatkozóan. Az I. rendű alperes kormányhivatal határozatával az említett ingatlant megosz­totta, és a megosztással létrejött, kivett közút megnevezésű ingatlanrészt a II. rendű alperes javára kisajátította. E határozatában az indítványozót mint tulajdonost a kisajátított ingatlanért megillető kártalanítás összegét meghatározta.
      [4] A határozattal szemben az indítványozó keresettel élt. Kifogásolta, hogy az I. rendű alperes nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének és nem ismertette az indítványozóval a kisajátítási tervnek az ingatlanra vonatkozó előírásait. Az indítványozó kifogásolta az építési zónába történő besorolással és a telekhatároló kerítéssel kapcsolatban tett megállapításait a határozatnak. Ugyancsak nem értett egyet az indítványozó az eljárás során felhasznált szakértői vélemény számos megállapításával sem.
      [5] Az eljáró bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Az ítélet szerint mivel az indítványozó kézhez vette és megismerte a kisajátításról rendelkező határozat alapjául szolgáló szakértői véleményt, valamint a kisajátítási tárgyalásra szabályszerűen megidézték, ezért lehetősége lett volna, hogy együttműködjön a hatósággal a tényállás feltárása érdekében, a nyilatkozattétel jogával élhetett. Amennyiben azonban a szakértői véleményben foglaltakat sérelmezi valamely körülmény folytán, vagy volt a birtokában a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték, de ennek csatolásától elzárkózott a közigazgatási eljárásban és ezen körülményekre a hatósági eljárásban nem is utalt, a közigazgatási perben már nem hivatkozhat ezen bizonyítékokra, illetve körülményekre. Az I. rendű alperes határozata ezért nem tekinthető jogszabálysértőnek, mivel az indítványozó nem hivatkozott a keresetlevelében előadottakra a megelőző eljárás idején, nem adta elő a szakvéleménnyel kapcsolatos aggályait, és ezzel a közigazgatási perrendtartás előírásai értelmében elzárta magát attól a lehetőségtől, hogy a bírósági eljárásban vizsgáltathassa felül a szakvélemény megalapozottságát.
      [6] Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, melynek befogadását a Kúria megtagadta, tekintettel arra, hogy az indítványozó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállását érdemben igazoló indokolást nem terjesztett elő. A Kúria megállapítása szerint az indítványozó lényegében az eljáró bíróság általa sérelmesnek tartott jogértelmezését vitatta.

      [7] 1.2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy álláspontja szerint a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.711/2019/13. számú ítélete és a Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzése ellentétes az Alaptörvény XIII. cikkével és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel.
      [8] Az Alaptörvény XIII. cikk sérelmét az indítványozó azzal indokolta, hogy a Kp. 78. §-ának törvénysértő alkalmazásával a jogorvoslati eljárásban nem bírálták el a szakértői véleménnyel kapcsolatosan kifejtett aggályait, és így a tulajdonából kikerült ingatlan reális kártalanítási összegének megállapítása elmaradt.
      [9] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek állított sérelmével kapcsolatban az indítványozó a következőket adta elő. A Kúria végzésében azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. § (1) bekezdésében felsorolt befogadás feltételeinek nem felelt meg, amely álláspontot az indítványozó jogszabálysértőnek tart. Az indítványozó az 5/2020. (I. 29.) AB határozatot felidézve előadta, hogy a közigazgatási bíróság nem csupán szubjektív jogvédelemre hivatott, hanem alkotmányos rendeltetése a közigazgatás feletti törvényességi felülvizsgálat is. A határozatban vizsgált szabályozás nem akadályozza azt, hogy a bíróság elvégezze a közigazgatási döntés törvényességének teljes körű vizsgálatát, ideértve a támadott szakértői vélemény tartalmát is. Az indítványozó kereseti kérelmében éppen a szakértői véleményt támadta. Kifogásolta, hogy a közigazgatási eljárásban ugyanaz a szakértő járt el, mint akit a kisajátítást kérő felkért a vételi ajánlat megtételének alátámasztására. A hatósági eljárásban benyújtott szakvélemény megalapozottsága, tartalma a felülvizsgált hatósági határozatba történt beépülését követően a közigazgatási perben is vitathatóvá válik. Ezt a lehetőséget a bíróság – az általa jogszabálysértő módon alkalmazott jogszabályi rendelkezéssel – az indítványozótól megvonta.

      [10] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
      [11] Az alkotmányjogi panasz határidőben érkezett, mivel az indítványozó a támadott bírósági döntést, a Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzését 2020. január 13-án vette át, az alkotmányjogi panaszt pedig 2020. február 10-én nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy a határidő megtartottnak minősül, a nemcsak a Kúria végzése, hanem a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete is vizsgálható {3086/2020. (III. 18.) AB végzés, Indokolás [10]}.
      [12] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XIII. cikk, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése], a támadott bírói döntéseket, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.711/2019/13. számú ítéletét és a Kúria Kfv.VI.38.338/2019/4. számú végzését, továbbá az alaptörvény-ellenességre vonatkozó okfejtést, valamint kifejezett kérelmet a bírói döntések megsemmisítésére. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
      [13] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így fennállásukat az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
      [14] A jogerős ítélet tekintetében az Alaptörvény XIII. cikke, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek és a kúriai végzés tekintetében az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek indítványban írt vélt sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozza azt a következetes gyakorlatát, hogy az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára {3212/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [11]}. Az Alkotmánybíróság ugyancsak hangsúlyozza, hogy a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}. Az alkotmányjogi panaszban az indítványozó egyet nem értését fejezik ki az eljáró bíróságok döntésével, azok indokolásával kapcsolatban. Önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására {3364/2017. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [21]}. Az alkotmányjogi panaszban felhívott érvek alapján a tulajdonhoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog vagy a jogorvoslathoz való jog megsértésének kételye nem merül fel.

      [15] 3. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XIII. ­cikke, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének állított sérelme vonatkozásában nem veti fel a támadott bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető ­alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem, ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Czine Ágnes

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Juhász Miklós

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Horváth Attila

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Sulyok Tamás

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/18/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Kfv.VI.38.338/2019/4 of the Curia (expropriation)
          Number of the Decision:
          .
          3272/2020. (VII. 9.)
          Date of the decision:
          .
          06/23/2020
          .
          .